Új Pp. – Az érdemi tárgyalási szak

Szerző: Jogászvilág.hu
Dátum: 2018. március 26.
Rovat:

A korábbi egységes perszerkezettel szemben az új polgári perrendtartás (Pp.) az osztott perszerkezetet vezeti be. Az elsőfokú eljárásban a tárgyalást mind időben, mind pedig funkciójában két részre osztja a törvény, a perfelvételi szakra és az érdemi tárgyalási szakra. A perfelvétel lezárásával indul az érdemi tárgyalási szak, mely a bíróság által lefolytatandó bizonyítási eljárás színtere.


Részlet a Polgári eljárásjog I. című könyvből.

8. Az érdemi tárgyalási szak

8.1. Az érdemi tárgyalási szak célja

Az osztott perszerkezet egyenes következménye, hogy szigorúan szétválik a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szak. A perfelvétel során tisztázódik a jogvita tárgya, a feleknek lényegében ebben a szakaszban kell mindent előadniuk, mert az érdemi szakban már csak bizonyítást folytat le a bíróság, majd pedig eldönti a pert. Ugyanakkor ez a szétválasztás nem lehet teljesen merev, mert lehetséges, hogy az érdemi szakban következnek be olyan események, melyek indokolják a korlátozás feloldását. Ezek az események két nagy csoportba oszthatók: egy részük magában a perben zajlik le (pl. a bíróság anyagi pervezetése), más részük a peren kívül, a „való életben” (pl. a perfelvétel lezárása után következik be egy olyan tény, mely a per elbírálása során releváns lehet). Az ilyen események indokolttá teszik, hogy megengedje a törvény perfelvételi jellegű nyilatkozat (pl. keresetváltoztatás, bizonyítási indítvány) megtételét az érdemi tárgyalási szakban is.

A perfelvételi és érdemi szak szétválasztásából következő tilalmak és korlátozások részleges feloldása cizellált szabályozást kíván. Hangsúlyozandó, hogy erre a terjedelmes szabályozásra azért van szükség, mert a Pp. osztott perszerkezetet alkalmaz, melynek csak akkor van értelme, vagyis az előnyei csak akkor érvényesíthetők, ha az első perszakban végzendő percselekményeket a későbbi perszakban már nem lehet teljesíteni. Ugyanakkor árnyoldala ennek a szabályozási megoldásnak, hogy eljárásjogi jellegű rész-jogvitákat generálhat az egyes részletszabályok alkalmazásáról, illetve számottevő adminisztratív terhet is keletkeztet, mivel a jogalkotó a tilalmak és korlátozások alóli felmentéshez egy kérelmezési/engedélyezési eljárást is hozzákapcsolt.

E szabályok értelmezése és alkalmazása során nem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy a tilalmak és korlátozások alóli kivételek határok közé szorítása nem öncélú, nem az a rendeltetése, hogy a feleket akadályozza az optimális, jóhiszemű és célszerű pervitelben, a jogvita végleges lezárása lehetőségének megteremtésére irányuló törekvéseikben. Ezért ezeket a szabályokat mindig arra figyelemmel indokolt alkalmazni, hogy céljuk csupán az, hogy a per jelentős elhúzását, befejezésének érdemi elodázását megakadályozzák, tehát nem az olyan nyilatkozatok tiltását célozzák, melyek időveszteséget nem okoznak, viszont hozzájárulhatnak a jogvita kereteinek tisztázásához és eldöntéséhez.

Az új perrendtartás alapján az érdemi tárgyalási szakban jogállítás és a kereseti kérelem megváltoztatása akkor lehetséges, ha azt a megváltoztatott tényállítás indokolja, vagyis közvetlen okozati összefüggés mutatható ki az adott tény és a kívánt jogállítás vagy keresetikérelem-változtatás között

A fentieket azért is volt szükséges előrebocsátani, mert a törvény szövegének szigorú értelmezése szerint a felek az érdemi tárgyalási szakban sem szóban, sem írásban nem tehetnek semmilyen olyan nyilatkozatot, mely a bizonyítás lefolytatásán túlmutatna, illetve a megengedett perfelvételi nyilatkozatok körén kívül esne. Így sem a jogi álláspont megismétlésére, összegzésére, sem a lefolytatott bizonyítás értékelésére, a bizonyítási eljárás során elhangzottaknak a korábban kifejtett jogi álláspontnak való megfeleltetésére nincs elvileg lehetőség, sőt, még a berekesztés előtti összefoglaló perbeszéd előadásának lehetőségére sem utal a törvény. A felek ügyelőadási, nyilatkozattételi jogának ilyen szigorú korlátozása azonban semmiképpen nem indokolt, a bíróság alaki pervezetési tevékenysége keretében a felek ilyen megnyilatkozásainak belátása szerint helyt adhat, ezt semmilyen szabály nem tiltja a számára.

