Újból összemérték tudásukat a jövő ügyvédei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén ősszel második alkalommal került megrendezésre a Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Verseny, amelyre újra szép számmal jelentkeztek az ország szinte összes jogi karáról.


A versenyre a fiatalon elhunyt kiváló ügyvéd, Dr. Nagy László nevét viselő alapítvány szervezésében került sor, a fővédnökei ebben az évben is Király Miklós, az ELTE Jogi Karának dékánja, és Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke volt. A közönség ezúttal nemcsak a díjátadón gratulálhatott a résztvevőknek, hanem már magát a bronzmeccset és a döntőt is a helyszínen követhette. A rendkívül színvonalas, izgalmas szópárbajokból végül az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának végzős hallgatója, Mező Réka került ki győztesen.

„Az egyetemen nem kerülhetünk ilyen helyzetbe, ott nem hallgat meg szakmai zsűri, hogyan tudunk érvelni, mennyire tudunk kiállni az általunk képviselt ügyekért, ezért is nagyon jó és hasznos ez a verseny” – foglalta össze röviden a későbbi bronzérmes Marsi Szabina, miért érezte fontosnak, hogy elinduljon a megmérettetésen. Ebben a többi résztvevő is egyetértett vele, hiszen bár jogeset- és perbeszédversenyekből viszonylag nagy a választék a jogi karokon, magánjogi érvelési verseny csak ez az egyetlen van.

A versenyt a fiatalon elhunyt kiváló ügyvéd, dr. Nagy László emlékének ápolására létrehozott alapítvány szervezte, amelyet közel két évvel ezelőtt alapítottak kollegái, barátai. Magára a megmérettetésre egy próbafeladat megírásával lehetett jelentkezni, amelyre idén is az ország szinte összes jogi karáról érkeztek megfejtések; szóban már csak a legjobbnak tartott tizenhat hallgató mérhette össze a tudását. Az elődöntők és a döntő két egymást követő napon zajlott. A versenyzőket párokba sorsolták, egyikük az A, másikuk a B pozíciót képviselte a szervezők által kitalált, de minden esetben valós elemeket is tartalmazó jogesetekben. A felkészülésre szánható idő egy óra volt, a vitát az A pozícióban lévő versenyző kezdte egy 5 perces érveléssel, amelyre ellenfele ugyanennyi idő alatt válaszolhatott. Ezt követően még kaptak három-három percet, a vita végén pedig az A pozícióban lévő versenyző beszélhetett még egy percet.

„Ma egy örömünnep van a budapesti ügyvédek számára, mert a jövőnket látjuk, és ez a jövő szép és tehetséges képet mutat” – mondta dr. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a párbajok előtt tartott rövid beszédében, azt kívánva a résztvevőknek, hogy „ez a mai torna erősítse meg azon szándékukat, hogy jogászok lesznek, és már most határozzák el, hogy jogászi esküjükhöz híven magas színvonalon és kitűnően fognak dolgozni, úgy, ahogyan dr. Nagy László is tette.”

Fotó: Lukács Beáta

A zsűrit a tavalyihoz hasonlóan dr. Kara Pál, a MOL csoport jogi igazgatója, Kovács Zoltán, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgató-helyettese – a zsűri nem jogász végzettségű tagja – és dr. Nanyista László, a verseny szakmai hátterét biztosító Weil Budapest peres csoportjának vezetője alkotta. A bronzéremért Marsi Szabina és Kempler Károly mérkőzött, a döntőben pedig Mező Réka és Környei Mátyás mérhette össze tudását.

A versenyen a tavalyi győztes, Gönczi Gergely is jelen volt, vele közvetlenül a díjátadó előtt váltottunk néhány szót. Azt mondja, a versenynek köszönhetően nagyon sok minden változott körülötte az elmúlt évben, csak jó dolgok történtek vele. Az első az volt, hogy a fődíjként nyert kéthetes londoni tartózkodással egy kéthetes szakmai gyakorlat is járt a helyi Weil irodában, ami Gergő szerint magyar joghallgatóként páratlan lehetőséget jelentett, nyáron pedig a budapesti irodában volt szakmai gyakorlaton. „Nagyon sok jó feladatot kaptam és konstruktív kritikát, amivel tudtam fejlődni – mondta, majd hozzátette: ez a verseny abban is különleges, hogy emberileg is nagyon jó kapcsolat alakult ki a szervezőkkel, azaz a budapesti Weil irodával, Dr. Nagy László korábbi kollegáival.

