Pro Jure – szegedi joghallgatók a szegedi joghallgatókért

Szerző: Szakály Zsuzsa
Dátum: 2016. február 26.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár a joghallgatók magyarországi klasszikus képzési programjában eddig még nem terjedtek el széleskörűen a különböző interaktív oktatási módok, a következőkben egy ilyen jellegű szegedi kezdeményezést szeretnék bemutatni.


Egy ilyen fejlődés szép példája kezdődött 2015 februárjában a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A diákok egy szűkebb köre olyan kezdeményezést indított útjára, melynek célja az volt, hogy létrehozzanak egy színteret, melyben a hallgatók az egyetemi tanrendből hiányzó, sok embert érintő témákkal ismerkedhetnek meg és fejthetik ki véleményüket. A külkapcsolati szekció tagjaival, Gönczi Gergellyel, Schváb Martinnal és Szalkai Andrással beszélgettem a szervezet létrejöttéről, eddigi eredményeiről és jövőbeli céljairól.

Először csak néhány hallgató kezdett elmélkedni arról, hogyan is lehetne kialakítani egy olyan csoportosulást, amely elősegíti a joghallgatók szakmai fejlődését, emellett egy olyan közösséget képez, mely nemcsak egy adott csoport tagjait hozza össze, hanem évfolyamokon átívelően teremt kapcsolatot a diákok között. Ennek megfelelően már a kezdetektől tagja volt a kezdeményezésnek PhD- és másodéves hallgató, valamint a köztük levő évfolyamok érdeklődő tagjai is.

A lelkes csoport célja arra irányult, hogy felfedezzék, mi az, ami hiányzik a klasszikus egyetemi életből, és azt lehetőleg interaktív módon pótolják, mellyel fejlesztik a résztvevők szakmai készségeit, hiszen a jogászi pályán elengedhetetlen a megfelelő kiállás szóbeli megnyilvánulás esetében, valamint a fejlett vitakészség is. A gyakori esti brainstorming eredményeként a tipikus jogászi gondolkodásnak megfelelően először megszületett az alapszabály, majd az első program.

Előadás a startup-jogról

Az első, a Pro Jure szervezésében létrejött esemény jól tükrözte a közösség céljait. Gönczi Gergely „A ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés alapjogi vonatkozásai – Alkotmányos büntetőjog és a strasbourgi joggyakorlat” című díjnyertes OTDK-dolgozatát mutatták be új, alternatív szempontrendszer alapján 2015 áprilisában. Az eseményben kimutathatóak azok az elemek, melyeket szerettek volna megvalósítani. A nagy érdeklődésre számot tartó kérdés a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, mely hálás vitatéma, hiszen könnyen felkorbácsolja az indulatokat, valamint szinte mindenkinek van véleménye a kérdésben. Az alternatív megvalósítási mód is megjelent, hiszen nem a szokott ex cathedra módszerrel történt az előadás, hanem két fél vitáján keresztül ismerhette meg a közönség a problémát. A szerző mellett Németh György Attila volt a vita másik vezetője, pro és contra érvekkel próbálták meggyőzni egymást és a közönséget is. A valós súllyal rendelkező téma bemutatásával olyan hallgatók érdeklődését is igyekeztek felkelteni, akik bár nem jogászok, de érdeklődnek a jogi jellegű kérdések iránt, valamint szívesen megnéznek egy jó jogi vitát. Emellett bevallottan cél volt a diákok OTDK iránti érdeklődésének felkeltése, hogy bemutassák, a dolgozat elkészítése és előadása mellett annak meghallgatása is nyújthat a tananyagon túlmutató ismereteket.

