A peres eljárások digitalizálódása a járvány árnyékában Koronavírus

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. május 19.
Címkék: , , ,
Rovat:
A jelenleg hatályban lévő polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) eleget téve a felgyorsult technikai fejlődés kívánalmainak már a 2018-as hatálybalépésekor is tartalmazta az elektronikus technológiák és eszközök alkalmazására vonatkozó szabályokat. Azt azonban senki nem gondolta volna, hogy ezek élesben történő alkalmazására ilyen rövid időn belül, ilyen széles körben sor kerülhet.

A koronavírus járvány végigsöpör az egész világon, jelentős változásokat hozva nem csak a magán-, illetve a gazdasági életben, hanem a bíróságok működésében is. Az első, a peres eljárásokat érintő szabályozás a 45/2020. (III.14.) számú Korm. rendelet, amely rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el, azonban a peres eljárások ebben a rendkívüli helyzetben érvényesülő részletszabályainak – így különösen a határidők – meghatározásával adós maradt, ezzel is jelentős bizonytalanságot hagyva maga mögött. Ezt a helyzetet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Elnöke igyekezett határozataival rendezni, azonban a bizonytalanságok megszüntetésére és a részletszabályok kidolgozására végül a 74/2020. számú Korm. rendelettel került sor.

1. A tárgyalások megtartásának szabályai

Tekintettel a 2018. január 1-jén hatályba lépett új Pp. és régi Pp. (1952. évi III. törvény) tárgyalási szerkezetének különbözőségére, a kormányrendelet külön szabályokat határoz meg attól függően, hogy a perek mikor indultak.

Ha a perindítás 2018. január 1. után történt, az eljárás két szakaszra (perfelvételi és érdemi) osztódik. Április 1-jétől a kormányrendelet rendelkezései szerint ezen új perekben a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lebonyolítani, azaz az első szakasz mostantól alapvetően írásban zajlik. Ugyan a kormányrendelet lehetővé teszi a szóbeli nyilatkozat elektronikus úton történő beszerzését is (jelenleg elsősorban a bíróságok által preferált ’Skype for Business’-en keresztül), erre azonban csak kivételes, rendkívüli esetben kerülhet sor.

Az új Pp. szerinti érdemi tárgyalásokra, illetve a régi Pp. hatálya alá tartozó minden tárgyalásra mostantól főszabály, hogy azokat megfelelő és jóváhagyott, elektronikus hírközlő hálózat, vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Fontos azonban, hogy amennyiben az ehhez szükséges technikai feltételek nem állnak rendelkezésre – ami várhatóan több bíróság vonatkozásában sem biztosított – a bíróság nem tart tárgyalást, hanem a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat írásban, vagy pedig a személyazonosítást lehetővé tévő elektronikus úton szerzi be. Arra a kérdésre, hogy mely programok alkalmasak az eljárási cselekmények elektronikus úton való megtartására, a Kúria 2/2020. (IV.30.) számú Polgári Kollégiumi véleménye ad iránymutatást. A Kollégium álláspontja szerint jelenleg egyedül a ’Skype for Business’ alkalmas és elfogadható a személyazonosítás biztosítására, és így az eljárási cselekmények megtartására.

Fontos még, hogy fellebbezési, illetve felülvizsgálati ügyekben tárgyalás tartását a felek nem kérhetik, továbbá a bíróság a korábbi kérelmek alapján kitűzött tárgyalások megtartását is mellőzheti, erről azonban soron kívül értesítenie kell a feleket. Ebben az esetben – tehát csak a járványhelyzet előtt már kitűzött tárgyalások mellőzése esetén – azonban lehetőség van a tárgyalás elektronikus megtartására, amennyiben azt a felek a bíróság értesítésének kézhezvételétől számított 15 napon belül közösen kérik.

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy a tárgyalás elektronikus úton való megtartása mennyiben érinti a tárgyalás nyilvánosságának elvét. Erre most nincsenek igazán jó válaszok. A kollégiumi vélemény szerint ugyanis a nyilvánosságra vonatkozó rendelkezéseket a „tárgyalás kitűzött helyszínén” kell alkalmazni, vagyis ott, ahol a bíró tartózkodik. De hogy ez Skype alkalmazása esetén hol van, és hogy oda maszkkal felszerelkezve tényleg beállíthat-e bármilyen hallgatóság, ezek olyan kérdések, amelyekre majd az élet adja a válaszokat.

2. A határidőkre, illetve a beadványokra vonatkozó szabályok

A hivatkozott, március végi kormányrendelet szerint, pereskedés esetén a veszélyhelyzet – 2020. április 30-át követően – a határidők folytatását nem érinti.

A beadványok személyesen a kezelőirodán nem nyújthatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő gyűjtőszekrénybe kell elhelyezni. További szabály, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró magánszemélyek valamennyi beadványukat – így a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetet, a beszámítást tartalmazó iratot vagy az írásbeli ellenkérelmet – kizárólag írásban terjeszthetik elő, de fontos könnyítés, hogy a jogszabályban előírt nyomtatvány használatát mellőzhetik. Szintén különleges, a járványhelyzetre igazított szabály, hogy ha a keresetlevél nem tartalmazza a kötelező elemeket, akkor a bíróságnak részletes, minden hiányosságra kiterjedő, a fél jogban való járatlanságát figyelembe vevő tájékoztatást kell adnia a hiánypótlásra vonatkozóan és csak e hiánypótlási felhívás eredménytelensége esetén élhet visszautasítással.

3. Az eljárás félbeszakadása és szünetelése

A kihirdetett veszélyhelyzetet követően a folyamatban lévő pereket a bíróságok eltérő módon kezelték, ugyanis voltak bíróságok, amelyek az eljárások félbeszakadását és voltak, amelyek az eljárások szünetelését rendelték el.
A kormányrendelet alapján azonban azokban a perekben, ahol a rendkívüli ítélkezési szünetre hivatkozással állapították meg az eljárás félbeszakadását, a félbeszakadás a kormányrendelet hatálybalépésével megszűnt. Ahol azonban szünetelésre került sor, ott a szabályok enyhültek, ugyanis mostantól (illetve jelenleg) a peres eljárásokban a szünetelésnek a felek közös kérelmére minden korábbi törvényes korlátozással szemben, korlátlan számban van helye.

Kapcsolódó cikkek:


Saját ügyfelét zsarolta meg az ügyvéd
2020. május 27.

Bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás miatt indított nyomozást a Fővárosi Nyomozó Főügyészség egy saját ügyfelét megkárosító budapesti ügyvéd és társai ellen; a gyanúsítottakat nagyszabású akció során a Terrorelhárítási Központ és a rendőrség segítségével fogták el - közölte  a főügyészség vezetője.

Jogsértő volt az SNI-s gyermek eltanácsolása
2020. május 26.

Jogsértő volt az SNI-s gyermek eltanácsolása

Az alapvető jogok biztosa az emberi erőforrások miniszterétől kérte a sajátos nevelési igényű gyermekek tekintetében az iskolából kizárást lehetővé tevő fegyelmi büntetés eltörlését vagy legalább hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tanuló állapotának megfelelő új iskola kijelölésére a szakértői bizottság közreműködésével.