A notórius pereskedő jóhírneve

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ami a tényállást illeti, a felperes (a perbeli társasház egyik lakásának tulajdonosa) 6-8 év alatt hat polgári pert indított és négy büntető feljelentést tett a közös képviselő, illetve a társasház ellen (alperesek), amik közül csak az egyikben lett pernyertes, a többi ügyben eredménytelenül pereskedett. A büntetőeljárások közül az egyik ügyben a társasház ügyvezetőjét megrovásban részesítette a bíróság, az egyéb bejelentések, hatósági eljárások, feljelentések nem jártak az alperesek marasztalásával. A társasház 2015. májusi közgyűlésén vita alakult ki a felperes, az ügyvezetője,…

Ami a tényállást illeti, a felperes (a perbeli társasház egyik lakásának tulajdonosa) 6-8 év alatt hat polgári pert indított és négy büntető feljelentést tett a közös képviselő, illetve a társasház ellen (alperesek), amik közül csak az egyikben lett pernyertes, a többi ügyben eredménytelenül pereskedett. A büntetőeljárások közül az egyik ügyben a társasház ügyvezetőjét megrovásban részesítette a bíróság, az egyéb bejelentések, hatósági eljárások, feljelentések nem jártak az alperesek marasztalásával.

A társasház 2015. májusi közgyűlésén vita alakult ki a felperes, az ügyvezetője, valamint a lakók között. A felperes vitatta az előző évi elszámolást, azon belül az elszámolásban feltüntetett magas fénymásolási költséget, amelyet a közös képviselő a perek nagy számával és a jelentős iratállomány tulajdonosok részére történő megküldésének kötelezettségével magyarázott. Az alperes tájékoztatta a közgyűlést a felperes által indított perekről, arra is kitérve, hogy a felperes minden pert elveszített. További vitát gerjesztett a felperes és a lakók között az, hogy a társasházban lévő több lakás beázása miatt 40 millió forint hitel felvételére lett volna szükség, azonban a társasház hitelkérelmét a bank nem fogadta be. Az alperes tájékoztatása szerint a hitel felvétele azért hiúsult meg, mert a folyamatban lévő peres ügyek miatt a felperes kifogásolta a hitel felvételét. Az alperes felolvasta a bank levelét, amely szerint a perek lezárulása után történhet meg a hitelkérelem befogadása.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az alperesek a közgyűlésen elhangzott és kifogásolt közléseikkel megsértették a becsülethez és a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, ezt a másodfokú bíróság helybenhagyta. A bíróságok megállapították, nem vitás, hogy a felperes kezdeményezésére számos polgári per és egyéb hatósági eljárás indult a társasházzal, illetve a közös képviselővel szemben, elsősorban elszámolási kérdések kapcsán. Mindez nyilvánvalóan nagyszámú irat másolását és a bíróságok, illetve más hatóságok részére való továbbítását tette szükségessé. Nem tartották valótlannak a bíróságok azt a sérelmezett kijelentést, hogy a fénymásolási költségek megemelkedését részben a bírósági perek nagy száma okozta. Ugyancsak tényszerű az a kijelentés, hogy a beszámoló és annak mellékletei 82 tulajdonostárs részére történő kiküldése jelentős költséggel jár.

Úgy ítélték meg, hogy a nem vitásan igen nagy számú eredménytelen per és hatósági eljárás kezdeményezése mellett az a kijelentés, hogy a felperes eddig minden pert elvesztett, a való tényeknek meg nem felelő részében nem volt alkalmas arra, hogy a felperes megítélését érdemben befolyásolja.

Megfelelt a tényeknek az is, hogy banknál a hitel felvétele a folyamatban lévő peres ügyek miatt hiúsult meg, ezt a bank alkalmazottjai igazolták is. A felperes maga is beismerte, hogy a hitelfelvétel kapcsán eljárt a pénzintézetnél, és kifejtette, hogy miért nem kell a társasháznak hitelt nyújtani. Így abból a valós tényből, hogy a felperes kifogásolta a pénzintézetnél a hitel felvételét, az alperes megalapozottan vonta le azt a következtetést, hogy a folyamatban lévő perek mellett, amelyeket ugyancsak a felperes indított, a felperes személyes eljárása is hozzájárult ahhoz, hogy a társasház a hitelt nem kapta meg. A kifogásolt közlés tehát részben való tényeket, részben pedig okszerű következtetést tartalmaz.

