Az Alkotmánybíróság elutasította a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Ratv.) 7/B. §-a és 7/D. §-a nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéseket. A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs párhuzamos indokolást, míg Salamon László különvéleményt csatolt.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Bfv.I.1222/2013/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolást fűzött.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének az integritási szabályzatról szóló 6/2016. (V. 31.) OBH Utasítás 5. § e) pontjának „és ajánlásában” szövegrésze, 34. § (2) bekezdésének a)- b) és e) pontjai, továbbá a 44. § a) pontjának „és az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról” szövegrésze, valamint a 44. § d) pontja alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette. A döntéshez Czine Ágnes és Stumpf István párhuzamos indokolást, továbbá Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Szk.22.380/2015/3. számú végzését, mivel úgy ítélte meg, hogy az akkor felelne meg a tisztességes eljárás követelményének, ha számot adna arról, miként alkalmazta a szabálysértési törvény költségviselési szabályát. Ennek keretében pedig arra is kitérne, miért nem tartotta szükségesnek módosítani a hatósági határozat költségviselésre vonatkozó részét, ha egyébként a felelősségviselés és a jogkövetkezmény tekintetében a határozatot megváltoztatta. Az döntéshez Czine Ágnes párhuzamos indokolást, míg Salamon László különvéleményt csatolt.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alaptörvény-ellenes volt és a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) kormányrendelet 2016. december 31-éig hatályos 44. § (5) bekezdés i) pontja.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Gyulai Törvényszék 2.Pf.25.513/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az AB szerint nem helytálló az indítványozóknak ama állítása, hogy a bíróságok nem vették figyelembe a bizonyítási indítványukat, így a kifogásolt bírósági eljárások nem sértették a tisztességes eljárás elvét.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.293/2014/3. sorszámú ítélete és a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.342/2016/4. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az Alkotmánybíróság megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését, és kizárná annak lehetőségét, hogy egyszerű többséggel elfogadható törvények alkalmazása a Nemzeti Földalap céljainak, így a természeti erőforrások – különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, főként a honos növény- és állatfajok – védelme, fenntartása és megvalósítása a jövő nemzedékek számára veszélyeztető mértékű vagyonvesztéshez vezessen. A döntéshez Salamon László és Szabó Marcel párhuzamos indokolást, Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Stumpf István különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság elutasította a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 461. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezéseket. A döntéshez Czine Ágnes különvéleményt csatolt. Az AB szerint nem sérti a jogállamiság elvét, ha az ismeretlen kábítószerekre a jogalkotó absztrakt mércét használ. A támadott Btk.-rendelkezés megfogalmazás-módja nem gátja annak, hogy a jogalkotó által részletesen meg nem határozott fogalmakat a jogalkalmazók – figyelemmel a természettudományos megalapozást szolgáló szakvéleményekben foglaltakra – tartalommal töltsék ki, illetve értelmezzék.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 földrészletek értékesítése és hasznosítása természetvédelmi szempontjainak érvényesítését szolgáló biztosítékokat nem alakította ki. A döntéshez Balsai István és Dienes-Oehm Egon csatoltak különvéleményt.
