Újabb versenylehetőség és gyakornoki program joghallgatóknak: The New Lawyer Challenge 2021


Joghallgatóknak szóló izgalmas verseny, gyakornokoskodás egy nemzetközi ügyvédi irodában, skillek és technológia: Kertész Judittal beszélgettünk.

A Baker McKenzie idén negyedszerre rendezi meg a The New Lawyer Challenge elnevezésű versenyét, mely kifejezetten joghallgatóknak szól. A verseny kapcsán Kertész Judittal, az iroda Talent and Operations Managerével beszélgettünk a munkájáról, arról, hogy milyen skillek fontosak egy joghallgatónál és egy junior jelöltnél, hogyan néz ki a gyakornoki munka náluk, és persze kitértünk a versenyre is, és hogy mire számíthatnak a résztvevők.

Mielőtt rátérnénk magára a versenyre, mesélj a te munkádról: Talent and Operations Manager vagy – mit jelent ez egy ügyvédi iroda esetében, hogyan kapcsolódsz a jogászokhoz?

Kertész Judit Baker McKenzie

Kertész Judit

Nagyon leegyszerűsítve, a munkámnak két kiemelt fókusza van, az egyik a kollégáim, a másik a jövőbeli kollégáim felé irányul. Manapság már nem kérdés, hogy a tanulás nem ér véget a diploma megszerzésével, és nem merül ki abban, hogy tudásunkat csak és kizárólag munkavégzéssel gyarapítjuk. A Baker McKenzie nagy hangsúlyt fektet a kollégák tudásának és készségeinek fejlesztésére. Az elmélyült szakismeretektől kezdve, a különböző iparági ismereteket, üzleti gondolkodást, “soft skill” fejlesztést, nyújtó online és offline lehetőségek széles és nagyon színes palettája, valamint mentoring és coaching segíti az itt dolgozók fejlődését. Feladatom részben annak koordinálása, hogy a kollégák mindenkori státuszukhoz és fejlődési igényeikhez mérten részesüljenek a lehetőségekből.

A munkám másik része az álláskeresők, főként a joghallgatók és pályakezdők felé irányul. Aktívan részt veszek az iroda gyakornoki programjának alakításában, a verseny szervezésében, általánosságban a hallgatókkal való mindennemű kapcsolattartásban, és természetesen a kiválasztásban, majd ezt követően az új kollégák beilleszkedésének támogatásában is.

Sok gyakornokkal, joghallgatóval, illetve pályakezdő jogásszal találkoztál: te mint HR-s, illetve ti mint nemzetközi ügyvédi iroda mit kerestek egy hozzátok jelentkező jelöltben?

A legalapvetőbb szemponttól elindulva, az erős polgári jogi érdeklődés mindenképpen fontos, és jó, ha ez már az évfolyamdolgozatok és a szakdolgozat témaválasztásában is visszaköszön. A különböző versenyeken való részvételt, valamint a külföldi tanulmányokat szintén értékeljük. Mindkettő arra enged következtetni, hogy a pályázó nem fél megmérettetni magát számára ismeretlen helyzetekben. Szerencsés esetben ezek az információk már a CV-ből és a motivációs levélből kiderülnek. A kiválasztás során azonban nálunk az a döntő szempont, hogy a gyakorlati jogesetre épülő tesztet milyen színvonalon írja meg a pályázó, illetve milyen benyomást tesz ránk az interjún. Kezdő jelölti szinten akár egy “rossz” jogesetmegoldás is nyerő lehet, ha azt látjuk, hogy noha a konklúzió téves, az oda vezető útban rengeteg gondolkodás és akár kreativitás van. Az interjú során imponáló számunkra, ha a pályázónak legalább középtávú elképzelései vannak a karrierjéről. A szakma iránti alázat, a fejlődni akarás és az elszántság szintén fontos tulajdonságok.

A technológiai változások és megoldások felgyorsultak, ezt a tavalyi év hatványozottan felhozta. Mit ajánlanál a joghallgatóknak, milyen készségek elengedhetetlenek a közeljövőben a jogászok számára, mi az, amit az egyetemen nem feltétlen tudnak elsajátítani, de fontos a munkához?