Összességében a bíróságok szerint a kifogásolt közlések a felperes személyiségi jogainak sérelmét, ezen belül a becsület és a jóhírnév sérelmét nem teszik megállapíthatóvá.

A perszimuláció során egy bíró és két ügyvéd keltik életre a polgári perrendtartás szabályait.

Időpont: 2019. február 26.

Helyszín: Hotel Hungaria City Center (1074 Budapest, Rákóczi út 90.)

Joghallgatóknak 75% kedvezmény.

Ügyvédjelölteknek 50% kedvezmény.

Bővebb infó >> [/box]

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének való helyt adást kérte.

A Kúria megállapításai

A Kúria megállapította, hogy az alperesek részben valós tényeket közöltek, részben véleményt fogalmaztak meg. A Ptk szerint a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.

A Kúria álláspontja szerint a kifogásolt azon közlések, miszerint a felperes által indított perek miatt magas a fénymásolási költségek összege, a beszámoló és annak mellékletei valamennyi tulajdonostárs részére történő kiküldése jelentős költséggel jár, illetve a felperes minden pert elvesztett, tényállítás, amelyek nem nélkülözik a valóságalapot. Ez utóbbi közlés tartalmi megítélése szempontjából jelentéktelen pontatlanság az, hogy a felperes a számos eredménytelen pereskedése mellett egy esetben pernyertes lett, egy másik esetben pedig az ügy az alperes elmarasztalásával járt. Ezért azt megállapítani, hogy a szóban forgó közlések valótlan tényállításnak minősülnek nem lehet.

A közlés érintett személyt sértő jellegével kapcsolatban kiemelte, hogy a személyiségvédelmi igények vizsgálata esetén sem mellőzhető a kifogásolt magatartás általános közfelfogáson alapuló, objektív szempontok szerinti megítélése. Egy közlés sértő jellegének megítélése során nem az egyéni érzékenység, hanem az általános élettapasztalat alapján lehet megítélni, hogy az alkalmas-e az érintett személy sérelmének kiváltására. A felperes a társasházközösség ügyeiben aktív szerepet vállaló, a közös ügyek intézését rendszeresen bíráló magatartásával szemben a való tények felperes által sérelmezett csoportosításával történt közlése a személyiségvédelmet megalapozó sértő jelleget nem teszi megállapíthatóvá.

Annak feltételezése, hogy a társasház azért nem kapott hitelt, mert nagy számú peres ügy volt folyamatban a társasházzal szemben és a felperes a bankban kifogásolta a hitel felvételét, a valós tényekből levont következtetés, vélemény, amely értéktartalmától, helyes vagy helytelen voltától függetlenül megfogalmazható. E vélemény kifejezésmódjában nem volt indokolatlanul bántó, sértő, vagy lealázó, ezért a becsület megsértése nem állapítható meg.

Mivel a felperes aktív szerepet vállalt a társasházközösség életében, ebből okszerűen levonható az a következtetés, hogy a felperes a társasházközösségben ismert, a lakóközösség életében mintegy közszereplőnek minősülő személy volt. A társasházközösségben ilyen módon aktív szerepet vállaló felperesnek számolnia kellett azzal, hogy tevékenységét, megnyilvánulását mások bírálattal illetik. Ezt a bírálatot, kritikát, illetve vele szemben megfogalmazott esetleges elmarasztaló véleményt a felperes – az önkéntes, aktív szerepvállalására tekintettel – fokozottabban tűrni köteles.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Pfv. IV. 21.743/2017.) a Kúriai Döntések 2019/1. számában 13. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2013. évi V. törvény 2:45. §