A keresetlevél visszautasításának bírósági gyakorlata-1.rész

A keresetleveleket visszautasító, valamint a pert megszüntető végzések nagy többsége elsőfokon jogerőre emelkedett, mert az ügyek nagy részében a felperesek nem kezdeményeztek jogorvoslatot. A Kúria összefoglaló véleményéből kitűnik, hogy a Fővárosi és a Budapest Környéki Törvényszéken mind abszolút számban, mind az érkezett ügyekhez viszonyítva magas volt a visszautasított keresetlevelek száma.

1. A joggyakorlat-elemző csoport felállítása

A Kúria vezetése az új Pp. hatálybalépése óta számos forrásból –így különösen a törvényszéki kollégiumok többsége által rendszeresen megküldött munkaanyagokból, a „Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete”, az „Új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület” részére az alsófokú bíróságok által megküldött problémafelvetésekből, valamint az Országos Bírósági Hivatalnak „Az új Pp. hatályosulását támogató Munkacsoport”-ja által rendszeresen közzétett ún. szintetizált összesítőiből –arról értesült, hogy a Pp. 176. §-ában írt, a keresetlevél visszautasítására vezető okok, és közülük kiváltképpen a 176. § (1) bekezdés j) pont [kötelező tartalmi elemek hiánya] alkalmazásában az elsőfokú bíróságok szemlélete nem egységes, a gyakorlatuk nagy szórást mutat.

Jogállami keretek között a jogbiztonság követelménye viszont azt kívánja, hogy a bíróságok az eljárási törvény szabályait egységesen alkalmazzák attól függetlenül, hogy az adott keresetlevél alapján indult eljárásra melyik bíróság az illetékes.

Az hamar ismertté vált, hogy a keresetlevelet visszautasító végzések többségükben első fokon jogerőre emelkednek, mert a felperes fellebbezés helyett ismételten benyújtja az elsőfokú bíróság által visszautasított keresetlevelet, így a másodfokú bíróságoknak is korlátozottak a konkrét ítélkezés szintjén megmutatkozó elvi iránymutatási lehetőségei.

A Kúria kiemelte, hogy ha bármilyen kis számban is, de megalapozatlan a bíróság döntése, az egyrészt sérti a jogkereső polgárok bírósághoz forduláshoz való alkotmányos jogát, veszélyezteti az új eljárási kódex társadalmi elfogadottságát s mindamellett a bírósági szervezetrendszer iránti bizalomra is kedvezőtlen hatással van.

A Kúria Polgári Kollégiumának vezetője ebből a megfontolásból tett javaslatot a Kúria elnökének a keresetlevél visszautasítására vezető okok vizsgálata tárgyában joggyakorlat-elemző csoport felállítására.

2. A joggyakorlat-elemző csoport feladata

A joggyakorlat-elemző csoport a kiemelt társadalmi érdeklődésre is figyelemmel fontosnak tartotta, hogy közvetlenül bírósági forrásból az ország egészére nézve adatot szerezzen arra: a Pp. hatálybalépése előtti időszakhoz viszonyítva csökkent-e a keresetlevelek száma és azon belül hogyan alakult a visszautasítások aránya.

A Kúria arra a megállapításra jutott, hogy a központi régióban (Fővárosi Törvényszék és Budapest Környéki Törvényszék) nemcsak abszolút számokban, hanem az érkezett ügyekhez viszonyított arányaiban is kimagaslóan sok volt a joggyakorlat-elemzés tárgykörébe tartozó, keresetlevelet visszautasító határozatok száma.

Erre tekintettel a joggyakorlat-elemző csoport e két törvényszék kivételével törvényszékenként 50 ügy –azon belül 15 törvényszéken és 35 járásbíróságon indult ügy –, míg a Fővárosi Törvényszékről 500 ügy, a Budapest Környéki Törvényszékről 300 ügy, azaz összesen 1700 ügy vizsgálatát tartotta szükségesnek annak érdekében, hogy az egész országra kiterjedően reális képet alkothasson a bírói gyakorlat alakulásáról.

A vizsgálat tárgya nem csak a döntéselemzés volt, hanem az eljárás egésze. Ezért a csoport tevékenysége kiterjedt a visszautasított keresetlevél tartalmi és formai elemzésére, továbbá a hiánypótlásra felhívó végzés tartalmának, az eljárást ez okból befejező (elsőfokú vagy első-és másodfokú) határozat rendelkező részének és a határozat indokolásának teljes körű vizsgálatára is.