A fiatalabbaknak, főleg az úgy nevezett Z generációnak nagyon jó viszonya van a technológiával, ők már abba nőttek bele, hogy mindenre van egy app vagy egy szoftveres megoldás. Tanácsért inkább én fordulnék hozzájuk. Szerintem az egyetemről kikerülve a legfontosabb, a csapatmunkára való képesség elsajátítása, ami a jelenleg zömmel home office-ban történő munkavégzés alatt elengedhetetlen. Nincsenek egyszerű helyzetben a pályakezdők – legyen szó szinte bármelyik szakmáról –, hiszen a magyar oktatás hattól huszonéves koráig az egyéni teljesítmény fontosságára kondicionálja az embert. Szigorlatokra és államvizsgára nem csapatokban megyünk, az államvizsga után két héttel azonban már profi csapatjátékosként kell működnünk, ami gyakran az egyéni érdekek háttérbe szorításával jár. Éreznünk kell a határainkat, a saját szerepünket a csapatban, fontos, hogy tudatosítsuk, hogy az egyéni teljesítményünk milyen szintű befolyást gyakorol a csapat összteljesítményére. A csapat tagjaként, a kezdő jelöltnek meg kell tanulnia visszajelzést kérni, helyén kezelni és beépíteni a visszajelzést, nagy valószínűséggel javítani kell az időmenedzsmentjén, hogy csak párat említsek az alapvető dolgok közül. A Baker McKenzie szerencsére a “soft skill”-ek fejlesztésére is számos eszközt kínál, az ideális azonban az lenne, ha a hallgatók már az egyetemi évek alatt minél több munkakörnyezetben kipróbálnák magunkat, mivel van amit csak élesben, gyakorlat útján lehet elsajátítani. A több munkahelyen való tapasztalatszerzés az egyetemi évek alatt abban is segíthet a hallgatóknak, hogy nagyobb önismeretre tegyenek szert, és a tapasztalat birtokában olyan pályát válasszanak maguknak, ami nemcsak a jogi érdeklődésüknek, hanem személyiségüknek és képességeiknek is megfelelő.

Fontos, hogy már joghallgatóként is érdemes tudatosan karriert tervezni. Erre itt vannak a különböző versenyek, mint például a The New Lawyer Challenge. Hogyan jött az ötlet, mi az alapja a versenynek?

A verseny ötlete jórészt a gyakornokként nálunk dolgozó, kiváló képességű fiatalokkal való beszélgetésekből származik, akik gyakran hiánypótlónak nevezik azt a tapasztalatot, amit a gyakorlat alatt szereznek. Ehhez az is hozzájárul, hogy nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy gyakornokaink tényleges jogi munkát végezzenek. Ez nem működhet megfelelő elméleti alapok nélkül, így megítélésünk szerint leginkább a negyed-és ötödéves hallgatók tudnak profitálni a nálunk töltött gyakorlatból. Ők már érdemben tudnak részt venni olyan munkafolyamatokban, amik sikerélményt adnak, és a jog gyakorlati talajba való átültetésének élményét nyújtják. Mindemelett, a gyakornokokra csapattagként tekintünk, így nemcsak a munkában, de a céges rendezvényeken is számítunk jelenlétükre. Visszatérve a verseny indulására, az olyan visszajelzések mint, „most értettem meg a munkajogot” vagy “egy hónap alatt többet tanultam társasági jogból, mint az egyetemen” egyre inkább erősítették bennünk azt a gondolatot, hogy a lehető legtöbb módon közelítsük egymáshoz az egyetem és a munka világát. Láttunk nagyon jó példákat a piacon, hiszen sok ügyvédi irodának vannak kiváló versenyei, amik a jogszabályok gyakorlati alkalmazásán túl, ízelítőt nyújtanak– hogy csak egy pár példát említsek – az ismeretlen helyzetekkel való megbirkózás, a váratlan kérdésekre való reagálás, az időnyomás alatti teljesítés és a magabiztos fellépés fontosságából, amiket nem lehet könyvekből elsajátítani. Ezek joghallgatóként való megtapasztalásának fontos hatása lehet a későbbi pályaválasztásra is.

Említetted a gyakornoki lehetőséget – milyen nálatok a gyakornoki program?