„Sok évvel ezelőtt, a születésnapomra kaptam ajándékba Exupery: Az ember földje című könyvét. Szerepel benne egy mondat, ami már akkor nagyon megfogott, majd az évek során mottómmá vált és újabb és újabb jelentéstartalommal bővült – azt hiszem, mára ez fejezi ki legpontosabban, legszebben a bennem lévő érzéseket és valósághoz való viszonyulásomat. Ez a mondat úgy hangzik: „csak egyetlen igazi fényűzés van, az emberi kapcsolatoké” – ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét dr. Nagy László özvegye, dr. Gál Enikő, az alapítvány kuratóriumának elnöke, majd megköszönte mindazt a támogatást, amelyet az elmúlt években „az egyetlen igazi fényűzés”, az emberi kapcsolatok útján kapott. „Ezek tették lehetővé, hogy Laci tragikus elvesztése után az alapítvány és az érvelési verseny gondolata valósággá, és szép lassan hagyománnyá váljon. Érzem és tudom, hogy egyszer a gyermekek nagyon-nagyon büszkék lesznek arra, hogy Apa nevét alapítvány viseli és szellemiségét érvelési verseny viszi tovább.”

„A versenyzők óriási bátorságról és szakmai felkészültségről tettek tanúbizonyságot, nagyon nehéz dolga volt a zsűrinek” – állapította meg dr. Siegler Konrád, az iroda vezetője, egyben a Dr. Nagy László Alapítvány kuratóriumi tagja, majd kihirdették az eredményeket.

A győztes, Mező Réka az ELTE-ÁJK ötödéves és a Matthias Corvinus Szakkollégium hallgatója. Egy évet töltött Németországban, majd miután hazajött, egy ismerőse hívta fel a figyelmét a versenyre. „Mindig is nagyon szerettem a perbeszédversenyeket, amikor beszélni, érvelni lehet és nem csak az egyetemi száraz anyagot kell tanulni. Tulajdonképpen ezért döntöttem úgy, hogy mindenképp szeretnék a versenyen részt venni” – mondta, majd hozzátette: a vitákban korábbi retorika-tanulmányai is segítségére voltak.

A második helyet Környei Mátyás, a Pécsi Jogi Egyetem végzős hallgatója szerezte meg. Ő már tavaly is indult, de akkor még „csak” a legjobb tizenhat közé került be. „Eldöntöttem, hogy megpróbálom még egyszer, nem adom fel ilyen könnyen. Segítettek a tavalyi tapasztalatok is, idén teljesen más mentalitással, sokkal nyugodtabban tárgyaltam. A feladatok is komplexebbek volta, több jogágat érintettek.” – foglalta össze röviden.

A bronzérmet Marsi Szabina, az ELTE ötödéves hallgatója kapta. Elmondta: egy egyetemi körlevélből értesült a lehetőségről. Hozzátette: „már a nyolcaddöntőben mondtam a többi versenyzőnek, hogy jöjjenek jövőre is, mert ez egy nagyon nagy lehetőség.”

Idén egy különdíjat is átadtak, amelyet egy harmadéves joghallgató, Varga Ivett kapott.

Bár a szakmai zsűri csak a verseny második napján, a legjobbak kiválasztásakor kezdi meg működését, a tavalyi évhez képest jobban kiegyensúlyozott volt a mezőny, a mi dolgunk is sokkal nehezebb volt – ezt már dr. Kara Pál, a zsűri tagja, a MOL csoport jogi vezetője mondta, amikor az idei versenyről alkotott benyomásairól kérdeztük, majd felvetette, lehet, a zsűrinek jövőre már nyilvánosan kellene értékelnie a teljesítményeket. Szerinte a néhány évtizede végzettekhez képest a fiatal jogászok ma sokkal nehezebb helyzetben vannak, mert ahhoz, hogy sikeresek tudjanak lenni, már a pályájuk elején specializálódniuk kell egy jogterületre, illetve az is befolyásolja a jövőjüket, hogy jól beszélnek, érvelnek-e. „A jogászok döntő többsége nem jól vagy nem arra alkalmas módon beszél, ahogy ez egy tárgyaláshoz vagy tárgyalóteremhez illik, és ebben az egyetemeknek és nekünk is van még pótolnivalónk bőven. Például azzal, hogy ilyen alkalmakat teremtsünk a fiatal kollégáknak.

A Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Verseny egy év múlva – már mondhatni, hagyományosan – újból megrendezésre kerül.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A technológia által támogatott joggyakorlat jövője: az AI precizitása egyensúlyba kerül az emberi szakértelemmel

A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.

2024. április 17.

Digtális megfelelés: Miért nem működnek a régi rutinok, és ez miért fájdalmas?

A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. Ahogy Kahnemann mondaná, a gyorsról a lassú gondolkodásra kell váltanunk. A rutin lényege pedig éppen abban rejlik, hogy felgyorsítja és „fájdalommentesíti” az ismétlődő döntési szituációk megoldását. Különösen nagy kihívás, miközben a figyelmünket ezer csatornán felfoghatatlan számú inger bombázza. Ne felejtsük el, hogy az időnk és figyelmünk az egyik legnagyobb gazdasági értékké vált.

2024. április 17.

Miért (ne) antropomorfizáljuk a generatív mesterséges intelligenciát? – 1. rész

Úgy tűnhet, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább az emberhez hasonlóvá kezd válni. Ennek hátterében a tudomány fejlődésének természetes következményei és néha tudatos emberi döntések állnak. Milyen jelenségek állnak a folyamat mögött, és hogyan fogja ez a trend befolyásolni a mindennapjainkat a közeljövőben?