8.2. A keresetváltoztatás megengedett esetei az érdemi tárgyalási szakban

A szabályozás abból indul ki, hogy a keresetváltoztatást alapvetően új tények felszínre kerülése indokolhatja. Ennek elsődleges következménye pedig a tényállítások megváltoztatása, ami keresetváltoztatásnak minősül. A jogállítás és a kereseti kérelem megváltoztatása pedig a megváltoztatott tényállítás folyománya lehet.

A fél a tényállítását akkor változtathatja meg, ha olyan tényre tud hivatkozni, amely önhibáján kívül, a perfelvételt lezáró végzés meghozatala után jutott tudomására, illetve következett be, vagy a tudomására jutó, illetve bekövetkező tényre tekintettel válik a per eldöntése szempontjából jelentőssé.

A jogállítás és a kereseti kérelem megváltoztatása akkor lehetséges, ha azt a megváltoztatott tényállítás indokolja, vagyis közvetlen okozati összefüggés mutatható ki az adott tény és a kívánt jogállítás vagy keresetikérelem-változtatás között. A jogi érvelés megváltoztathatóságáról a törvény nem tesz említést, ennek ellenére az egyéb változtatásokhoz kapcsolódóan ezt is indokolt lehetővé tennie a bíróságnak.

A bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése bármilyen típusú keresetváltoztatást, azaz tény-, jog- vagy kérelemváltoztatást is megalapozhat, ideértve a jogi érvelés módosítását is. Az okozati összefüggés azonban itt is szükséges.

Mindegyik megengedett keresetváltoztatási esetre érvényes követelmény az, hogy a megváltoztatott kereset ugyanabból a jogviszonyból eredjen, továbbá a bíróság hatásköre és illetékessége a megváltoztatott keresetre is fennálljon, kivéve, ha a hatáskör a per tárgyának értékétől függ.

Az ismertetett szabályok vonatkoznak a viszontkereset és a beszámítási nyilatkozat megváltoztatására is. Az ellenkérelem-változtatás feltételei lényegében szintén megegyeznek a keresetváltoztatás feltételeivel.

Ha a felperes a keresetét nem változtathatja meg, a módosított követelését új perben érvényesítheti. Az alperes, ha az ellenkérelmét nem változtathatja meg, nehezebb helyzetben van, mint a felperes, mert ő nem tudja az új védekezést új perben érvényesíteni.

8.3. A keresetváltoztatás eljárásrendje

A Pp. külön eljárásrendet rendel a kereset és ellenkérelem megváltoztatásához. A félnek kérelmeznie kell a változtatás engedélyezését, meghatározott alaki és tartalmi kellékekkel. A kérelmet a bíróság külön végzéssel bírálja el.

A kérelemben elő kell adni magát az engedélyezni kért változtatást, az adott beadványtípusra vonatkozó alaki és tartalmi szabályok szerint, továbbá a változtatás megengedhetőségének megalapozását, minden törvényi részfeltételre kiterjedően, így pl. tényállítás-változtatás esetén a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzés időpontját és módját, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyek ezeket, továbbá az önhiba hiányát is valószínűvé teszik. A kérelemhez csatolni kell a változtatásra okot adó tényt alátámasztó, illetve a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzés időpontját, módját valószínűsítő bizonyítékokat. Tehát megelégszik a törvény a valószínűsítéssel, amelynek tartalmát nem határozza meg, így mi is csak azt valószínűsíthetjük, hogy ahhoz a bizonyítottsághoz szükséges mértéknél kevesebb is elég lehet.

[htmlbox pp_termekek]

Az engedélyezés iránti kérelmet írásban, a változtatásra okot adó tényről történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni, tehát nem elég a tárgyaláson szóban bejelenteni.

