Az EJEB egy német ügyben vizsgálta a tisztességes eljárás elvét

Sérti-e az emberi jogokat az EUB előzetes döntéshozatala kezdeményezésének elutasítása?

Az alapügy

Az ügy kérelmezője a neves német nagyvállalkozó, Klaus Harisch, a Telegate AG tudakozó egyik alapítója. A cég a szolgáltatásához szükséges előfizetői adatokat a Deutsche Telekomtól vásárolta meg. A túlzott mértékű díjak miatt a Telegate később sikeresen perelte a Deutsche Telekomot, amelynek 2007-ben és 2008-ban a kiszámlázott díjak egy részét vissza kellett fizetnie a Telegate részére.

A kérelmező ezt követően személyesen is keresetet indított a Deutsche Telekom ellen, arra hivatkozva, hogy az előfizetői adatokért felszámított magas díjak fedezése érdekében neki és alapítótársának a Telegate tőzsdére lépése előtt a cégben fennálló részesedése egy részét értékesítenie kellett, a drága ügyféladatok miatti magasabb működési költség pedig a cég összértékét is csökkentette. E két, a Deutsche Telekom túlzó árszabására visszavezethető tényező következtében a kérelmezőt álláspontja szerint a vállalat tőzsdére lépésekor kár érte.

A keresetet az első fokon eljáró német városi bíróság elutasította. A kérelmező a döntés ellen fellebbezett. A fellebbviteli bíróság előtti szóbeli meghallgatásán indítványozta, hogy a bíróság az eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezze az Európai Unió Bíróságának (EUB) előzetes döntéshozatali eljárását. A másodfok a fellebbezést elutasította. Döntésében az EUB gyakorlatára is részletesen kitérve alaptalannak minősítette a kérelmező jogi érvelését, nyitott jogkérdés hiányában pedig a további fellebbezés jogát sem biztosította a kérelmezőnek.

A másodfokú bíróság további fellebbezési jogot megtagadó döntését a kérelmező a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság előtt megkifogásolta, szintén kérve az EUB előzetes eljárásának kezdeményezését. A Legfelsőbb Bíróság a kifogást nyitott jogkérdés hiánya miatt részletes indokolás nélkül elutasította, röviden utalva a német polgári eljárási törvény ezt lehetővé tévő szakaszára.

A kérelmező ezt követően a meghallgatáshoz (fellebbezéshez) való jog (Anhörungsrüge) megsértésére hivatkozva fordult panasszal a Szövetségi Legfelsőbb Bírósághoz. Elutasító döntésében e bíróság úgy foglalt állást, hogy a harmadfokú fórum döntése nem szorult bővebb indokolásra. 2016 tavaszán a Német Szövetségi Alkotmánybíróság is megtagadta a kérelmező panaszának érdemi vizsgálatát.

Klaus Harisch ezt követően az Egyezmény tisztességes tárgyaláshoz való jogot garantáló 6. cikkének megsértésére hivatkozva az EJEB-hez fordult.

Az EJEB döntése

Az EJEB rámutatott, hogy az Egyezmény közvetlenül nem biztosít jogot az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának igénybevételéhez, az ügy közösségi jogi relevanciájának megítélése pedig az állami bíróságok kompetenciája.

Az előzetes döntéshozatal kezdeményezésének önkényes mellőzése azonban az eljárás tisztességessége vonatkozásában kapcsolatba kerülhet az Egyezmény 6. cikkével. Az Ullens-ügyre tekintettel a mellőzés önkényessége akkor merülhet föl, ha

  • az irányadó szabályok kivételt nem engedve kötelezően előírják az EUB előzetes döntéshozatalának kezdeményezését;
  • a mellőzés olyan indokra hivatkozik, amit az irányadó szabályok nem engednek meg; vagy
  • a mellőzés indokolása nem elég részletes.

Az EJEB felidézte, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikkének 3. bekezdése szerint

„Ha egy tagállam olyan bírósága előtt folyamatban lévő ügyben merül fel ilyen kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, e bíróság köteles az Európai Unió Bíróságához fordulni.”

