A kórház önkéntes elhagyásának korlátozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hatályos jogi szabályozás, a belső szabályzatok és gyakorlat nem egyértelmű abban, mi a teendő, ha egy kórházi ellátásra szoruló, nem pszichiátriai, de állapota miatt döntésképtelen beteg önkényesen elhagyja az intézményt.

Az ombudsmani ajánlások azután születtek, hogy a biztos egy panaszbejelentésből értesült: egy súlyos fejsérüléses beteg eltűnt a kórházból, és később egy másik településen holtan találták. A panaszos élettársa sérelmezte, hogy miért engedték el a sérültet ilyen súlyos állapotban, illetve a rendőrség miért nem vette fel vele a kapcsolatot a beteg eltűnését követően.

A vizsgálat feltárta, hogy a hatályos jogszabályok nem rendezik megfelelően a – nem pszichiátriai osztályon történő – kórházi kezelés alól magukat önkényesen kivonó, de állapotcselekvőképtelen (azaz döntésképtelen állapotú) személyek életének védelme érdekében alkalmazható korlátozó intézkedések körét, részletszabályait. A biztos szerint ez a gyakorlatban bizonytalansághoz vezet: sem a kórházak, sem a rendőrség számára nem egyértelmű, kinek mi a feladata, kinek és milyen esetben van intézkedési kötelezettsége.

A biztos javasolta, hogy mielőbb törvényben szabályozzák azokat a körülményeket, amelyek alapján korlátozható lehet a döntésképtelen állapotban lévő betegek gyógyintézet elhagyásához való joga. A biztos azt is kezdeményezte, hogy jogszabályban rögzítsék a döntésképtelen állapot megállapításához szükséges egységes kritériumrendszert. Az ombudsman emellett a belügyminiszterhez is fordult, akitől azt kérte, hogy a hatályos joganyaggal összhangban pontosítsák a körözési törvény jelenlegi bizonytalan jelentésű, elavult szövegrészét.

A Belügyminisztérium válaszában megírta, hogy egyetért a biztos jelentésében foglaltakkal. Egyrészt a minisztérium áttekinti, szükséges-e a körözési törvény rendelkezéseinek felülvizsgálata. Másrészt – mivel az egészségügyről szóló törvényből nem vezethető le olyan egyértelmű, kötelező körözési ok, amelynek alapján az egészségügyi szolgáltató, illetve a rendőrség megfelelően kezelhetné az ilyen vagy hasonló esetet – egyeztetni kell az Emberi Erőforrások Minisztériumával, hogy az egészségügyi törvény meghatározza a kórházból engedély nélkül távozó személy eltűnésének bejelentéséhez kapcsolódó eljárási szabályokat, intézkedési kötelezettségeket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára jelezte, hogy a tárca hozzákezdett a problémák megoldásához. A jelentésben felvetett jogszabály-módosítási javaslatok kapcsán felkérték az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkárát, vizsgálja meg, milyen módon és ütemezésben hajtható végre a feladat. Az államtitkár levelében azt ígérte, hogy a folyamat lezárultával haladéktalanul tájékoztatja a biztost a megtett intézkedésekről.

(ajbh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Az okosbörtön, ahol nem lesz szükség kulcsra

Milyen lesz az okosbörtön-technológia a büntetés-végrehajtás rendszerében? Erről tartott előadást a Ludovika Szabadegyetem legújabb eseményén Biczó László b.v. dandártábornok.

2024. március 27.

Új uniós Ajánlás a hamisítás elleni küzdelem hatékonyságának és a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok érvényesítésének megerősítésére

Az Európai Unió Bizottsága 2024. március 19-én ’hamisítás elleni uniós eszköztár’ (EU toolbox against counterfeiting) néven Ajánlást fogadott el az online és offline környezetben elkövetett hamisítások elleni küzdelem erősítése, valamint a szellemitulajdon-jogok hatékonyabb védelme céljából.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.