A joghallgatókkal való kapcsolat rendszerint egy néhány hetes gyakornoksággal kezdődik, és jó esetben akár két évig tartó paralegal státuszban végződik. Régebben a hallgatók jellemzően nyáron jelentkeztek gyakornoki munkára, az utóbbi pár évben azonban egész évben nagy az érdeklődés a pozíciók iránt. Lehetőségeinkhez mérten minden gyakornokot próbálunk olyan csoportba helyezni, aminek a munkája kifejezetten érdekli. Az itthoni gyakornoki programunk mellett van egy nemzetközi is, az International Clerkship Program, amiben évente egy bizottság döntése alapján globálisan tíz joghallgató vehet részt. Büszkék vagyunk arra, hogy a budapesti iroda által jelölt hallgató mindig a tíz szerencsés között volt. A program nagyszerű lehetőség arra, hogy a résztvevő belekóstoljon a nemzetközi létbe, hiszen a budapesti irodában töltött hat hét után, hat hetet tölthet egy általa választott külföldi irodában. A pandémia miatt az International Clerkship Program felfüggesztésre került, de bízunk benne, hogy hamarosan újraindul.

A versenyre visszatérve: három forduló van, mind online fog zajlani idén. Egyénileg lehet indulni – az első egy online teszt, itt gondolom mindent lehet használni – a második egy komplex jogeset megoldása, a döntő pedig egy jogi probléma megoldása és egy szakmai beszélgetés. Hogyan érdemes készülni ezekre, mire lehet számítani a döntőben?

A döntőben mindenkinek egy órája van arra, hogy gondolkodjon a jogeseten. Mivel ez egyfajta “munkaszimuláció” a feladat feldolgozásához lehet Jogtárat, internetes kutatást használni. A döntőre felkészülni nem lehet, hiszen egy gyakorlati jogesettel kell megbirkózniuk a hallgatóknak, ami számos váratlan kérdést és lehetséges gondolkodási utat rejthet. Az előző évek tapasztalata alapján a döntő résztvevőinek jó tanácsként mindenképp azt mondanám, hogy “a csak egy jó válasz van, amit majd a jogszabályból kiolvasok” hozzáállás helyett, merjenek kreatív, egyéni gondolatokat felvetni, esetleges kétségeket megfogalmazni. Esett már szó arról, hogy a jogi tudás mellett mennyi mindenre van szükség ahhoz, hogy valaki akár kezdő szinten is sikeres legyen. Minden döntősnek azt javaslom, hogy merjen a saját hangján megszólalni. Kedves emlék a tavalyi döntőről, hogy az egyik résztvevő, aki még nem tanult munkajogot, kapott egy munkajogi kérdést, amit elegánsan a “megbeszélem a kollégáimmal és jelentkezem” válasszal hárított. Minden alól természetesen nem lehet ezzel kibújni, de a saját korlátok elismerése, valamint a helyzet higgadt és frappáns kezelése elismerésre méltó volt.

Több komoly nyeremény is van, a pénzjutalmak és a Wolters Kluwer Hungary által felajánlott könyvutalvány és prémium Jogtár hozzáférés mellett a másik nyeremény az, hogy gyakornoki lehetőséget biztosítotok az irodában a legjobb versenyzőknek. Már röviden utaltál arra, hogy nálatok ténylegesen bevonják a gyakornokokat is a munkavégzésbe mi egy gyakornok dolga, hogyan néz ki egy munkanapja?

Tavaly március óta javarészt home office-ban dolgozunk, a gyakornokok is így kapcsolódnak hozzánk. Bár eleinte voltak fenntartásaink azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet egy szervezethez a megváltozott körülmények között kapcsolódni, de az elmúlt egy év tapasztalata alapján azt mondhatom, hogy a rendszer jól működik. A gyakornokok videókonferencián ismerik meg a csapatot, aminek rövid időn belül részévé válnak. Leggyakrabban fordítási munkákat és jogkutatást végeznek. Figyelünk arra, hogy mindenki a képességeinek és a fejlődési ütemének megfelelő komplexitású feladatot kapjon.

Aki hosszú távon nemzetközi ügyvédi irodában szeretne elhelyezkedni, mire számítson, kinek való ez a fajta munka, és mi vele szemben az elvárás?

