Adó OnlineSzerző:Adó Online

2018. november 22. Jogtár® Infó

Gárdos István – Gárdos Péter: Fidúcia és dologi biztosítékok – Rendhagyó hitelbiztosítékok a csődjogban

A tanulmány előző részeiben bemutattuk, hogy a Ptk. megújult szabályai hogyan érintik a fiduciárius biztosítékokat. A tanulmány záró részében azt járjuk körül, hogy a Csődtörvényrendhagyó biztosítékokra vonatkozó szabályai milyen körre terjednek ki és milyen értelmezési problémák merülhetnek fel azokkal kapcsolatban. Rámutatunk, hogy véletlenszerűen határozta meg a jogalkotó a fizetésképtelenségi szabályozás tárgyi hatályát, a szabályozás nehezen hozható összhangba a csődvagyon fogalmával, továbbá a nyilvántartásba vétel és a megtámadási jog szabálya több szempontból is aggályos. A tanulmány arra a konklúzióra jut, hogy a szabályozási hibák - a törvénymódosítás átgondolatlanságán túl - abból fakadnak, hogy a jogalkotó a Csődtörvényben kívánt anyagi jogi kérdéseket rendezni, anélkül, hogy az alapvető anyagi jogi szabályokat a Ptk.-ban szabályozta volna. Hivatkozott jogszabályhelyek: Csődtörvény 4/B. §, Csődtörvény 28. § (2) bekezdés f) pont, Csődtörvény 38. § (5a) bekezdés Címkék: fidúcia, fiduciárius biztosíték, felszámolás, hitelbiztosítéki nyilvántartás, elszámolás, megtámadás, csődvagyon, biztosítéki célú tulajdonátruházás, biztosítéki célú engedményezés, biztosítéki célú vételi jog 1. A rendhagyó biztosítékok köre [1] Ahogy a tanulmányunk I. részében bemutattuk, a fiduciárius ügyletek közös sajátossága, hogy nem korlátolt dologi jog, hanem jellemzően a tulajdonjog átruházása útján kerül sor dologi…

2018. november 22. Jogtár® Infó

A haszonbérleti szerződés jóváhagyása a 2014 előtti földvédelmi bírság miatt nem tagadható meg

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjával kapcsolatban alkotmányos követelményként határozta meg, hogy kizárólag a 2014. január 1-jét követően kiszabott földvédelmi bírság esetén tagadható meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyása. A földforgalmi törvény fent hivatkozott rendelkezése értelmében ugyanis a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja egyebek mellett akkor is, ha előhaszonbérletre jogosult(ak) vagy a haszonbérlő birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság – a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül – jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki. Az alkotmányjogi panasz alapját képező ügyben egy 2012-ben kiszabott földvédelmi bírság vezetett a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadására, annak ellenére, hogy a megtagadási okról szóló jogszabályi előírás 2014. január 1-jén lépett hatályba. Az indítványozó szerint a konkrét ügyben született döntés meghozatala során a Kúria a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütköző módon értelmezte a Földforgalmi tv. 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontját. Az AB egy korábbi döntésének az indokolása szerint a visszaható…

2018. augusztus 28. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: Az ittas járművezetés megvalósul az alkohol felszívódási időszakában is

A Kúria alábbiakban hivatkozott elvi bírósági határozata értelmében az ittas állapotban történő járművezetés megvalósul akkor is, ha az elkövetőnek a vezetéskor a szervezetében annyi alkohol van, amely alkalmas a törvényben írt alkoholszint előidézésére. Ez azt jelenti tehát, hogy a vezetéskor az elkövető szervezetében lévő alkoholnak még nem kell feltétlenül elérnie a 0,50 gramm/litert meghaladó véralkohol-koncentrációt, elegendő, az elfogyasztott alkoholmennyiség alkalmas arra, hogy annak felszívódását követően előidézze 0,50 gramm/litert meghaladó értéket. A konkrét ügyben megállapított tényállás szerint a terhelt 2015. januárjában egy alkalommal szeszes italt fogyasztott, majd ezt követően személygépkocsit vezetett. 23 óra 50 perc körüli időben közúti ellenőrzés alá vonták. Az intézkedő rendőrök észlelték az ittasságát, így légalkoholmérő szondát alkalmaztak, majd vér- és vizelet-mintavétel céljából előállították a sofőrt. A terhelt vérében 0 óra 31 perckor 0,53 g/l (ezrelék), míg a 0 óra 58 perckor 0,74 g/l (ezrelék) etilalkohol-koncentrációt mértek. Az ügyben eljáró igazságügyi orvos szakértő véleménye szerint a terhelt szervezetében a cselekmény időpontjában 0,25-0,50 g/l (ezrelék) közötti véralkohol-koncentráció álhatott fenn a cselekmény elkövetésekor. Az első- és másodfokú bíróság álláspontja szerint nem volt kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a terhelt véralkohol-koncentrációja a…

2018. április 24. Jogtár® Infó

Magony Krisztina: A szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az áfatörvény alkalmazásában

