A szakszervezetek szerint alkotmányellenes a gazdasági mentőcsomag több pontja Koronavírus

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. április 29.
Címkék: , , , ,
Rovat:
A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint több ponton is sérti az Alaptörvényben foglalt jogokat a kormány gazdasági mentőcsomagja. Különösen a Munka törvénykönyvének azt a módosítását vitatják, amely szerint „a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhet”.

Alkotmányellenes és nemzetközi egyezményekbe is ütközik a kormánynak a gazdasági mentőcsomagként ismertté vált azonnali intézkedésekről szóló rendelete – véli a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ közvetlenül az Alkotmánybíróságtól kérné a határozat megsemmisítését, ám – mint ismert – ettől a jogtól már megfosztották a szakszervezeteket is, ezért felkéri a parlamenti pártok képviselőit, tegyék meg ők a bejelentést – olvasható a MASZSZ lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Több ponton is sérti az Alaptörvényben foglalt jogokat és számos nemzetközi egyezményt is a gazdasági mentőcsomagként ismertté vált kormányrendelet – 7/2020. (III. 18.) –, különösen a 6. paragrafus (4) bekezdése, amely kimondja: „a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhet” – állítja a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

Kordás László elnök magyarázata szerint ugyanis a határozat látszólag mindkét félnek korlátlan lehetőséget biztosít, a gyakorlatban azonban felhatalmazza a munkáltatókat arra, hogy eltérjenek az Mt.-ben szabályozott alapvető munkajogi előírásoktól is. Ez végtelenül veszélyes és alkotmányellenes is – érvel az elnök.

A Munka törvénykönyve számos minimum-garanciát fogalmaz meg a munkavállalók jogvédelmére, ám az ominózus kormányhatározat ezt is felülírja. Ilyen egyebek között az, hogy a munkavállaló személyiségi joga csak előzetes tájékoztatás alapján, szükséges és arányos mértékben korlátozható, de a minimum-szabályra jó példa a kötelező legkisebb munkabér előírása, a napi pihenőidő szabálya, az egyenlő munkáért egyelő bér elve, a munkavégzés biztonságának munkáltató általi szavatolása – magyarázza Kordás, aki szerint ezek az előírások tételesen szerepelnek az Mt.-ben, és ezektől nem lehet eltérni.

Legalább ennyire aggályos, az „objektív intézményvédelmi kötelezettség” alóli felmentés – az Mt.-től való eltérés ezzel is jár –, mert ez az évtizedes szabály kifejezetten előírja, hogy az állam nemcsak, hogy nem sértheti a jogokat, hanem kifejezetten védenie is kell azokat. Ez azért lényeges, mert a rendelet védelmében a jogalkotó biztosan azt hozná fel, hogy a munkavállalóknak nem kötelező a saját kárukra szerződni, nem várja el tőlük senki, hogy az Mt-től eltérően szerződjenek. A jelen helyzetben azonban egy kiszolgáltatott munkavállaló érthető módon lényegesen nagyobb hajlandóságot fog mutatni arra, hogy a munkabérhez, a pihenőidőhöz, a szabad mozgáshoz, a biztonsághoz, a méltóságához való jogát feladja – magyarázza az elnök. Kordás leszögezi: az államnak kötelezően és kategorikusan ki kell zárnia a jogfosztásnak még a lehetőségét is.

A MASZSZ az alkotmánybírósági beadványtól – magától a testülettől – a radikális jogkorlátozási lehetőségeket tartalmazó határozat megsemmisítését várja – zárul a közlemény.

Kapcsolódó cikkek:


A koronavírus-járvány munkajoga
2020. március 13.

A koronavírus-járvány munkajoga

Egyre komolyabb készültségi helyzet van idehaza is a járvány miatt. De vajon milyen jogai vannak egy munkavállalónak, és milyen egy munkáltatónak karantén idején? Egyáltalán, mikor lehet karantént kihirdetni és ki viseli a költségeket? E kérdésekre igyekszik választ adni összefoglalónkban dr. Kricskovics-Béli Boglárka ügyvéd a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda munkatársa.