Aggályos a hulladékszállítási számlák késése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy panaszos azért fordult az ombudsmanhoz, mert Geszten csak jelentős késéssel és közel egyszerre érkeztek meg a 2017-es évre vonatkozó szemétszállítási díj számlák, amelyek kifizetése aránytalan terhet jelent a településen élőknek.

Az ombudsman és helyettese, Bándi Gyula közös vizsgálatában tájékoztatást kért a számlakibocsájtó Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-től (NHKV Zrt.) és a hulladékkezelési közszolgáltatást, vagyis a szemétszállítást végző cégtől.
A NHKV Zrt. a számlázás elmaradásának okát azzal magyarázta, hogy a hulladékot elszállító vállalkozástól nem kapta meg a megfelelő adatokat. Az ombudsman és helyettese ezzel szemben azt emelte ki, hogy a számla kibocsátása nem joga, hanem kötelezettsége az NHKV Zrt.-nek. Megfelelő eszközök állnak a rendelkezésére akár ahhoz, hogy szankcionálja a mulasztó közszolgáltatót, akár ahhoz, hogy a hibás számlázásból eredő következményeket a közszolgáltatóra hárítsa. Éppen azért születtek a vonatkozó szabályok, hogy biztosítsák a közszolgáltatási díj folyamatos számlázását és beszedését, ezen keresztül pedig hozzájáruljanak a közszolgáltatás fenntarthatóságához is.

Az NHKV Zrt. tehát akkor is köteles határidőben kibocsátani a számlát, ha a közszolgáltató nem tett eleget az adatszolgáltatási előírásoknak. A hatályos jogszabályok értelmében az ingatlanhasználóknak joguk van negyedévente megkapni a közszolgáltatási díjról szóló számlákat, így ennek elmulasztását a rendszer esetleges anomáliái sem indokolhatják. A közszolgáltató és az NHKV Zrt. viszonya nem befolyásolhatja az NHKV Zrt. és a lakosság kapcsolatát – mi több, a számlakibocsájtónak az is dolga, hogy haladéktalanul értesítse az ingatlanhasználókat, ha bármilyen okból nem tudja teljesíteni a számlázási kötelezettségét. Ezért is emeli ki a közös jelentés a jogbiztonság követelményének fontosságát és azt, hogy az ingatlanhasználók semmi esetre sem lehetnek kárvallottai a közszolgáltató és a koordináló szerv közötti adatszolgáltatás során felmerülő vagy bármely más működési problémának – a számlák elhúzódó kiállítása ugyanis nehéz pénzügyi helyzetbe hozhatja őket.

Az NHKV Zrt. a vizsgált ügyben hosszú időn keresztül nem tett eleget a jogszabályi feltételeknek, azaz a negyedévenkénti számlázási kötelezettségének, ennek okáról és következményeiről pedig nem adott tájékoztatást az ingatlanhasználóknak. Így sorozatos mulasztásaival az NKHV Zrt. a jogbiztonság követelményével, ezen túl pedig az egészséges környezethez való joggal is kapcsolatos visszásságot okozott – állapítja meg a közös jelentés.

A biztos és helyettese felkérte a hulladékgazdálkodásért felelős innovációs és technológiai minisztert és a nemzeti vagyonkezelésért felelős tárca nélküli minisztert, vizsgálják ki, hogy milyen okok vezettek, illetve vezetnek jelenleg is a számlázás elhúzódásához, valamint tegyék meg a szükséges intézkedéseket, hogy az NHKV Zrt. teljesíteni tudja kiszámítható számlázási kötelezettségét.

(ajbh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.