Az EJEB megállapította, hogy az EUMSz idézett szakasza szerinti legfelsőbb bírói fórum az ügyben a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság volt. E plénum az előzetes döntéshozatalt mellőző döntését az irányadó német eljárásjogi szabályoknak megfelelően csak sommásan, jogszabályhelyre utalással indokolta. Az EJEB e körben kiemelte, hogy az előzetes döntéshozatal kezdeményezését megtagadó döntés megfelelő indokolása az önkényesség elleni egyik fő garancia. Esetről esetre kell azonban megvizsgálni azt, hogy a mellőző döntés indokolása eleget tett-e ennek a garanciális követelménynek.

Az EJEB ennek megfelelően figyelembe vette, hogy a másodfokon eljáró fellebbviteli bíróság döntésében részletesen elemezte a közösségi jogot és az EUB kapcsolódó gyakorlatát, e jogkérdéseket pedig a kérelmező szóbeli meghallgatásán is részletesen megtárgyalták. E részletes elemzéssel alátámasztva helyezkedett a fellebbviteli bíróság arra az álláspontra, hogy a szövetségi és német jog alkalmazásával kapcsolatban nem merül föl az EUMSz 267. cikke szerinti jogkérdés. Az EJEB arra is kitért, hogy a német jog alapján a másodfokú döntés elleni fellebbezés jogát megtagadó döntés magában foglalta az előzetes döntéshozatali eljárás szükségességének értékelését is.

A fentiekre tekintettel az EJEB  álláspontja szerint a másodfokon eljáró fellebbviteli bíróság a fellebbezési joggal kapcsolatban hozott nemleges döntésével az előzetes döntéshozatal szükségességének kérdését is elbírálta. Az EJEB ehhez hozzátette, hogy a fellebbviteli bíróság előtti szóbeli meghallgatás is garantálta, hogy a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság sommás döntésének indokai a kérelmező számára világosak legyenek. Az eljárás egészét vizsgálva tehát az EJEB elfogadhatónak minősítette, hogy a végső szót kimondó Szövetségi Legfelsőbb Bíróság nem indokolta meg részletesen a döntését.

A fentiekre tekintettel az EJEB héttagú kamarája egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának mellőzése az ügyben nem tekinthető önkényesnek, így az Egyezmény 6. cikke sem sérült.

(ejeb.atlatszo.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Trump beavatkozhat a büntetőügyekbe is?
2020. február 18.

Trump beavatkozhat a büntetőügyekbe is?

Elindult Trump újraválasztási kampánya, amelyen sokan felháborodtak, mert Trump jogot formál arra, hogy elnökként beavatkozzon az embereit érintő büntetőügyekbe.

Közérdekű adatperek Strasbourgban
2020. február 18.

Közérdekű adatperek Strasbourgban

Az ügyben a Bíróságnak lehetősége nyílt a közérdekű adatokhoz való joggal kapcsolatban a Helsinki Bizottság ügyében kimunkált szempontok alkalmazására. A civil szervezet, illetve újságíró kérelmezők kiemelt társadalmi szerepe nem volt kérdés, ugyanakkor az adatkérés okát nem jelölték meg, és nem bizonyították azt sem, hogy a kért adatok alapvető fontosságúak lettek volna tényfeltáró munkájukhoz. Az ügyvéd kérelmező esetében a Bíróság kiemelte, hogy puszta kíváncsiság még közéleti szereplő folyamatban lévő korrupciós ügyében sem alapoz meg korlátlan iratmegismerési jogot.

Az eu-s jogba ütközött a termelői csoportok támogatása
2020. február 17.

Az eu-s jogba ütközött a termelői csoportok támogatása

A magyarországi termelői csoportok létrehozására irányuló támogatási intézkedés végrehajtása nem felel meg az uniós szabályoknak, mert lehetővé tette, hogy a már létrejött termelői csoportok az ötéves támogatási időszak után továbbra is eu-s támogatásban részesüljenek.