Az általános forgalmi adó fogyasztási adó, így a szabályozás célja az, hogy a termékek és a szolgáltatások utáni áfafizetési kötelezettséget minél inkább megpróbálja a tényleges fogyasztás helyéhez közelíteni, egyrészt annak érdekében, hogy az áfabevételek abban az államban keletkezzenek, ahol a fogyasztás történik, másrészt, hogy kiküszöbölje a versenytorzító hatásokat. Ezen elvet követve változtak 2010-től 2015-ig fokozatosan a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó szabályok a közösségi jogban, és ezzel összhangban a magyar szabályozásban. Jelen cikk a hatályos szabályokat részletezi, terjedelmi korlátok miatt két részben. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása szempontjából, vagyis annak szempontjából, hogy hol kell megfizetni az áfát, jelentősége vannak annak, hogy az adott szolgáltatás igénybevevője adóalany-e vagy sem, milyen típusú szolgáltatásnyújtásról van szó, továbbá egyes esetekben annak, hogy az igénybevevő az EU-ban letelepedett-e, vagy sem. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó szabályokat Közösségi szinten a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv), míg belföldön az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szabályozza. Fontos rendelkezéseket tartalmaz továbbá ezen témára vonatkozóan a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Héa-vhr.) is.…

2018. április 24. Jogtár® Infó

Élő Dániel: A jogalkotással okozott kár

Az államhatalom gyakorlásában egyértelműen kitüntetett szereppel bír a jogalkotás. Ez magától értetődő, hiszen a törvényhozás a szuverenitás, mint belső-külső értelemben független főhatalom érvényesülésének meghatározó eleme, az életviszonyok normatív szabályozásának egyetlen jogszerű módja. Éppen ezért nem csoda, hogy e területen a szuverén immunitása, felelőtlensége nem, vagy csak kivételesen vitatható. Csakhogy időközben az állam nem csupán polgáraira, hanem saját működésére vonatkozóan is jogi kereteket alkot: jogrendszere csúcsára az alkotmányt helyezi és jogalkotását illetően is minőségi követelményeket támaszt. Felelőtlensége burkát közjogi értelemben az alkotmány érvényesülése felett őrködő alkotmánybíróság töri át, újabban pedig immunitása magánjogi értelemben is újra és újra megkérdőjeleződik. Utóbbi körbe azon esetek tartoznak, melyekben a jogalkotási aktusok érvényesülése magánszemélyek esetleges károsodását hozza magával. Írásomban azzal foglalkozom, hogy milyen folyamatok mentek végbe és zajlanak ma is az állam polgári jogi kárfelelősségének terén, s közelebbről szemlélve milyen érvek találkoznak az állam magánjogi immunitásáról való nemzetközi, európai és magyar diskurzusban. A kérdés vizsgálatához először az állami tevékenység körét igyekszem meghatározni a vizsgálódás szempontjainak megfelelően (1. pont), majd ugyanebből a nézőpontból a szerződés fogalmát és főbb sajátosságait elemzem (2. pont). Ezt követően kerül sor azoknak…

2017. június 29. Jogtár® Infó

Összefoglaló videó a IV. Wolters Kluwer Jogi Konferenciáról

Trócsányi László igazságügyi miniszter előadásával vette kezdetét a IV. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. A jogrendszer megújulása – A kodifikáció vívmányai címet viselő rendezvényen a miniszter a minisztérium kodifikációs munkáját és az új, nagy kódexek elkészítésének metódusát mutatta be.

2016. április 26. Jogtár® Infó

Közlemény: a Fővárosi Törvényszék 5.G.42.952/2013/12. számú ítélete rendelkező részének közzététele

A Wolters Kluwer Kft. alperes az OPTEN Informatikai Kft. felperes által indított perben a Fővárosi Törvényszék 5.G.42.952/2013/12. számú ítélete, illetve a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.043/2016/3. számú ítélete alapján az alábbi közleményt teszi közzé: A bíróság megállapítja, hogy az alperes tisztességtelen piaci magatartást tanúsított azzal, hogy az üzleti tisztesség követelményébe ütköző módon valós tény hamis színben való feltüntetésével jelentette meg 2013. május 14. napján a http://jogtar.hu/hirek/2013/05/14/a-20-eves-jogtar-iden-is-a-legajanlottabb-jogi-adatbázis domain alatti honlapon, illetőleg a CompLex Jogtár DVD adathordozó 2013. júniusi havi frissítésében az NPS kutatáson alapuló 2013. évi összehasonlító adatokat a peres felek terméke vonatkozásban, megtévesztő módon ajánlottabbnak feltüntetve az alperesi Jogtár/Jogtár Plusz elnevezésű terméket a felperesi Optijus elnevezésű termékhez képest, mely a felperesi versenytárs jóhírnevét veszélyeztette.A bíróság kötelezi az alperest a jogsértés abbahagyására és eltiltja az alperest a további jogsértéstől.”