Az ajánlattevő ajánlatkérővel szembeni kártérítési igényének az uniós joggal összhangban álló eljárásjogi feltételei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem ellentétes az uniós joggal az olyan tagállami eljárásjogi rendelkezés, amely a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltételéül (elfogadhatósági feltételéül) szabja, hogy valamely döntőbizottság, illetőleg – e döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.

Az alapügy

A felperes által vezetett ajánlattevő konzorciumot az alperes mint ajánlatkérő összeférhetetlenség miatt kizárta a tárgyalásos közbeszerzési eljárásból. A felperes által vezetett konzorcium az ajánlatkérő döntését a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslattal támadta meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság 2005. szeptember 12-én kelt határozatával a konzorcium jogorvoslati kérelmét elutasította, a Fővárosi Bíróság a 2006. április 28-án kelt ítéletével a határozat bírósági felülvizsgálata során a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett, majd az Európai Bíróság a C-138/08. sz. határozatának meghozatalát követően folytatódó eljárásában ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság nem vizsgálta, hogy jogsértést követett-e el az ajánlatkérő az összeférhetetlenség kimondásakor azzal, hogy nem tette lehetővé a felperes számára a védekezés lehetőségét, mert ilyen kifogás nem szerepelt a keresetben, ezért nem volt a közigazgatási határozatnak olyan része, amelynek a felülbírálatát a bíróság elvégezhette volna. A kizárólag a másodfokú eljárásban hivatkozott európai jogalkalmazási gyakorlatra való felperesi hivatkozást érdemben nem vizsgálta, mert álláspontja szerint olyan kérdésben nem foglalhatott állást, amely nem volt a közigazgatási eljárás része. A Legfelsőbb Bíróság a 2011. február 7-én kelt ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az Európai Bizottság a per tárgyát képező projekttel kapcsolatban vizsgálta a közbeszerzési eljárást. Ennek során arra a következtetésre jutott, hogy az alperes mint ajánlatkérő megsértette a közbeszerzési szabályokat.
Az Európai Bizottság e megállapításaira hivatkozva a felperes perújítási kérelmet terjesztett elő, amelyet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2013. június 6-án kelt végzésével elutasított, mivel álláspontja értelmében perújítási kérelmet csak olyan ténykérdésekben lehet előterjeszteni, és kizárólag olyan perújítási okra lehet hivatkozni, amelyre az elsőfokú bíróság tényállást állapított meg. A bíróság kötve van a kereseti kérelemhez, csak e korlátok közt vizsgálhatja felül a perújítással érintett határozatot. Az elsőfokú bíróság határozatát végzésével a Fővárosi Törvényszék helyes indokai alapján helybenhagyta.
A felperes a fenti előzményeket követően előterjesztett módosított keresetében a 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 351. §-a és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §-a alapján az ajánlatkéréssel és a közbeszerzési eljárásban való részvétellel összefüggésben felmerült költségeként 24.043.685 forint kára megtérítésére kérte kötelezni az alperest.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati eljárás során a Kúria előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. Az Európai Bíróság az előterjesztés alapján a C-300/17. sz. ítéletével döntött.

A Kúria döntése
Az előzetes döntéshozatali eljárás befejezését követően folytatódó eljárásában a Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Kúria ítéletében az alábbi megállapításokat tette:
Az ajánlattevőnek az ajánlatkérővel szembeni kártérítési igényét elbíráló felülvizsgálati eljárásban a felperesre nézve kedvezőtlen döntőbizottsági határozat ismételten nem vizsgálható felül, ezért a felperesnek minden olyan felülvizsgálati hivatkozása irreleváns, ami a korábban már elbírált közbeszerzési közigazgatási eljárásban érvényesített igényeivel függ össze.
Azt a kártérítési perben releváns kérdést pedig egyértelműen rendezte az Európai Bíróság C-300/17. sz. ügyben hozott ítélete, hogy nem ellentétes az uniós joggal az olyan tagállami eljárásjogi rendelkezés (a régi Kbt. szabályaival tartalmilag azonos szabályozást adó, a közbeszerzésekről szóló jelenleg hatályos 2015. évi CXLIII. törvény 177. § (1) bekezdésében megfogalmazott előfeltétel is ilyennek tekinthető), amely a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltételéül (elfogadhatósági feltételéül) szabja, hogy valamely döntőbizottság, illetőleg – e döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.
Nem ellentétes az uniós joggal az olyan tagállami eljárásjogi rendelkezés sem, amely a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai keretében a közbeszerzési döntőbizottság által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát kizárólag a döntőbizottság előtti eljárás során előadott jogalapok vizsgálatára korlátozza.
A felperes ezért az ajánlatkérővel szembeni kártérítési igénye elfogadhatósági feltételét igazolni nem tudta.

(lb.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.