A Kúria elnökének közbenjárására az OBH elnöke biztosította a vizsgálatot végző bírók számára a törvényszékek által a vizsgálatra kijelölt ügyek irataiba az elektronikus úton való betekintés lehetőségét. A joggyakorlat-elemző csoport ezen kívül is élt a „Digitális bíróság” program keretében megvalósult informatikai fejlesztés adta lehetőségekkel, amennyiben a tagjai az említett csoportülések közötti időszakokban többször videokonferencia keretében értekeztek.

önálló tanulmány formájában dolgozta fel a kereset érdemi részére vonatkozó visszautasítási okok témáját Prof. Dr. Wopera Zsuzsa tanszékvezető egyetemi tanár (ME),miniszteri biztos asszony(IM).

3. A keresetlevél-visszautasítási és eljárás-megszüntetési okok számokban

A joggyakorlat-elemző csoport ténylegesen 1689 ügyet vizsgált meg. Ezek 2/3 része (1146 ügy = 68%) végződött a keresetlevél visszautasításával, míg mintegy 1/3-a (543 ügy = 32%) az eljárás megszüntetésével. Fontos adat, hogy a határozatok túlnyomó többsége (88%) első fokon jogerőre emelkedtek, azaz csupán 12% (201 ügy) került a felperes fellebbezése folytán másodfokra. A másodfokú bíróság többségében (124 ügy = 62%) helybenhagyta az elsőfokú bíróság határozatát; ezen belül túlnyomórészt (92 ügy = 74%) az elsőfokú bíróság helyes indokai alapján, míg kisebb részben (32 ügy = 26%) eltérő indokolással.

A keresetlevél visszautasítására vezető okokat egyenként vizsgálva megállapítható, hogy a leggyakoribb (330 ügy = 29%) a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontján [kötelező tartalmi elemek hiánya] alapuló visszautasítás volt, amit sorrendben a Pp. 176. § (1) bekezdés l) [kötelező jogi képviselet] pontjára (85 ügy = 7%) és a Pp. 176. § (2) bekezdés e) pontjára [hiánypótlás elmulasztása] alapított visszautasítási ok (70 ügy = 6%) követett. Az eljárás megszüntetésével befejezett ügyek több mint fele: 58%-a a Pp.– korábban hatályos – 259. § (1) bekezdés a) és b) pontján[fizetési meghagyásból perré alakult ügyben a keresetlevelet nem, vagy hiányosan terjesztik elő, az illetéket nem fizetik meg]; 17%-a a Pp. 241. § (1) bekezdés a) pontján [a felperes a teljes keresetétől elállt] alapult.

4. A keresetlevél visszautasítása a keresetlevél érdemi részében foglaltak hiányosságára, hibájára hivatkozással

A Pp. megalkotása során kiemelt jogalkotói célkitűzés volt a koncentrált per feltételeinek megteremtése. Ehhez elengedhetetlen, hogy a per alapirata, a keresetlevél tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból biztosítják az eljárás folytathatóságát.

A felperesnek a Pp. 170. §-ában foglaltak szerint a keresetlevél bevezető és záró részében az eljárásjogi szempontból releváns adatokat, míg a keresetlevél érdemi részében az anyagi jogi szempontból releváns állításait, kérelmeit, érvelését és indítványait kell előadnia.

A jogalkotó szándéka arra irányult, hogy a petitummal kapcsolatos évtizedes bírói gyakorlatot tételes joggá transzformálja, és úgy fogalmazza meg a kereseti kérelem előadására vonatkozó szabályt, hogy abból kitűnjön: a törvény azt várja el a felperestől, hogy kérelme, az annak való helyt adás esetén „leképezze” a bíróság ítéletének rendelkező részét.

A Kt. 47. számú állásfoglalása indokolásában ezt megerősítette a következők hangsúlyozásával. „A kereseti kérelem határozottságával összefüggésben megfogalmazott feltételek nem azonosíthatók azonban azzal a követelménnyel, hogy a bíróság a kereseti kérelem egyszerű átemelésével, vagy annak tükörszerű átfordításával hozhassa meg a döntését. A jogvédelmi igény azonosíthatósága, valamint a kereseti kérelem alapján meghozható döntés azonosítása azt jelenti, hogy a bíróság számára egyértelmű a megszövegezendő rendelkező rész tartalma.”

Jelentős változás az 1952. évi Pp. elvárásához képest a Pp. 170. § (2) bekezdés b)pontja, miszerint az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján kell előadni (jogállítás).

Az 1952. évi Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontja is megkívánta az érvényesíteni kívánt jogot megalapozó tények előadását, a Pp. ehhez képest még a kereseti kérelmet megalapozó tények előadását is elvárja.

A Kúria által végzett empirikus vizsgálatok alátámasztották, hogy a keresetlevél Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján történő visszautasítása esetén kifejezetten gyakorinak tekinthető a keresetlevél érdemi részét érintő hibákra, hiányosságokra alapított visszautasítás.