A bíróság a kérelem elbírálása során kétirányú vizsgálatot folytat. Egyrészt ellenőrzi a határidő megtartását, a kérelem alaki és tartalmi kellékeinek meglétét, valamint azt, hogy a megváltoztatott kereset vonatkozásában e törvény szerint a keresetlevél visszautasításának nincs-e helye. E vizsgálat eredményeképpen visszautasíthatja a kérelmet, külön végzéssel, melyet köteles indokolni. A vizsgálat másik csapásiránya az, hogy a változtatás törvényi feltételei fennállnak-e. Ha nem, a bíróság a kérelmet elutasítja, ha igen, végzéssel engedélyezi a változtatást. A kérelem elutasítását a bíróság legkésőbb az ítéletében indokolja.

Az engedélyezett kereset-, illetve az ellenkérelem-változtatás, továbbá a kereset-kiterjesztés esetében a perfelvétel kiegészítése szükséges. Ez azt jelenti, hogy e körben az érdemi tárgyalási szakból mintegy visszalép a per a perfelvételi szakba. Ez a visszalépés azonban részleges, mert az érdemi tárgyalási szak is folyamatban marad, gyakorlatilag a kettő párhuzamosan folyik ilyen esetben, az érdemi tárgyalási szaknak a perfelvétel kiegészítésével nem érintett része folytatásának nem akadálya a perfelvétel kiegészítésének az elrendelése. Kiemelendő, hogy a perfelvétel nem minden vonatkozásban indul újra, hanem csak az engedélyezett változtatás és kiterjesztés körében. E kettő elhatárolása a gyakorlatban nem mindig lesz egyszerű.

A kiegészítő perfelvételre a perfelvétel szabályai alkalmazandók. Eltérés, hogy a kiegészítő perfelvételi tárgyalás elmulasztása esetén az érdemi tárgyalás elmulasztásának a következményeit kell alkalmazni.

Részlet a Polgári eljárásjog I. című könyvből.


Kapcsolódó cikkek:


ELTE-jogászok – Világelsők Washingtonban
2018. augusztus 2.

Az ELTE perbeszédcsapata az idén áprilisban Washingtonban megrendezett Philip C. Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédversenyen több mint 120 egyetem indulói közül megnyerte az összevont felperesi és alperesi beadványokért járó abszolút első helyet. A fantasztikus eredményről a versenyzőkkel, Balázs Gergővel, Bazánth Barbarával, Buda Zoltával, Németh Olíviával és Orosz Dzseniferrel, valamit felkészítő tanáraikkal, Kajtár Gáborral és Csernus Mátéval beszélgettünk.

Nemzetközi adójogi képzés az ELTE-n
2018. július 10.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara International and European Taxation programme for lawyers (LL.M.) and economists elnevezéssel egy éves angol nyelvű képzést indít jogászok és közgazdászok számára. Az oktatók között az ELTE tanárain kívül megtalálhatók a Big Four cégek, a Pénzügyminisztérium, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai, valamint külföldi oktatók is; többek között a leuveni, a heidelbergi, a ferrarai, a düsseldorfi és a bécsi egyetemről.

Nemzetközi munkajogi perbeszédverseny: „Az első győzelmet önmagunk felett kellett aratnunk”
2018. július 5.

A Hugo Sinzheimer Moot Court Competition – nemzetközi munkajogi perbeszédversenynek idén Olaszország adott otthont 2018. június 14-16. között. Magyarországot Barkó Henrietta (KRE-ÁJK), Marjai Lotti (PPKE-JÁK), Kiss Gergely (DE-ÁJK) és Szetei Dániel (ELTE-ÁJK) joghallgatók képviselték. A csapat három tagját az OBH kérdezte motivációról, felkészülésről és a kihívásokról.

Nyolc ország, tizenegy csapat: kezdetét vette a THEMIS “D” elődöntő
2018. július 3.

Az Országos Bírósági Hivatal ad otthont az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat  THEMIS elnevezésű nemzetközi verseny „D” elődöntőjének. A négynapos eseményen, 2018. július 3-6. között nyolc ország tizenegy csapata méri össze tudását a bírói etika és szakmai magatartás témakörében. 

Különdíjat nyertünk a THEMIS-en
2018. június 22.

Különdíjas lett a magyar csapat az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) THEMIS elnevezésű nemzetközi csapatverseny „C” elődöntőjében Thessalonikiben. A felkészülésről, a versenyről és a kihívásokról az OBH készített interjút dr. Kovács Bálinttal, a Szombathelyi Járásbíróság bírájával, az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat tagjával.