Új Pp. – Az érdemi tárgyalási szak

Szerző: Jogászvilág.hu
Dátum: 2018. március 26.
Rovat:

A korábbi egységes perszerkezettel szemben az új polgári perrendtartás (Pp.) az osztott perszerkezetet vezeti be. Az elsőfokú eljárásban a tárgyalást mind időben, mind pedig funkciójában két részre osztja a törvény, a perfelvételi szakra és az érdemi tárgyalási szakra. A perfelvétel lezárásával indul az érdemi tárgyalási szak, mely a bíróság által lefolytatandó bizonyítási eljárás színtere.


Részlet a Polgári eljárásjog I. című könyvből.

8. Az érdemi tárgyalási szak

8.1. Az érdemi tárgyalási szak célja

Az osztott perszerkezet egyenes következménye, hogy szigorúan szétválik a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szak. A perfelvétel során tisztázódik a jogvita tárgya, a feleknek lényegében ebben a szakaszban kell mindent előadniuk, mert az érdemi szakban már csak bizonyítást folytat le a bíróság, majd pedig eldönti a pert. Ugyanakkor ez a szétválasztás nem lehet teljesen merev, mert lehetséges, hogy az érdemi szakban következnek be olyan események, melyek indokolják a korlátozás feloldását. Ezek az események két nagy csoportba oszthatók: egy részük magában a perben zajlik le (pl. a bíróság anyagi pervezetése), más részük a peren kívül, a „való életben” (pl. a perfelvétel lezárása után következik be egy olyan tény, mely a per elbírálása során releváns lehet). Az ilyen események indokolttá teszik, hogy megengedje a törvény perfelvételi jellegű nyilatkozat (pl. keresetváltoztatás, bizonyítási indítvány) megtételét az érdemi tárgyalási szakban is.

A perfelvételi és érdemi szak szétválasztásából következő tilalmak és korlátozások részleges feloldása cizellált szabályozást kíván. Hangsúlyozandó, hogy erre a terjedelmes szabályozásra azért van szükség, mert a Pp. osztott perszerkezetet alkalmaz, melynek csak akkor van értelme, vagyis az előnyei csak akkor érvényesíthetők, ha az első perszakban végzendő percselekményeket a későbbi perszakban már nem lehet teljesíteni. Ugyanakkor árnyoldala ennek a szabályozási megoldásnak, hogy eljárásjogi jellegű rész-jogvitákat generálhat az egyes részletszabályok alkalmazásáról, illetve számottevő adminisztratív terhet is keletkeztet, mivel a jogalkotó a tilalmak és korlátozások alóli felmentéshez egy kérelmezési/engedélyezési eljárást is hozzákapcsolt.

E szabályok értelmezése és alkalmazása során nem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy a tilalmak és korlátozások alóli kivételek határok közé szorítása nem öncélú, nem az a rendeltetése, hogy a feleket akadályozza az optimális, jóhiszemű és célszerű pervitelben, a jogvita végleges lezárása lehetőségének megteremtésére irányuló törekvéseikben. Ezért ezeket a szabályokat mindig arra figyelemmel indokolt alkalmazni, hogy céljuk csupán az, hogy a per jelentős elhúzását, befejezésének érdemi elodázását megakadályozzák, tehát nem az olyan nyilatkozatok tiltását célozzák, melyek időveszteséget nem okoznak, viszont hozzájárulhatnak a jogvita kereteinek tisztázásához és eldöntéséhez.

Az új perrendtartás alapján az érdemi tárgyalási szakban jogállítás és a kereseti kérelem megváltoztatása akkor lehetséges, ha azt a megváltoztatott tényállítás indokolja, vagyis közvetlen okozati összefüggés mutatható ki az adott tény és a kívánt jogállítás vagy keresetikérelem-változtatás között

A fentieket azért is volt szükséges előrebocsátani, mert a törvény szövegének szigorú értelmezése szerint a felek az érdemi tárgyalási szakban sem szóban, sem írásban nem tehetnek semmilyen olyan nyilatkozatot, mely a bizonyítás lefolytatásán túlmutatna, illetve a megengedett perfelvételi nyilatkozatok körén kívül esne. Így sem a jogi álláspont megismétlésére, összegzésére, sem a lefolytatott bizonyítás értékelésére, a bizonyítási eljárás során elhangzottaknak a korábban kifejtett jogi álláspontnak való megfeleltetésére nincs elvileg lehetőség, sőt, még a berekesztés előtti összefoglaló perbeszéd előadásának lehetőségére sem utal a törvény. A felek ügyelőadási, nyilatkozattételi jogának ilyen szigorú korlátozása azonban semmiképpen nem indokolt, a bíróság alaki pervezetési tevékenysége keretében a felek ilyen megnyilatkozásainak belátása szerint helyt adhat, ezt semmilyen szabály nem tiltja a számára.

8.2. A keresetváltoztatás megengedett esetei az érdemi tárgyalási szakban

A szabályozás abból indul ki, hogy a keresetváltoztatást alapvetően új tények felszínre kerülése indokolhatja. Ennek elsődleges következménye pedig a tényállítások megváltoztatása, ami keresetváltoztatásnak minősül. A jogállítás és a kereseti kérelem megváltoztatása pedig a megváltoztatott tényállítás folyománya lehet.

A fél a tényállítását akkor változtathatja meg, ha olyan tényre tud hivatkozni, amely önhibáján kívül, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után jutott tudomására, illetve következett be, vagy a tudomására jutó, illetve bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése szempontjából jelentőssé.