Természetesen az OTDK-dolgozat készítésére való biztatás is szerepelt a célok között, mivel a tudományos életben való részvétel itt kezdődik a hallgatók számára. Saját tapasztalataikból kiindulva figyelembe vették, hogy általában az előadások hallgatóságából lesznek később az indulók, ezért az is fontos, hogy a nézőkre pozitív hasson a tudományos verseny. A fentieken kívül még a tanárok és a diákok közötti híd képzését is célul tűzte ki a szervezet, melynek szép példája volt ezen a rendezvényen, hogy számos oktató részt vett a programon, és szívesen hozzászóltak a kialakult vitához is. Így egy kötetlenebb közegben hallgathatták egymás véleményét a két csoport tagjai, más hangulatú disputa alakulhatott ki, mint a tanteremben.

Nagy érdeklődés mellett zajlott az első rendezvény, pozitív visszhangot is keltett, így még lelkesebben készült a csoport a következő programra, melynek keretében szintén 2015 áprilisában dr. Jakab András, a MTA TK Jogtudományi Intézet vezetője vitázott prof. dr. Balogh Elemérrel, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékán-helyettesével, volt alkotmánybíróval a jogi oktatási rendszerekről. A két fél álláspontja a következők szerint alakult: Jakab András a jelenlegi hazai képzési rendszer ellenében érvelt, egy gyakorlatiasabb, a jogesetekre nagyobb hangsúlyt helyező módszertan bevezetése mellett tört lándzsát, mely a számonkérés szempontjából sem csak a jogszabályok szövegére koncentrálna, hanem az oktatás során is gyakorlat-orientáltabb módszertan érvényesülne. Balogh Elemér ezzel szemben a jelenlegi jogászi képzési rendszer előnyeit emelte ki, hangsúlyozva, hogy a klasszikus módszertan pozitívumairól sem szabad megfeledkezni. Az érdeklődő hallgatóság a vita elején és végén szavazhatott arról, hogy melyik képzési rendszert támogatja. A gyakorlat-orientált módszertan melletti érvelés győzte meg jobban a résztvevőket, felhívva a figyelmet arra, hogy a jelenlegi képzési rendszer átvehetne más országok sikeres, jól működő elemeiből, mellyel a klasszikus módszereket megújíthatnák. A vita jelentőségét mutatja, hogy annak során felszólalt prof. dr. Karsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektor-helyettese, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Büntetőjogi Tanszékének vezetője, és bejelentette, hogy az ő tanszékén éppen most történik az átállás az új, gyakorlat-orientált rendszerre, melynek keretében a jogszabályszöveg szó szerinti ismeretének központba állítása helyett a gyakorlati készségek fejlesztése kerül előtérbe.

2015. szeptember 25. /Kutatók éjszakája/- Quo vadis, Tényleges életfogytiglan? – Egy OTDK dolgozat alternatív előadásban (Gönczi Gergely és Német György Attila előadása)

A sikeres rendezvények szervezése során komoly munka folyt a háttérben abból a célból is, hogy maga a kezdeményezés olyan pályára álljon, melynek eredményeként fennmarad a szervezet hosszabb távon is. Ennek egyik eleme az utánpótlás biztosítása, mivel az alsóbb évfolyamok hallgatóinak csatlakozása elengedhetetlen a folyamatos működéshez. Jelenleg csaknem negyvenfős a közösség, azonban legtöbben negyedévesek, ezért fontos az új tagok belépése. Abból a szempontból is tud pluszt nyújtani a szervezet, hogy az egész diákságot átívelő tagság miatt az alsóbb évesek megismerkedhetnek a felsőbb évesek tapasztalataival, valamint azzal az ismerettel is, hogy lényeges egy olyan közösséghez tartozni, melynek célja túlmutat a szokásos egyetemi célkitűzéseken, és felkelti a figyelmet nemcsak a jogi, hanem a társadalmi problémákra is.