Megállapítható, hogy az érdemi rész tekintetében a bíróságok leggyakrabban a kereseti kérelem nem határozott voltára hivatkozással éltek a visszautasítás eszközével, ezt követi a tényelőadás és a jogi érvelés hiányosságára, hibájára történő hivatkozás.

A visszautasításokkal kapcsolatos fellebbezések ugyan kis számban fordultak el, de ha fellebbezésre került sor, a másodfokú bíróság gyakran állapította meg a visszautasítás megalapozatlanságát. Így például a Szegedi Ítélőtábla megállapította, hogy a keresetlevél –az elsőfokú végzésben rögzítettekkel ellentétben –tartalmazza a releváns tények, valamint a kereseti kérelem, az érvényesíteni kívánt jog és a tényállítások közötti összefüggés levezetésére vonatkozójogi érvelést. Az, hogy a kereseti kérelem egyébként nem következik az érvényesíteni kívánt jogból, illetve, hogy a jogi érvelés téves, álláspontja szerint nem ad alapot a keresetlevél visszautasítására, hanem az ügy érdemi eldöntésére tartozó kérdés (Szolnoki Törvényszék P.20.742/2018. –Szegedi Ítélőtábla Pkf.II.20.612/2018.).

A másodfokú bíróságok gyakorlata a Kt. 34. számú állásfoglalásban kifejtettek nyomán mára egységesnek látszik abban: az nem visszautasítási ok, hogy a felperes a keresetlevél érdemi részén belül a Pp.-ben írt sorrendet felcserélte.

Összességében megállapítható, hogy a bíróságok a Pp.-nek a kereseti kérelem (petitum) előadásával kapcsolatos követelményét szigorúan értelmezik; azzal szemben gyakran ugyanazt a követelményt támasztják, mint az ítélet rendelkező részével. Ez utóbbit szemléletesen tükrözik az olyan visszautasító végzések, amelyekben a bíróságok szükségtelenül, szinte teljeskörűen hivatkozzák az ítélet rendelkező részével szembeni követelményeket megfogalmazó bírói gyakorlatot.

A bíróságok gyakran csak arra hivatkoznak a visszautasító végzés indokolásában, hogy a keresetlevél a megjelölt tartalmi elemeket nem tartalmazta a „szükséges mértékben”, illetve a keresetlevél nem felel meg „a feltételeknek”, de a végzésből nem állapítható meg, hogy mi lett volna a „szükséges mérték”.

A keresetlevél tartalmi értékelésénél a bíróság gyakran túlterjeszkedik a vizsgálandó és vizsgálható szempontokon, olyan követelményeket támaszt a felperessel szemben, amelyek nem következnek a Pp. 170. §-ának rendelkezéseiből. Az emiatti visszautasítások visszatérő érve, hogy a bíróság a felperes tényállításait „kevésnek”, „nem relevánsnak”, vagy a jogi érvelés tekintetében „nem elég meggyőzőnek” tartja.

A bíróságok legjellemzőbben a keresetlevél tényelőadási részében követeltek meg a szükséges és elégséges (az anyagi jog szempontjából releváns) tények előadásán túl,további tényeket. Több bíróság a keresetlevél más részébe is gyakran „belelátott” további követelményeket. Előfordult az is, hogy a bíróság lényegében nem tartotta meggyőzőnek a fél jogi érvelését, a minden szempontból következetes keresetet kérte számon a felperesen, érzékelhetően átcsúszva a követelés érdemi elbírálásának tartományába. A tényállítások alátámasztására vonatkozó hiányosságként kezelték a bíróságok több esetben, ha a fél nem tett bizonyítási indítványt, holott ez a félnek továbbra sem kötelezettsége; a bizonyítatlanság jogkövetkezményét nem a keresetlevél megvizsgálása során kell levonni.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Korlátozhatja az önkormányzat a napelemek kihelyezését
2020. március 27.

Korlátozhatja az önkormányzat a napelemek kihelyezését

A településképi rendeletben a helyi védelem alatt álló épületek tetőszerkezetén napelem és napkollektor kihelyezése közterületekről látható módon megtiltható a kulturális örökségvédelem, illetve a településkép védelme fontos közérdekre tekintettel – a Kúria eseti döntése.

Veszélyhelyzet – a fizetési moratórium szabályai
2020. március 25.

Veszélyhelyzet – a fizetési moratórium szabályai

Kihirdetésre kerültek a fizetési moratórium részletes szabályai, de részletezték a THM maximumra vonatkozó rendelkezéseket is a tegnap este kihirdetett legújabb, koronavírussal összefüggő kormányrendeletben.