A jogállítás és a kereseti kérelem megváltoztatása akkor lehetséges, ha azt a megváltoztatott tényállítás indokolja, vagyis közvetlen okozati összefüggés mutatható ki az adott tény és a kívánt jogállítás vagy keresetikérelem-változtatás között. A jogi érvelés megváltoztathatóságáról a törvény nem tesz említést, ennek ellenére az egyéb változtatásokhoz kapcsolódóan ezt is indokolt lehetővé tennie a bíróságnak.

A bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése bármilyen típusú keresetváltoztatást, azaz tény-, jog- vagy kérelemváltoztatást is megalapozhat, ideértve a jogi érvelés módosítását is. Az okozati összefüggés azonban itt is szükséges.

Mindegyik megengedett keresetváltoztatási esetre érvényes követelmény az, hogy a megváltoztatott kereset ugyanabból a jogviszonyból eredjen, továbbá a bíróság hatásköre és illetékessége a megváltoztatott keresetre is fennálljon, kivéve, ha a hatáskör a per tárgyának értékétől függ.

Az ismertetett szabályok vonatkoznak a viszontkereset és a beszámítási nyilatkozat megváltoztatására is. Az ellenkérelem-változtatás feltételei lényegében szintén megegyeznek a keresetváltoztatás feltételeivel.

Ha a felperes a keresetét nem változtathatja meg, a módosított követelését új perben érvényesítheti. Az alperes, ha az ellenkérelmét nem változtathatja meg, nehezebb helyzetben van, mint a felperes, mert ő nem tudja az új védekezést új perben érvényesíteni.

8.3. A keresetváltoztatás eljárásrendje

A Pp. külön eljárásrendet rendel a kereset és ellenkérelem megváltoztatásához. A félnek kérelmeznie kell a változtatás engedélyezését, meghatározott alaki és tartalmi kellékekkel. A kérelmet a bíróság külön végzéssel bírálja el.

A kérelemben elő kell adni magát az engedélyezni kért változtatást, az adott beadványtípusra vonatkozó alaki és tartalmi szabályok szerint, továbbá a változtatás megengedhetőségének megalapozását, minden törvényi részfeltételre kiterjedően, így pl. tényállítás-változtatás esetén a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzés időpontját és módját, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyek ezeket, továbbá az önhiba hiányát is valószínűvé teszik. A kérelemhez csatolni kell a változtatásra okot adó tényt alátámasztó, illetve a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzés időpontját, módját valószínűsítő bizonyítékokat. Tehát megelégszik a törvény a valószínűsítéssel, amelynek tartalmát nem határozza meg, így mi is csak azt valószínűsíthetjük, hogy ahhoz a bizonyítottsághoz szükséges mértéknél kevesebb is elég lehet.

[htmlbox pp_termekek]

Az engedélyezés iránti kérelmet írásban, a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni, tehát nem elég a tárgyaláson szóban bejelenteni.

A bíróság a kérelem elbírálása során kétirányú vizsgálatot folytat. Egyrészt ellenőrzi a határidő megtartását, a kérelem alaki és tartalmi kellékeinek meglétét, valamint azt, hogy a megváltoztatott kereset vonatkozásában e törvény szerint a keresetlevél visszautasításának nincs-e helye. E vizsgálat eredményeképpen visszautasíthatja a kérelmet, külön végzéssel, melyet köteles indokolni. A vizsgálat másik csapásiránya az, hogy a változtatás törvényi feltételei fennállnak-e. Ha nem, a bíróság a kérelmet elutasítja, ha igen, végzéssel engedélyezi a változtatást. A kérelem elutasítását a bíróság legkésőbb az ítéletében indokolja.

Az engedélyezett kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás, továbbá a kereset-kiterjesztés esetében a perfelvétel kiegészítése szükséges. Ez azt jelenti, hogy e körben az érdemi tárgyalási szakból mintegy visszalép a per a perfelvételi szakba. Ez a visszalépés azonban részleges, mert az érdemi tárgyalási szak is folyamatban marad, gyakorlatilag a kettő párhuzamosan folyik ilyen esetben, az érdemi tárgyalási szaknak a perfelvétel kiegészítésével nem érintett része folytatásának nem akadálya a perfelvétel kiegészítésének az elrendelése. Kiemelendő, hogy a perfelvétel nem minden vonatkozásban indul újra, hanem csak az engedélyezett változtatás és kiterjesztés körében. E kettő elhatárolása a gyakorlatban nem mindig lesz egyszerű.

A kiegészítő perfelvételre a perfelvétel szabályai alkalmazandók. Eltérés, hogy a kiegészítő perfelvételi tárgyalás elmulasztása esetén az érdemi tárgyalás elmulasztásának a következményeit kell alkalmazni.

Részlet a Polgári eljárásjog I. című könyvből.

Kapcsolódó cikkek:


Minél szigorúbb szabályozás, annál nyíltabb internet?
2018. november 8.

Minél szigorúbb szabályozás, annál nyíltabb internet?

Félő, hogy a netsemlegesség eltörlése demotiváló tényező lesz a versenyhelyzet megteremtésében. Nagy valószínűséggel sosem jut a tudomásunkra, milyen ötletek nem tudtak valóra válni, milyen vállalatok nem tudtak piacra jutni a netsemlegesség eltörlése következtében.

Az emberi embrió jogi helyzete
2018. október 2.

Az emberi embrió jogi helyzete

A cikk szerzője szerint a jogalkotónak kimerítően szabályoznia kellene az emberi embrióval kapcsolatos kutatás és bioetikai kérdések feltételeit. A legtöbb esetben ugyanis a jog nem képes kellően lépést tartani a tudományos fejlődés lehetőségeivel.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2018. szeptember 14.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.