A THM-et mindig pontosan meg kell határozni

Az EUB egy szlovák ügyben hozott döntésében kifejtette, hogy a THM-et pontos százalékos értékben kell meghatározni, ezért a hitelt folyósító pénzügyi vállalkozás nem hivatkozhat arra, hogy nincs bizonyos információk birtokában, amikor a fogyasztó részére a hitelmegállapodásra vonatkozó ajánlatot ad.

Az alapügy

RN 2013-ban 3359,14 euró összegre vonatkozó fogyasztói hitelszerződést kötött a Home Credit Slovakia a.s-sel (Home Credit). A szerződés rögzített a havi törlesztőrészlet összegét, a kamatlábat és a THM‑et. A szerződés arra is kitért, hogy a THM pontos értéke a hitelnek az RN részére történő folyósítása napjától függött, és a THM‑et ezen időpontot követően közlik. Ezenfelül a szerződés tartalmazta a törlesztőrészletek megfizetésére vonatkozó határidőket, továbbá kimondta, hogy az első törlesztőrészletet a hitelfolyósítás napját követő hónap során kellett megfizetni, a többi törlesztőrészletet az adott naptári hónap 15. napján kell megfizetni, és a hiteltörlesztési időszak 60 hónap.

2017. július 2‑án a Home Credit tájékoztatta RN‑t, hogy teljes egészében törlesztette a kölcsönt, azaz 5291,24 euró összeget.

RN ezt követően jogosulatlan kifizetés visszatérítése iránti keresetet indított a Home Credit ellen, azzal az indokkal, hogy a hitelt kamat‑ és költségmentesnek kellett tekinteni, mivel a THM–et nem egy konkrét érték, hanem a legalacsonyabb és a legmagasabb értékhatár közötti sáv megjelölésével tüntették fel. Mivel RN ennek megfelelően úgy vélte, hogy csak a kölcsön tőkerészét, azaz 3359,14 eurót kell visszafizetnie, jogalap nélküli gazdagodás címén kérte 1932,10 euró összeg visszatérítését.

Az elsőfokú bíróság elutasította RN keresetét, mert úgy ítélte meg, hogy a Home Credit által RN számára nyújtott kölcsön fogyasztói hitel volt, amelyre vonatkozóan a szerződés a 129/2010 törvény 9. cikkének (2) bekezdése által megkövetelt összes tájékoztatást tartalmazta. Az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy a szerződésnek nem kellett THM‑ként kifejezetten egy konkrét kamatlábat megjelölnie, és aránytalan lenne a hitelezőt azzal büntetni, hogy a kölcsön kamat‑ és költségmentesnek minősül azért, mert a THM‑et olyan érték megjelölésével adták meg, amely két értékhatár közötti sávba esik.

RN a kérdést előterjesztő bírósághoz fellebbezést nyújtott be, azért a bíróság arra kereste a választ, hogy a THM ilyen sáv segítségével történő meghatározása ellentétes‑e a 2008/48 irányelvvel.

A Home Credit állítása szerint a hitelmegállapodást telefonon keresztül kötötték meg, és a felperes 35 napot kapott annak eldöntésére, hogy elfogadja‑e a hitelmegállapodásra vonatkozó ajánlatot. Ezen okból kifolyólag a Home Credit nem tudta pontosan meghatározni a folyósítás időpontját, amelytől a THM függött.

E körülményekre tekintettel a Krajský súd v Trnave (nagyszombati regionális bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni a 2008/48 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének g) pontját, hogy a fogyasztói hitelmegállapodás megfelel az említett rendelkezésben előírt követelménynek, ha a hitelmegállapodásban a THM‑et nem pontos százalékos érték, hanem egy sáv jelöli?”

 Az EUB döntése

A kérdést előterjesztő bíróság kérdésével lényegében arra kereste a választ, hogy a 2008/48 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének g) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az, ha valamely fogyasztói hitelmegállapodás a THM‑et nem egy konkrét érték, hanem a legalacsonyabb és a legmagasabb értékhatár közötti sáv megjelölésével tünteti fel.

Meg kell jegyezni, hogy a THM két értékhatár közötti sáv formájában történő feltüntetése nem felel meg sem a 2008/48 irányelv több rendelkezése, különösen a 3. és 19. cikke szövegének, sem pedig az irányelv rendszerének. Az említett rendelkezésekből ugyanis az következik, hogy a THM‑et egy adott konkrét szám megadásával kell százalékos értékben kifejezni. Így egyrészt a 2008/48 irányelv 3. cikkének i) pontja, amely úgy határozza meg a THM‑et, hogy az megfelel „a hitel fogyasztó által viselt teljes költségének a teljes hitelösszeg éves százalékában kifejezve”, pontos százalékos érték meghatározását ír elő.

Másrészt a 2008/48 irányelv I. mellékletének I. részével összefüggésben értelmezett 19. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy a THM‑et az említett mellékletben szereplő matematikai képletnek megfelelően kell kiszámítani, és annak a hitelező és a fogyasztó megállapodása szerinti valamennyi jövőbeli vagy meglevő összes kötelezettségvállalást legalább egy tizedesnyi pontossággal kell kifejeznie. Ezenkívül e 19. cikk (5) bekezdésének második albekezdése kimondja, hogy a THM‑et egységes módon kell kiszámítani. Amint azt a szlovák kormány az írásbeli észrevételeiben helyesen megjegyezte, az említett előírások betartása csak egy legalább egy tizedesnyi pontossággal kifejezett, pontos értéket eredményezhet.