A már említett készségeken túl, talán nem meglepő módon, az angol nyelv magabiztos használata elengedhetetlen. Szerencsére az egyetemeken egyre nagyobb számban érhetőek el színvonalas szaknyelvi kurzusok. Az ezeken való részvételt ajánljuk mindenkinek, aki nemzetközi irodában szeretne dolgozni. Ezen túl fontosnak tartom még kiemelni a rugalmasságot és a nyitottságot, más kultúrák, és ebből adódóan más gondolkodásmódok irányába. A rugalmasság fontosságát egy konkrét példával megvilágítva: már kezdőként több olyan projektbe csöppenhet bele a jelölt, amiben az irodán belül több csoport, illetve néhány külföldi iroda is részt vesz. Nagy rugalmasságot igényel az, hogy egyszerre annyi csapatban dolgozik az ember, ahány projektjellegű munkában részt vesz. Más tempó, eltérő határidők, más munkamegosztás, más projektfelelős. Aki ragaszkodik az állandósághoz és kiszámíthatósághoz, egész biztosan elveszve érzi magát ebben a minden szempontból pezsgő környezetben.

Nagy dilemma, hogy a jövőben milyen ügyvédekre lesz szükség, sokszor hallani azt, hogy a mesterséges intelligencia ki fogja váltani az ügyvédi munkát. Te hogyan látod, hogyan formálja át a technológia az ügyvédi hivatást?

Ez egy sokakat foglalkoztató kérdés valamennyi hivatás vonatkozásában. Az én teljesen laikus véleményem szerint, bármely szakma mesterséges intelligenciával való teljes kiváltásának feltétele, hogy pontosan definiálható legyen az, hogy mit kell kiváltani. Értem ezalatt többek közt azt a tudásanyagot, ami az adott szakma műveléséhez szükséges. Meglátásom szerint a szakmák határai folyamatosan tolódnak ki és mosódnak egybe, így minden definíciós kísérlet eleve kudarcra van ítélve. A jogász szakma nagyon komplex, már régen messze túlmutat a konkrét jogi tudáson. Egy információ-technológiával foglalkozó jogásznak például gyakran mélyreható informatikai tudásra van szüksége, bizonyos versenyjogi kérdések kezelése pedig elképzelhetetlen erős közgazdaságtani háttér nélkül. Se szeri se száma az ehhez hasonló példáknak, és akkor még nem beszéltünk arról a gyakran tapasztalatból, gyakran megérzésből jövő elképesztő mennyiségű intuitív tudásról, ami minden szakmában jelen van. Ha mindezt még megfejeljük a korszellemmel, akkor azt kell mondanom, hogy fel van adva a lecke a gépeknek!

A mesterséges intelligencia térnyerését és a benne rejlő lehetőségeket semmiképp nem szeretném alábecsülni. Amiben jelentős változást hozhat – és ennek előszelét már érezzük– hogy az igazán időrabló, mechanikus feladatokat elvégzi a jogászok helyett, ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy a szakma művelői szofisztikáltabb kérdésekkel tudjanak foglalkozni. Egy mesterséges intelligencia ráadásul várhatóan sokkal nagyobb hatékonysággal és elhanyagolható hibaszázalékkal fogja elvégezni az egyszerűen automatizálható feladatokat, ami szintén jelentős erőlelépés.

A The New Lawyer Challenge versenyre itt lehet jelentkezni.

Korona HR kutatás letöltése ingyen


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 10.

Egy nap a jogi szakirodalom és a kiválóság jegyében

2021. szeptember 18-án a Károlyi-Csekonics-palotában kerül sor az Első Magyar Jogi Könyvszalonra a Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság közös szervezésében. A rendezvény záróakkordjaként adják át 2020-2021 legkiválóbb jogászainak az V. Wolters Kluwer Jogászdíjat 12 kategóriában.

2021. szeptember 10.

Az influenszer tevékenysége a német jog alapján

Azoknak az influenszereknek, akik pénzt kapnak a cégektől a termékek közösségi médiában való népszerűsítéséért, egyértelműen reklámnak kell címkézniük az ilyen bejegyzéseket – döntött csütörtökön a német bíróság.