Adó OnlineSzerző:Adó Online

2019. december 16. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: Törvényszéki végrehajtással kapcsolatos módosítások

Közel két tucat törvény módosítását tartalmazza a törvényszéki végrehajtással összefüggő salátatörvény. Mint arról korábban, a Jogszabályfigyelő 2019 – 44. számában már írtunk, 2020 január elsejét követően az államot megillető, illetve az igazságügyi követelések behajtása iránti végrehajtási eljárásokat kizárólag a NAV foganatosítja majd, így a törvényszéki végrehajtás feladata „kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik”. Mindezekre tekintettel számos törvény előírásainak a módosítására volt szükség.   Jogszabályfigyelő 2019 – 44. száma >>   Joganyag: 2019. évi LXXXI. törvény a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról Módosította: – Megjelent: MK 2019/191. (XI. 28.) Hatályos: 2020. 01. 01., 2020. 01. 31. Megjegyzés: 20 törvény módosítását tartalmazó javaslat

2019. december 16. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: Az illetékelőleg visszatérítése ügyében döntött az Alkotmánybíróság

Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) egy magánszemély indítványozó alkotmányjogi panasza alapján indult eljárásban megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 79. § (2) bekezdés 2012. december 31. napjáig hatályos, „a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza” tagmondata alaptörvény-ellenes volt, erre tekintettel a szóban forgó rendelkezés egyetlenegy, bármely bíróság előtt folyamatban lévő illetékelőleg-visszatérítési ügyben sem alkalmazható. Az AB eljárásának alapjául szolgáló tényállás lényege a következő: az indítványozó vevőként tulajdonjog-fenntartással adásvételi szerződést kötött egy ingatlan megvásárlására. A korábban hatályos illetékszabályok alapján az illetékhivatal illetékelőleg megfizetésére kötelezte a vevőt, aki e kötelezettségét a törvényes határidőben teljesítette. Az eladó gazdasági társasággal szemben ezt követően felszámolási eljárás indult, amelynek során – közel öt évvel az illetékelőleg-fizetés időpontját követően – sor került az eladó cégjegyzéktől történő törlésére, majd az ingatlan új tulajdonosa és az indítványozó között létrejött megállapodás alapján a tulajdonjog-fenntartással történt eladás tényének az ingatlan-nyilvántartási törlésére is. A vevő (indítványozó), tekintettel arra, hogy sosem szerzett tulajdont, kérelmet terjesztett elő az általa megfizetett illetékelőleg-visszatérítése iránti, amelyet mind az adóhatóság, mind pedig a vevő keresetindítása folytán eljáró bíróságok elévülésre…

2019. december 2. Jogtár® Infó

Akkreditált képzési hely lett a Wolters Kluwer Hungary Kft.

Rendkívüli örömmel és büszkeséggel jelentjük be, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága a Wolters Kluwer Hungary Kft.-t az ügyvédi tevékenységet végzők továbbképzésre akkreditált képzési helyeként 2019. november 22-i hatállyal, az AK33/2019. akkreditációs számon nyilvántartásba vette. Cégünk a jövőben is mindent megtesz azért, hogy színvonalas képzések lebonyolításával járuljon hozzá a szakemberek ismereteinek hatékony bővítéséhez!  

2019. november 28. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: Lakóépület-építés egyszerű bejelentési szabályainak felülvizsgálata

Nyolc kormányrendelet (így például az egyszerű bejelentésről, az építőipari kivitelezésről, az építésügyi és építéshatósági bírságról, valamint az állami támogatásokról szóló kormányrendeletek) módosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott jogszabálycsomag az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos szabályok felülvizsgálata tekintetében. A módosítások túlnyomó többsége a kihirdetés követő második napon (2019. október 24.) hatályba lépett. Joganyag: 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról Módosította: – Megjelent: MK 2019/171. (X. 22.) Hatályos: 2019. 10. 24., 2019. 11. 09. Megjegyzés: nyolc rendelet módosítását tartalmazó jogszabálycsomag

2019. november 28. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) bevezetése

