Augusztustól változnak a GVH fúziós dokumentumai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) módosította az egyszerű és összetett eljárásokat elhatároló fúziós közleményét, valamint az összefonódások bejelentésére szolgáló űrlapot. A dokumentumok 2013. augusztus 1-től alkalmazandók, így az ezt követően benyújtott kérelmeket a módosított űrlappal szükséges bejelenteni a GVH-hoz.


A Gazdasági Versenyhivatal a fúziós eljárások hatékonyságának növelése érdekében 2011-ben nyilvános konzultációt hirdetett, majd ezt követően 2012-ben lépéseket tett a fúziós eljárások gyorsításának érdekében (új űrlap bevezetése, előzetes egyeztetés elősegítése, fúziókra szakosodott vizsgálati iroda felállítása). Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján a GVH szükségesnek látta az összetett eljárásokról szóló fúziós közlemény, az összefonódások bejelentésére szolgáló Űrlap, valamint az előzetes egyeztetésekről szóló tájékoztató módosítását – olvasható a GV közleményében.

A leglényegesebb változás, hogy a nem horizontális hatású összefonódások esetében egyfelől a jelenlegi 25 százalékról 30 százalékra kerül felemelésre az összetett eljárássá nyilvánítás küszöbe, másfelől bevezetésre kerül egy második küszöb is (5 százalék). Ezen küszöb mentén dönt egyébként a Versenytanács arról, hogy valamely összefonódás piaci hatásait hosszabb időtartamban (törvény szerint négy hónapig) szükséges vizsgálni. A 2012-ben bevezetett fúziós űrlap a tapasztalatok alapján beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a módosítások az eddigi gyakorlati tapasztalatokra építő kisebb korrekció, kiegészítés miatt szükségesek.

A GVH megítélése szerint a változtatásokkal csökkenthető a piaci szereplők adminisztratív terhe anélkül, hogy érdemben növelné a versenyt akadályozó fúziók engedélyezésének a kockázatát.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.