Attenborough figyelmeztet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az „emberek székéből” szólt a politikusokhoz a természettudós, akinek hangja csak részben jutott el a döntéshozókhoz.

„Világ vezetői, vezetnetek kell!” – fogalmazott előadásában David Attenborough, a 93. életévében járó világhírű brit természettudós Katowicében, a ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 24. éves ülésén (COP24). A kéthetes tanácskozás nyitónapján, 2018. december 3-án elmondott beszédében egyben figyelmeztetett is: „Civilizációink fennmaradása és a létünket biztosító természet egyaránt a ti kezetekben van!”. (Felszólalásának összefoglalója a YouTube-on itt látható!)

(Fotó:Pixabay)

A Föld életéről szóló tévésorozatairól, természetfilmjeiről híres szakember a rendezvényen az úgynevezett „emberek székét” foglalhatta el, több százmillió ember képviseletében.  Azok érdekében vállalt közszerepet, akiknek életére hatással van a klímaváltozás, és azért tartotta fontosnak, hogy beül e „székbe”, hogy nyomatékosítsa a politikusokban: ezúttal egy olyan hatalmas ügyön kell dolgozniuk, amely az emberek jövőjéről, túlélési esélyeiről szól. A természettudós ugyanis úgy látja: az emberiség számára katasztrofális következményekkel járna, ha a bolygón nem sikerülne feltartóztatni a klímaváltozást. Ennek érzékeltetésére videokampányt is indított, s előadásában szinte videóüzenetként tolmácsolta az emberek észrevételeit a nagyvilágból, ők hogyan látják, miként érzik saját bőrükön a globális felmelegedést. „A világ lakói elmondták véleményüket. Fogy az idő. Az emberek azt akarják, hogy a döntéshozók most azonnal cselekedjenek!” – hívta fel Attenborough a plenáris ülésen a hallgatóság figyelmét.

(Fotó:Pixabay)

A katowicei ülésen 196 ország politikusa, szakértője vett részt, feladatuk az volt, hogy kidolgozzák a 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezmény részletes szabályrendszerét. E COP21-nek nevezett csúcstalálkozó megállapodásában az aláírók kitűzték a célt: 2100-ig lehetőleg 2 Celsius-fokon belül kell tartani a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében a világ országai vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok, legfőképp a szén-dioxid kibocsátásának mérséklésére, a kibocsátott gázok megkötésére, környezetbarát technológiák kidolgozására és használatára.

A lengyelországi tanácskozás résztvevői számos riasztó jel és kutatás árnyékában végezték munkájukat. A sarkvidéki gleccserolvadások növekvő sebessége, a természeti katasztrófák számának emelkedése – erdőtüzek, áradások, szárazságok, szélsőséges időjárások – mind-mind olyan figyelmeztető jelek, amelyeket már az átlagember is megtapasztal.  (Egy mértékadó magyar konferencián is szó esett erről 2018 őszén, melyről Fenntartható-e a világ? című cikkünkben itt írtunk.)

(Fotó:Pixabay)

Csupán néhány nappal a katowicei tanácskozás kezdete előtt hozta nyilvánosságra a Meteorológiai Világszervezet (WMO) előzetes éghajlati értékelőjét, melyből kiolvasható: a Földön a mérések óta a legmelegebb 20 év az elmúlt 22 évben volt, s globálisan a legutóbbi négy év volt a legmelegebb négy esztendő. A 2018-as év első tíz hónapjában pedig a földi átlaghőmérséklet csaknem 1 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti évek átlagát. Az üvegházhatású gázok koncentrációja rekordmagasságokban van, s ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a század végére 3–5 fokkal nő a globális felszín hőmérséklet – olvasható az értékelésben. Nem véletlenül jegyezte meg a jelentés kapcsán Petteri Taalas, a WMO főtitkára: „Nem tűnik úgy, hogy a melegedés megfékezésének útjára léptünk volna…”

A WMO összegzése előtt bő egy hónappal publikálta az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) a legújabb jelentésétmelyben a szervezet tudóscsapata (közöttük Ürge-Vorsatz Diana) kijelenti: az emberiségnek alig 12 éve maradt arra, hogy mérsékelje a légkörben a szén-dioxid mennyiségét anélkül, hogy ne induljanak el a bolygón visszafordíthatatlan negatív természeti folyamatok. Emellett a szakemberek 1,5 Celsius-fokos emelkedési határ elérését találnák szükségesnek, nem a párizsi megállapodásban elvárt 2 Celsius-fokosat. A klímaváltozás az állatvilágban a kihalási dominóeffektust is elindíthatja, mely tragikus lehet a földi életre.

(Fotó:Pixabay)

A lengyelországi COP24 tanácskozáson felszólaló Tedros Adhanom Ghebreyesus, WHO-főigazgató arról számolt be, hogy egyértelműen bizonyítható: a klímaváltozás veszélyezteti a levegő és a vizek tisztaságát, továbbá az élelmiszerellátást, így közvetlen hatással van az emberi egészség romlására is. A WHO által az ülésre készített, Katowicében ismertetett dokumentum  szerint a levegőszennyezés évente 7 millió ember halálát okozza világszerte. A világ tizenöt, a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó országában a levegőszennyezés egészségre gyakorolt, pénzben kifejezett káros hatása becslések szerint a GDP több mint 4 százalékát is kiteheti, miközben a párizsi egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedések csupán a globális GDP 1 százalékával egyenlő ráfordításokat jelentenének.

(Fotó:Pixabay)

A katowicei tanácskozássorozat legvégén, csak egy nappal a tervezett zárónapot követően, 2018. december 15-én sikerült megállapodni a politikusoknak és a diplomatáknak a 2015-ös párizsi klímaegyezmény gyakorlatba ültetéséről szóló szabálykönyvről. Egy olyan szabályzatról, melynek betartása továbbra sem kötelező, csak önkéntes. Ezer „kis lépésről” született egyezség, nem egyetlen nagyról – vélik a szakemberek. Bár örömtelinek tekintik, hogy az ENSZ égisze alatt a világ legszegényebb országai pénzügyi támogatást kapnak, hogy valamelyest alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozás hatásaihoz, de szomorúak, mert a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátói, fosszilisenergia-termelői és -felhasználói még mindig nem hajlandók a kellő felelősségvállalásra.

*

Csengjenek a fülünkben Petteri Taalas szavai, akivel bizonyára David Attenborough is egyetért. A WMO főtitkára új, elszomorító tényeket közlő jelentésük kapcsán kijelentette: „Nem lehet elégszer megismételni, hogy mi vagyunk az első generáció, amely megértheti az éghajlatváltozást – és az utolsó, amely még képes tenni ellene”.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A segédmotoros kerékpárra is kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni

A robogótulajdonosok jelentős része továbbra sincs tisztában azzal, hogy biztosítási kötelezettség nem csupán a rendszámmal ellátott járművekre, hanem minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban – hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) csütörtökön.