Az alábbiakban hivatkozott határozatával a Kormány elrendelte az úgynevezett Integrált Jogalkotási Rendszer (a továbbiakban: IJR) próbaüzemét és 2020. augusztus 1-jei éles bevezetését. Az IJR kiépítésére vonatkozó projektről a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat rendelkezett. Ennek értelmében a rendszer „egységesíti a jogszabályok strukturált tárolását legalább adatcsere szintjén, továbbá több ponton összekapcsolja a publikációs folyamatot és az Országgyűlés Hivatala törvényalkotási folyamatot támogató rendszereit.” További cél ezzel kapcsolatban, hogy zárt rendszerben történjen a jogszabály-előkészítés és véleményezés jelentős része is. A rendszeren belül kialakítják az úgynevezett Jogi Adattárházat, amelyhez „kapcsolódik a különböző tagállami jogszabály-nyilvántartások tartalmának egységes hivatkozhatóságát biztosító keretrendszer megvalósításának továbbgondolt metodikája”. Az IJR rendszerben a 2016-os kormányhatározat szerint „intelligens határozatkereső algoritmus és rendszer fejlesztése” is megvalósul. Ezen felül a projekt keretében egyebek mellett „intelligens jogi elemzőrendszer” készül, és biztosítják bizonyos funkciók, programok mobileszközökkel történő használhatóságát is. „A kiterjesztett, többdimenziós (multi-level) élethelyzeti mátrix alapú funkciók kialakításra kerülnek a multi-platform megjelenítés (többek között mobileszközökre optimalizált változat kialakítása) és alkalmazás fejlesztésével együtt az állampolgárok, vállalkozások, társadalmi szervezetek számára” – derül ki a 1004/2016. (I. 18.) Korm.…

2019. november 28. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: A földbizottság állásfoglalása elleni jogorvoslat ügyében határozott az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés alapján indult egyedi normakontroll eljárásban az alkotmányjogi panasz elutasításáról döntött abban az ügyben, amely a földforgalmi törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének a megállapítására irányult a földbizottság állásfoglalása elleni jogorvoslat hiánya miatt (ügyszám: III/01455/2019.). A rövid tényállás szerint a helyi földbizottság nem támogatta egy föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló szerződés jóváhagyását a felperes mint vevő vonatkozásában, erre tekintettel a mezőgazdasági igazgatási szerv a jóváhagyást meg is tagadta. A vevő ezt követően közigazgatási pert indított a határozattal szemben, annak hatályon kívül helyezését és alperes új eljárásra kötelezését kérte. A mezőgazdasági igazgatási szerv ugyanakkor a perben arra hivatkozott, hogy nincs mérlegelési jogköre a kamara negatív tartalmú állásfoglalásával szemben. Az alkotmányjogi panasz szerint: „a támadott jogszabályok által a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog sérül, miután a helyi földbizottság nem támogató állás foglalásával szemben 2019. január 11-től kezdődően sem közvetlenül, sem az érdemi döntés felülvizsgálatának keretein belül nem biztosított a bírósági jogorvoslati út, hiszen a nem támogató állásfoglalás, amely hatását tekintve eldönti az ügyet, kötelező előírás okán elutasító határozathoz vezet, amelyet a bíróság reformatórius jogkör hiányában nem változtathat meg.” Az…

2019. november 28. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: A törvényszéki végrehajtás megszűnésével összefüggő módosítások

Az Országgyűlés 2019 november-december havi ülésterve értelmében december elején kerülhet sor a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatcsomag parlamenti elfogadására. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai szerint ugyanis 2018. január elsejétől az állami adó- és vámhatóság általános közigazgatási végrehajtási szervként működik, 2019. január elsejétől pedig a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó, 2019. január elsejét követően elrendelt végrehajtásokat is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) foganatosítja – olvasható a törvényjavaslat általános előterjesztői indokolásában. Az idei év első napján folyamatban lévő ügyeket (jellemzően az államot megillető, illetőleg igazságügyi követelések behajtását) azonban jelenleg még a törvényszéki végrehajtók kezelik. 2020. január elsejét követően ugyanakkor ezeket a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is a NAV foganatosítja majd, így a törvényszéki végrehajtás feladata „kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik” – derül ki az általános indokolásból. Ezzel összefüggésben szükségessé vált számos jogszabály, így például a bírósági végrehajtásról szóló törvény, az adóhatósági végrehajtási törvény, az illetéktörvény és néhány büntetőjogi tárgyú törvény módosítása is. T/7844. számú törvényjavaslat >> Joganyag: T/7844. számú törvényjavaslat a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények…

