A munkavállalóra bízott munkaeszközben bekövetkező kár megtérítése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tekintettel arra, hogy a munka segédeszközök, például munkagépek, kommunikációt segítő készülékek vagy más felszerelés nélkül a legritkább esetben végezhető, a munkáltató maga biztosítja, hogy a munkavállaló rendelkezésére álljon minden, ami annak munkavégzéséhez szükséges. Azonban, ami elromolhat, az el is romlik, illetve el is rontják, ami pedig elveszhet, azt el is veszítik, az ebből eredő kár viselése pedig körültekintő eljárás mellett a munkavállalóra telepíthető.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 180. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a munkavállaló úgynevezett megőrzési felelőssége keretében köteles megtéríteni azt a kárt, mely a neki megőrzésre átadott dologban keletkezett hiányból, a dolog megrongálódásából fakad. E felelősség megállapításának azonban szigorú feltétele, hogy az átadás visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettség megállapításával történjen, illetve a munkavállaló az átadott dolgot állandóan őrizetében tartsa, kizárólagosan használja vagy kezelje. A munkáltató által a munkavállalóra bízott laptop, fúrógép, gépkocsi stb. átadásakor tehát egyértelművé kell tenni a munkavállaló számára, hogy a kapott dologra neki kell vigyáznia, azt később a munkáltatónak hiánytalanul és sértetlenül vissza kell adnia. A keletkezett hiányért, illetve megrongálódásért való felelősség későbbi megállapításának feltétele továbbá az is, hogy a dolog végig annak az őrizetében álljon, akinek a dolog át lett adva, azt kizárólag ő legyen jogosult használni. Egy olyan gépkocsi vonatkozásában, melyet a munkavállalók közti munkamegosztás függvényében mindig más munkavállaló használ, melynek slusszkulcsát bármikor bárki elviheti, melynek használatát a munkáltató egyedileg nem engedélyezi, nem hagyja jóvá, és a rendeltetésellenes használatból eredő károkért való felelősség a munkavállalók vonatkozásában nem állapítható meg, annak viselésére a munkáltató lesz köteles. A fentieket illető tájékoztatást a munkavállalónak ugyan nem kötelező, de mégis célszerű írásban átadni, így később annak megtörténte könnyebben bizonyítható.

A munkavállaló a neki a fentiek figyelembevételével átadott dologban bekövetkezett kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át [Mt. 180. § (3) bekezdés]. A munkáltatónak tehát átadási-átvételi jegyzőkönyv vagy egyéb, az átadás tényének igazolására alkalmas írásbeli dokumentum készítése, mindkét fél általi aláírása mellett kell átadnia a megőrzésre szánt dolgot, ha annak tekintetében a munkavállaló felelősségét meg kívánja alapozni. A már említett, a visszaszolgáltatási és elszámolási kötelezettségre, illetve a kizárólagos őrzésre vonatkozó tájékoztatás az átadásról szóló lapon is megtehető, így a munkáltató egyetlen irattal biztosíthatja, hogy a dologban bekövetkezett kárt később a munkavállaló legyen köteles viselni. Az olyan dolgok esetében, mint a munkavállaló által használt mobiltelefon vagy laptop, relatíve kisebb teher az átadással járó adminisztráció, hiszen azt jellemzően elég egyszer lebonyolítani. Az átadás dokumentációjával járó adminisztratív feladatokat azonban nem éri meg akkor sem elhanyagolni, ha a munkavállalók egy adott eszközt pl. naponta felváltva használják, ilyenkor minden váltás során célszerű gondoskodni az átadás tanúsító jegyzőkönyv aláírásáról. Ezzel az adott napon bekövetkező meghibásodás vagy hiány tekintetében a munkavállalóra telepíthető a felelősség, egyébként a munkáltatónak sokkal nehezebb dolga lenne a felelős megtalálásában és a kártérítés általános szabályok szerinti érvényesítésében.

Amennyiben az adott eszközt nem csupán egyetlen munkavállaló, hanem munkavállalók pontosan körülhatárolható csoportja használja kizárólagosan, a dolgot részükre a fentiek betartásával ugyanúgy át lehet adni. Így biztosítható például, hogy egy kőműves brigád a nekik számla átadott betonkeverőt megőrizze, az abban keletkezett károk őket terheljék. Ilyenkor a megőrzés céljából történő átadásról szóló jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia Az épp jelen nem lévő munkavállaló meghatalmazhatja az átvevő másik munkavállalót, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye [Mt. 180. § (3) bekezdés]. Ebben az esetben a munkáltatónak a meghatalmazás megőrzéséről is gondoskodnia kell. A több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek [Mt. 181. § (3) bekezdés].

A megőrzési felelősség fenti feltételeinek fennállását a munkáltató köteles bizonyítani [Mt. 180. § (5) bekezdés]. Ha az átadott dologban kár keletkezik, a megőrzési felelősségnek hála a munkáltatónak csak azt kell bizonyítani, hogy a munkavállalónak az eszközt jegyzék ellenében átadta, kizárólagos megőrzési kötelezettségéről, illetve visszaszolgáltatási kötelezettségéről őt tájékoztatta. Ha mindezt a munkáltató megteszi, a munkavállaló csupán akkor mentesülhet kártérítési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, a dologban keletkezett hiány oka számára elháríthatatlan volt [Mt. 180. § (2) bekezdés], illetve, ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló mentesül a felelősség alól akkor is, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában tőle elvárható volt [Mt. 180. § (6) bekezdés]. A munkáltató számára ez jóval előnyösebb, mintha kárát az általános szabályok szerint kéne érvényesítenie, hiszen ilyenkor a kár megtörténtét, illetve a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő kötelezettsége megszegése és a kár bekövetkezte közti ok-okozati összefüggést is neki kéne bizonyítania. A gyakorlatban így a megőrzési felelősség körében jóval egyszerűbben megállapítható a munkavállaló felelőssége, a munkáltató nagyobb eséllyel kap ténylegesen kártérítést.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.