Az érettségit kiszivárogtató büntetése súlyosítását kérik


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Súlyosabb büntetést indítványozott a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a tavalyi írásbeli érettségi vizsga feladatait kiszivárogtató nyomdai alkalmazott ellen – tájékoztatott Lőrinczy György sajtószóvivő.

A férfit minősített adattal visszaélés vétségében mondta ki bűnösnek az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék, s ezért négy hónap, két évre felfüggesztett fogházbüntetéssel sújtotta. Emellett két évre eltiltotta a nyomdai gépmester foglalkozástól.

A nem jogerős ítélet szerint a vádlott a 2019. évi középszintű írásbeli érettségi vizsga feladatsorainak nyomtatását végző lajosmizsei nyomdában részt vett – a vizsgák megkezdéséig korlátozott terjesztésűnek minősülő – feladatsorok nyomtatásában, melynek során a kinyomtatott magyar és matematika feladatsorok egy-egy részét, valamint a teljes történelem feladatsor egy példányát az érettségi vizsgákat megelőzően jogosulatlanul magához vette, és a családtagján, ismerősén keresztül eljuttatta az érettségiző diákokhoz.

A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozott, azonban a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés aránytalanul enyhe, a terhelttel szemben az irányadó középmértéket meghaladó – végrehajtásában felfüggesztett – szabadságvesztés kiszabása indokolt.

Az ügyben másodfokon a Szegedi Ítélőtábla jár el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.