A normavilágosság követelményének érvényesülése a helyi adóknál

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A helyi adóról szóló önkormányzati rendelet szövegében a normavilágosság követelményét kielégítve egyértelműen és félreérthetetlenül kell meghatározni az adó alanyát, tárgyát, mértékét – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a felperes Csepel önkormányzat területén egy 213 713 m2 területű telekadó-köteles ingatlannal rendelkezett. A helyi adókról szóló rendelet szerint azon a területrészen, ahol a felperes ingatlana volt, 335 Ft/m2 a telekadó összege [„Csepel északi részén húzódó területen (Weiss Manfréd út (209996, 209972, szalagtelek: 209960/3) - a Francia-öböl (209959) -…

A helyi adóról szóló önkormányzati rendelet szövegében a normavilágosság követelményét kielégítve egyértelműen és félreérthetetlenül kell meghatározni az adó alanyát, tárgyát, mértékét – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes Csepel önkormányzat területén egy 213 713 m2 területű telekadó-köteles ingatlannal rendelkezett. A helyi adókról szóló rendelet szerint azon a területrészen, ahol a felperes ingatlana volt, 335 Ft/m2 a telekadó összege [„Csepel északi részén húzódó területen (Weiss Manfréd út (209996, 209972, szalagtelek: 209960/3) – a Francia-öböl (209959) – Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (209958, 209995) 335 Ft/m2”]. A jegyző mindezek alapján évi 71 593 855 Ft telekadót állapított meg a felperes terhére. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A kereseti kérelem

A felperes szerint az önkormányzati rendeletben foglalt „Csepel északi részén húzódó területen” meghatározás nem rögzíti azon területrész pontos határait, amelynél az adó mértéke 335 Ft/m2, a rendelet nem definiálja pontosan a Csepel északi részének tekintendő területet, mert ezek között összesen hat, a helyrajzi számok alapján beazonosítható ingatlant nevez meg. Ez a megfogalmazás és az alperes értelmezése meglátása szerint a normavilágosság követelményeivel ellentétes. Másodlagos kereseti kérelmében a felperes a Kúria Önkormányzati Tanácsánál kezdeményezendő normakontroll-eljárás megindítását kérte arra hivatkozva, hogy a rendelet ezen rendelkezése konfiskáló jellegű és diszkriminatív.

Az elsőfokú eljárás

A bíróság az alperes támadott határozatát az elsőfokú hatóság határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Megállapította, hogy az önkormányzati rendelet szövegéből egyértelműen és világosan az következik, hogy a speciális 335 Ft/m2 telekadó Csepel északi részén húzódó területen a rendeletben zárójelben felsorolt helyrajzi számú ingatlanokon alkalmazandó, melyek között a perbeli ingatlan helyrajzi száma nem került feltüntetésre. Az alperes és a beavatkozó által kifejtett jogértelmezés a bíróság szerint még akkor sem következik a rendelet szövegéből egyértelműen és világosan, ha a rendelet szövegében zárójelben felsorolt helyrajzi számú ingatlanok természetben egy vitorla alakú területet határolnak körül. A rendelet ezen pontja semmilyen nyelvtani, logikai vagy más módon nem jelöli meg és nem utal arra, hogy a zárójelben felsorolt helyrajzi számú ingatlanok által körülhatárolt teljes területen és nem csak a felsorolt helyrajzi számú ingatlanokon alkalmazandó a speciális mértékű telekadó.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperesi kérelem szerint a helyrajzi számok által határolt területet jelöli meg a rendelet speciális adómértékkel érintett területrészt, nem taxatív felsorolást, hanem körülhatárolást tartalmaz. A rendeletben körülhatárolt terület vitorlaszerű alakot ölt, mely terület egybefüggő ingatlanokból tevődik össze. Meglátása szerint az adóhatóságok jogszerűen állapították meg határozatukban az adókötelezettséget és annak mértékét is.

A felperes szerint a rendeletből nem derül ki, hogy az ingatlanok listázásával az önkormányzat mint jogalkotó egy egységes területet kívánt volna meghatározni. Ráadásul az egyéb hasonló szabályozási technikát alkalmazó rendelkezéseiben az önkormányzat a „területi lehatárolással” kifejezést használja. A jogalkotásról szóló törvény rögzíti a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalom követelményét, aminek a rendelet nem felel meg. Ha az volt az önkormányzat mint jogalkotó szándéka, hogy egy körülhatárolható, helyrajzi számokkal meghatározott területet fedjen le a speciális adómérték tekintetében, ez a szándék a rendeletből nem olvasható ki, a jogalkalmazó alperes pedig nincs abban a helyzetben, hogy értelmezés útján a rendelkezés jelentését, tartalmát bővítse.

A Kúria megállapításai

A Kúria szerint jogállamban különösen fontos, hogy az adójogviszonyokban a jogszabályok egyértelműek és pontosak legyenek. Adózást törvény írhat elő, helyi adót az önkormányzat a törvény felhatalmazása alapján állapíthat meg, illetőleg annak felhatalmazása alapján rendelhet el adózást. Mindezekből következően pontosan, egyértelműen kell meghatározni az adó alanyát, annak tárgyát, illetőleg az adó mértékét. A normavilágosság követelménye azt jelenti, hogy a jogalkotónak a norma tartalmát egyértelműen, pontosan, félreérthetetlenül kell megfogalmaznia.

A normavilágosság követelményének az önkormányzati rendeletek vizsgálatához kapcsolódó érvényesítése során figyelembe kell venni, hogy a nem megfelelően értelmezhető normatartalom kihat-e és miként hat ki a normaalkalmazásra, jogbizonytalanságot okoz-e a jogértelmezés során. Hangsúlyozta továbbá, hogy a jogszabály egyértelműen taxációs tartalma jogértelmezés útján nem bővíthető. Értelmezés útján nincs jogszerű lehetőség a tényállási elemek jelentésének kiszélesítésére még abban az esetben sem, ha azok összességükben adott esetben esetlegesen hézagos, hiányos szabályozást alkotnak is.

A Kúria a bírósághoz hasonlóan arra a következtetésre jutott, hogy az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésének értelmezéséből nem következik egyértelműen és világosan az, hogy a felperes tulajdonában álló ingatlanra az alkalmazott adómérték vonatkozik. Adójogszabályban adókötelezettséget csak egyértelmű norma megfogalmazásával lehet meghatározni, annak tartalmát értelmezéssel bővíteni nem lehetséges. Egy önkormányzati rendelet a helyi adó tárgyának meghatározása körében többfajta módszerrel is eleget tehet a normavilágosság követelményének (pl. utalhat övezeti besorolásra, az érintett ingatlanok egyenkénti felsorolásával, vagy olyan területi körülhatárolással, amely pontosan meghatározza az érintett területbe tartozó ingatlanokat). A meghatározásnak azonban a szabályozásból egyértelműen ki kell derülnie.

A rendelet megfogalmazásából nem derül ki egyértelműen, hogy az emelt adómérték csak az ott felsorolt helyrajzi számok alatti ingatlanokra vonatkozik-e vagy másokra is, a jogszabályi egyértelműség hiányát azonban nem lehet jogértelmezés útján pótolni.

Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy nem sértett jogszabályt az elsőfokú bíróság.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.I.35.304/2018.) a Kúriai Döntések 2019/11. számában 311. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 1990. C. törvény 7. §, 16. §, 18. §.