Az EUB emlékeztetett, hogy a 2008/48 irányelvet azzal a kettős céllal fogadták el, hogy az Európai Unióban valamennyi fogyasztó érdekeit magas szinten és egyenlő módon védelmezzék, és hogy megkönnyítsék a fogyasztói hitelek jól működő belső piacának kialakulását. Az irányelv (19) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az többek között annak biztosítására irányul, hogy a fogyasztók az Unió egész területén a hitelmegállapodás megkötését megelőzően különösen a THM‑ről megfelelő tájékoztatás kapjanak, amely lehetővé teszi e kamatok összehasonlítását.

Az EUB isméte felhívta a figyelmet, hogy a THM alapvető fontossággal bír mint a hitel összköltsége, amelyet egységes matematikai képlet alapján kiszámított kamat formájában adnak meg. E kamat ugyanis lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy gazdasági szempontból felmérje a hitelmegállapodás megkötésével vállalt kötelezettség terjedelmét.

E megközelítésben a 2008/48 irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettség – amely alapján a hitelmegállapodás világosan és egyértelműen tartalmazza a THM‑et – hozzájárul az ezen irányelv által követett célok és különösen a fogyasztók érdekei magas szintű védelmének megvalósításához.

Ha lehetővé tették volna, hogy a hitelmegállapodás a THM‑et nem egy konkrét érték, hanem a legalacsonyabb és a legmagasabb értékhatár közötti sáv megjelölésével tünteti fel, nem teljesülne a 2008/48 irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott világosság és egyértelműség követelménye. Márpedig e feltétel elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztó – amint azt ezen irányelv (31) preambulumbekezdése kimondja – megismerhesse a hitelmegállapodásból eredő jogait és kötelezettségeit. Az ilyen sáv alkalmazása ugyanis nemcsak megnehezítheti a hitel teljes költségének kiszámítását, hanem a fogyasztót a kötelezettségvállalásának tényleges terjedelmét illetően is félrevezetheti.

Az EUB szerint nem bír jelentőséggel az a kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott körülmény, amely szerint a hitelező nincs bizonyos – többek között a hitelösszeg lehívása, illetve a szerződéskötés időpontjára vonatkozó – információk birtokában, amikor a fogyasztó részére a hitelmegállapodásra vonatkozó ajánlatot ad. A 2008/48 irányelv az I. mellékletének II. részében ugyanis a THM kiszámításának elősegítését célzó további feltevéseket ír elő abban az esetben, ha bizonyos körülmények nem ismertek, vagy ha más okból nem lehet őket meghatározni.

Amennyiben a lehívás időpontja nem ismert, a hitelezőnek a THM pontos kiszámítása érdekében további – különösen a 2008/48 irányelv I. melléklete II. részének a)–c) pontjában meghatározott – feltevésekből tud kiindulni. Ugyanígy, amennyiben a szerződés megkötésének időpontja nem ismert, ezen irányelv I. melléklete II. része f) pontjának ii. alpontja előírja, hogy azt kell feltételezni, hogy az első lehívás időpontja az az időpont, amely az ezen időpont és a fogyasztó általi első törlesztés időpontja közötti legrövidebb intervallumot eredményezi.

Következésképpen nem lehet azt állítani, hogy nem lenne lehetséges, vagy rendkívül nehéz lenne a THM‑et egy konkrét értékkel kifejezni, ha az ilyen információk nem állnak rendelkezésre.

A fentiekre tekintettel az EUB szerint a 2008/48 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének g) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, ha valamely fogyasztói hitelmegállapodás a THM‑et nem egy konkrét érték, hanem a legalacsonyabb és a legmagasabb értékhatár közötti sáv megjelölésével tünteti fel.

(curia.europa.eu)

Kapcsolódó cikkek:


Hogyan innoválhatók a jogi szolgáltatások?
2020. február 12.

Hogyan innoválhatók a jogi szolgáltatások?

“Az ügyvédi irodák által értékesített szolgáltatások gyakran nem találkoznak azzal, amit a jogtanácsosok és az ügyfelek igényelnek. Hogyan hidalható át ez a szakadék, amelyet főként a téves kommunikáció okoz?”

Az Interim Manager, mint vezető tisztségviselő dilemmája
2020. február 5.

Az Interim Manager, mint vezető tisztségviselő dilemmája

A vállalkozások dinamikus szervezetek. Aki nem változik, az nem is létezik, lehet hallani gyakran. Fokozottan igaz ez a cégek vezetői állományára. A nem is olyan ritka stratégiamódosítások, a piaci alkalmazkodás, a pillanatnyi taktikai elemek változása, egy nagyobb projekt, a szakmai követelmények módosulása és természetesen a meglévő vezető kiválása mind személyzeti, azon belül dominánsan vezetői igényeket generálnak.

MI használata a szerződéses complianceben
2019. december 23.

MI használata a szerződéses complianceben

Az MI alkalmazásával egy átfogó szerződéskezelési rendszer alakítható ki, amely nem tranzakció jellegű és nem a kezdetekre fókuszál. Az adatbázis olyan megismételhető lépésekre összpontosít, amelyek megakadályozzák a jogoksértés elkövetését vagy a jogvesztést.