2019. november 28. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: Módosult az ÖVTJ

A Miniszterelnökséget vezető miniszter alábbiakban hivatkozott rendelete értelmében 2019. november elsejei hatállyal módosult az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ). A módosítás tíz új tevékenységgel bővítette az eddigi jegyzéket, hat tevékenység esetében módosult azok pontos elnevezése, míg öt tevékenységet hatályon kívül helyeztek az ÖVTJ-ből.   Joganyag: 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról Módosította: 14/2019. (X. 28.) MvM rendelet Megjelent: MK 2019/173. (X. 28.) Hatályos: 2019. 11. 01. Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

2019. november 28. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: Alaptörvény-ellenes a közjegyzői fegyelmi bíróságokkal kapcsolatos szabályozás

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) hivatalból eljárva megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn azáltal, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény nem megfelelően szabályozza a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításával és eljárásával kapcsolatos egyes részletszabályokat. Az Országgyűlésnek 2020. június 30-áig kell e hiányosságot megszüntetnie. Az AB egy alkotmányjogi panaszhoz kapcsolódóan tekintette át a közjegyzői fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályozást. Ennek során megállapította, hogy a közjegyzői bíróságok felállítására, a vizsgálóbiztosokra és a magára az eljárásra vonatkozó szabályok nem okozzák a „tisztességes bírósági eljáráshoz való jog és ennek részjogosítványai sérelmét, ugyanakkor a Kúria elnökének véleményében foglaltak fontos szabályozási hiányosságokra hívják el a figyelmet”. Az AB határozat utal arra is, hogy „a szabályozásból hiányoznak olyan garanciális szabályok, amelyek biztosítanák a fegyelmi eljárás alá vont közjegyzők törvényes, illetve törvény által rendelt bíróhoz való jogának az érvényesülését”, és […] „nem biztosított, hogy az adott fegyelmi ügyben egy előre megismerhető, objektív automatizmuson alapuló elosztási rend szerint megalakított fegyelmi tanács hozzon döntést; ugyanígy esetleges és előre nem látható, hogy az adott ügyben (a kettő közül) melyik vizsgálóbiztos fog eljárni”.   Joganyag: 28/2019. (XI. 4.) AB határozat a…

2019. november 28. Jogtár® Infó

Jogszabályfigyelő: Adóigazgatási eljárási újdonságok

A közelmúltban látott napvilágot az adóigazgatási eljárások részletszabályainak a módosításáról szóló, alábbiakban hivatkozott kormányrendelet, amelynek néhány, következőkben ismertetett újdonsága közérdeklődésre tarthat számot. Sokakat érinthet például, hogy 2020. január elsejétől a helyi iparűzésiadó alanyai az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon az iparűzésiadó-ügyben eljáró meghatalmazottaikról elektronikus úton bejelentést tehetnek az önkormányzati adóhatóság felé. Az űrlap mellékleteként a meghatalmazást is csatolni kell majd (hiteles elektronikus irattá alakított iratként, illetve legalább minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus iratként). 2019 november közepétől él az a szabály, amely szerint az önkormányzati adóhatóság felé – az adott önkormányzati adóhatóság által biztosított módon, EFER-en keresztül vagy internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás – elektronikus fizetéssel is teljesítheti bármely adózó az egyébként fennálló adófizetési kötelezettséget. Ugyancsak ezen időponttól hatályos az az előírás, amely szerint az önkormányzati adóhatóságok is kötelesek adószámla-kivonatot küldeni (ezer forint feletti tartozás vagy túlfizetés esetén). Az adószámla-kivonat megküldésének a határideje ez esetben szeptember 10. napja, azzal, hogy aki a bevallását elektronikus úton nyújtotta be, a számlakivonatot is elektronikusan kapja meg. További újdonság a 2020. február elsejétől…