Ezt a vonalat több olyan program szervezése jelenítette meg a Pro Jure működésében, melynek keretében a csoport tagjai igyekeztek a társadalmi felelősségérzetet növelni karitatív kezdeményezésekbe való bekapcsolódással, vagy újak útnak indításával. Ennek során büntetés-végrehajtási látogatást tett a Szegedi Fegyház és Börtönben huszonnégy tag a karácsonyi ünnepek előtt: beszélőre mentek olyan elítéltekhez, akiknek nincs kapcsolattartójuk. A résztvevők számára emlékezetes esemény volt az az egy óra, melynek keretében először az elítéltek műsorral köszöntötték a látogatókat, majd háromfős csoportokban beszélgettek az önkéntesekkel. Fontos szempont, hogy ez a program, mint az összes többi, szervezésben és részvételben is önkéntes alapú, mivel a szervezet célja, hogy mindenki szabadon dönthesse el, miben tud és akar részt venni. A másik karitatív programjuk keretében a csoport tagjai a Szent Ágota Gyermekotthon fiataljainak, főleg a lányoknak gyűjtöttek szépségápolási eszközöket karácsony előtt, jól észlelve azt a hiátust, hogy gyakran gyűjtenek a gyermekotthonok legfiatalabb lakóinak, azonban sok olyan idősebb gyermek is él ott, akiknek már nem a játék a legjobb ajándék.

Látogatás a Szegedi Rendőrkapitányságon

Emellett a szervezet tagjai azt is lényegesnek érzik, hogy a tagok megismerkedhessenek olyan területekkel, szakmákkal, melyek a jövőben munkahelyükké válhatnak. Így látogattak el tavaly novemberben a Szegedi Rendőrkapitányságra, ahol a tevékenység-irányítási központ, a fogda, illetve a kihallgatók megtekintése mellett betekinthettek a nyomozóhatóság munkájába és mindennapi tevékenységébe. A csoport tehát nemcsak a nagy nyilvánosság számára szervez programokat, hanem kifejezetten a tagok számára is, amikor kis létszámú érdeklődő fogadására alkalmas helyszínt keresnek fel. Másik, ehhez hasonló célú rendezvényük keretében – szintén novemberben – dr. Tamás Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszékének egyetemi tanára mutatta be a sportszakjogász-képzést, melyet 2008-ban ő indított el elsőként Magyarországon. Előadó-társa volt dr. habil. Nagy Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docense, aki a sportjog büntetőjogi vonatkozásait ismertette, valamint dr. Bohács Zsolt ügyvéd és ötszörös kenu-világbajnok, aki sportolói tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. A rendezvény abból a szempontból is újat mutatott, hogy felhívta a figyelmet a szakjogászi képzéseken megszerezhető, diplomaszerzés után is nóvumot jelentő lehetőségekre. Ezeken a programokon túl még olyan társadalmi kérdésekre is reflektált események szervezésével a csoport, mint a büntetés-végrehajtási intézetből kikerülő személyek társadalmi integrációja, vagy a startup-jog.

A közösség alulról építkező szervezetben működik, a felvételi eljárásuk során is ez a szemlélet érvényesül, egy rövid bemutatkozó levelet személyes beszélgetés követ, mely után a tagok hozzák meg a döntést a jelentkezőről. A csoport működési szabályainak kidolgozáskor is erre voltak tekintettel, ugyanis szekciókba tömörülve folyik a munka. Összesen hét ilyen működik: a külkapcsolati, a marketing, a belkapcsolati, a pénzügyi és a programszervezési szekció, valamint a tömörülésnek van felügyelőbizottsága és elnöke. Az ő vezetőikből áll az elnökség, azonban projektalapú szerveződések is gyakoriak, amikor a különböző szekciók tagjai állnak össze egy-egy konkrét cél megvalósítására. A rendszer rugalmas, félévente van lehetőség a mozgásra a tagok számára. Miért ez a pontos működési szabályozás? A jogászi szemlélet kiütközése mellett célja a Pro Jure-nak, hogy egyesületként bejegyezzék, és ehhez elengedhetetlen a megfelelő működési feltételrendszer kidolgozása, hiszen a tartós működéshez a stabil pénzügyi háttér is szükséges, ugyanis eddig a tagok eseti adományaiból tartották fenn a szervezetet. Jelenleg elbírálás alatt áll a bejegyzési kérelmük.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat

Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet.
Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

További részletek, megjelenés >>

A következő féléves programok szervezése mellett távlati céljaik között szerepel más jogi karok hasonló szervezeteivel való kapcsolat kiépítése, valamint hasonló célú szegedi szervezetekkel való együttműködés, hogy komolyabb összefogást hozhassanak létre, és minél több helyre eljuthasson kezdeményezésük. Úgy vélem, jó úton haladnak, hiszen rendezvényeik iránt mindig nagy az érdeklődés, és komoly visszhangot váltanak ki. Amíg a szervezők lelkesek, és az a legemlékezetesebb számukra, hogy az önkéntes alapú rendezvényeken annyian vesznek részt, hogy nem férnek el az előre lefoglalt teremben, addig a Pro Jure valóban tesz a joghallgatók jövőéért.

A szerző: Szakály Zsuzsa tanársegéd, SZTE – ÁJTK Alkotmányjogi Tanszék

 

forrás:Pintyi Zoltán/Pintyi Photography


Kapcsolódó cikkek:


ELTE-jogászok – Világelsők Washingtonban
2018. augusztus 2.

Az ELTE perbeszédcsapata az idén áprilisban Washingtonban megrendezett Philip C. Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédversenyen több mint 120 egyetem indulói közül megnyerte az összevont felperesi és alperesi beadványokért járó abszolút első helyet. A fantasztikus eredményről a versenyzőkkel, Balázs Gergővel, Bazánth Barbarával, Buda Zoltával, Németh Olíviával és Orosz Dzseniferrel, valamit felkészítő tanáraikkal, Kajtár Gáborral és Csernus Mátéval beszélgettünk.

Nemzetközi adójogi képzés az ELTE-n
2018. július 10.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara International and European Taxation programme for lawyers (LL.M.) and economists elnevezéssel egy éves angol nyelvű képzést indít jogászok és közgazdászok számára. Az oktatók között az ELTE tanárain kívül megtalálhatók a Big Four cégek, a Pénzügyminisztérium, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai, valamint külföldi oktatók is; többek között a leuveni, a heidelbergi, a ferrarai, a düsseldorfi és a bécsi egyetemről.

Nemzetközi munkajogi perbeszédverseny: „Az első győzelmet önmagunk felett kellett aratnunk”
2018. július 5.

A Hugo Sinzheimer Moot Court Competition – nemzetközi munkajogi perbeszédversenynek idén Olaszország adott otthont 2018. június 14-16. között. Magyarországot Barkó Henrietta (KRE-ÁJK), Marjai Lotti (PPKE-JÁK), Kiss Gergely (DE-ÁJK) és Szetei Dániel (ELTE-ÁJK) joghallgatók képviselték. A csapat három tagját az OBH kérdezte motivációról, felkészülésről és a kihívásokról.

Nyolc ország, tizenegy csapat: kezdetét vette a THEMIS “D” elődöntő
2018. július 3.

Az Országos Bírósági Hivatal ad otthont az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat  THEMIS elnevezésű nemzetközi verseny „D” elődöntőjének. A négynapos eseményen, 2018. július 3-6. között nyolc ország tizenegy csapata méri össze tudását a bírói etika és szakmai magatartás témakörében. 

Különdíjat nyertünk a THEMIS-en
2018. június 22.

Különdíjas lett a magyar csapat az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) THEMIS elnevezésű nemzetközi csapatverseny „C” elődöntőjében Thessalonikiben. A felkészülésről, a versenyről és a kihívásokról az OBH készített interjút dr. Kovács Bálinttal, a Szombathelyi Járásbíróság bírájával, az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat tagjával.