Az érvénytelen munkáltató intézkedés jogkövetkezményei

A munkáltató által jogszabályellenesen megjelölt munkakör érvénytelen munkáltatói intézkedésnek minősül, így az a célzott joghatás kiváltására alkalmatlan.

Az alapügy

A felperes 1996. október 7-től állt az alperes jogelődje alkalmazásában gazdasági igazgatóhelyettesként.

Az I. rendű alperes elnöke 2011. július 15-én II. rendű alperes létrehozásával és a beolvadó költségvetési szervek megszűnésével kapcsolatos pénzügyi, gazdasági és vagyongazdálkodási feladatok irányítására és felügyeletére, valamint a kutatóközpont gazdasági szervezetének kialakítására kérte fel.

Az I. rendű alperes elnöke 2015. április 28-án kelt intézkedésével 2015. május 1-jei hatállyal visszavonta a felperes magasabb vezetői megbízását. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a magasabb vezetői megbízás visszavonására kiadott intézkedés a Kjt. 23. § (5) bekezdésébe ütközik az írásbeli indokolás közlésére megszabott jogvesztő határidő elmulasztása miatt, továbbá annak megállapítását igényelte, hogy a 2015. május 4-én kelt kinevezés módosítás a Kjt. 21. § (1) bekezdésébe és az Mt. 58. §-ába ütközően jogellenes. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső- és részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a felperes magasabb vezetői megbízását visszavonó intézkedését hatályon kívül helyezte.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső- és részítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő közbenső- és részítélet meghozatalát kérte azzal, hogy az alperes 2015. május 4-én hozott, a felperes közalkalmazotti kinevezését egyoldalúan módosító és őt gazdasági ügyintézői munkakörbe soroló intézkedését helyezze hatályon kívül. Az alperes felülvizsgálati kérelme szerint a másodfokú bíróság tévesen alkalmazta a Kjt. 23. § (1), (5), (7) és (8) bekezdését, továbbá az Mt. 27. §-ában és a Pp. 215. §-ában foglaltakat. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős döntés saját felülvizsgálati kérelme szerinti megváltoztatását, az alperes által támadott részében pedig annak hatályában való fenntartását kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felperes felülvizsgálati kérelme „elutasítását” és az alperes felülvizsgálati kérelmében foglaltaknak való helyt adást kért.

A Kúria döntése
A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint megalapozott, az alperesé megalapozatlan. A felperes határidőben érkezett felülvizsgálati kérelem kiegészítésében külön is állította az Mt. 7. §-ának megsértését, mert szerinte a bíróságok azt tévesen értelmeztek. E körben azonban állítását nem támasztotta alá, önmagában abból a körülményből, hogy a kinevezés módosítást követően havi illetménye jelentősen csökkent, nem lehet következtetni a munkáltató részéről joggal való visszaélésre.

A 2015. május 4-ei kinevezés módosítással összefüggésben a felperes utalt arra, hogy azt nem az I. rendű alperes elnöke, hanem a II. rendű alperes főigazgatója írta alá, így az intézkedés jogellenes [Kjt. 23. § (6) bekezdés, Kjt. 20/B. § (4) bekezdés]. Erre a felperes korábban nem hivatkozott, érvelésével az eljáró bíróságok ezért nem foglalkoztak.

A következetes ítélkezési gyakorlat szerint pedig a jogerős ítélet nem támadható felülvizsgálattal olyan kérdésben, amely nem volt sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás tárgya [Pp. 270. § (1) bekezdés, 275. § (1) bekezdés, BH2002.447., BH2002.283.].

A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a munkáltató 2011. március 11-én értesítette a felperest arról, hogy vezetői kinevezése határozott időre szóló magasabb vezetői megbízássá alakul át a törvény erejénél fogva (Módtv. 7. §). A nyilatkozat azonban – a jogszabály előírásával ellentétesen – nem tartalmazott arra vonatkozóan megállapítást, hogy a felperest milyen szakmai munkakörbe nevezik ki. A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy ezáltal jogszabályba ütköző állapot alakult ki, vagyis ebben a részében érvénytelen volt a munkáltatói intézkedés.

A másodfokú bíróság tévesen helyezkedett azonban arra az álláspontra, hogy a jogszabály kötelező rendelkezése miatt nem volt szükség a kinevezés közös megegyezéses módosítására. A törvény előírása szerint kellett a felperest megfelelő szakmai munkakörbe helyezni, azonban jelen esetben ez nem történt meg, a jogszabállyal szemben tévesen meghatározott munkakört a felperes nem fogadta el, vagyis a kinevezés módosítás közös megegyezéssel nem jött létre.

Az Mt. 29. §-ának (1) bekezdése szerint az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Jelen esetben a felek között a jogszabálynak megfelelően közös megegyezés a kinevezés módosítására nem jött létre, a munkáltató az érvénytelenséget sem szüntette meg, mivel olyan munkakört jelölt meg egyoldalúan, ami a jogszabállyal ellentétes.

Mindebből következően a felek között a kinevezés módosítása érvényesen nem jött létre, a felperes új munkakörében és illetményében megállapodás nem született. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a másodfokú bíróság közbenső- és részítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, azon rendelkezését amellyel az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes közalkalmazotti kinevezését egyoldalúan módosító intézkedésének érvénytelensége megállapítására irányuló keresetet elutasító döntést helybenhagyta, hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította a kinevezés módosítás érvénytelenségét.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Újra megnyithatnak a bíróságok június elsejétől
2020. május 28.

Speciális átmeneti szabályok vonatkoznak a folyamatban lévő ügyekre, amelyekben a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban hatályos járványhelyzeti szabályok alapján folyt az eljárás.

Több millió megtévesztő reklám tűnt el az online térből
2020. május 28.

Több millió megtévesztő reklám tűnt el az online térből

Európai Bizottság és a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok koordináltan fésültek át weboldalakat azzal a céllal, hogy feltárják, az Európai Unió fogyasztóit hol célozzák hamis állítások vagy átverések a koronavírussal kapcsolatba hozható termékeket érintő hirdetésekben.

A GVH 2019-es tevékenysége dióhéjban
2020. május 28.

A GVH 2019-es tevékenysége dióhéjban

Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága 2020. május 27-én elfogadta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2019. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazásával összefüggő tapasztalatairól szóló beszámolót.

Változik a bíróságok előtti eljárás rendje
2020. május 28.

Változik a bíróságok előtti eljárás rendje

A hatálybalépő módosítás átmeneti időszakra szabályozza a bíróságok eljárását, mivel tegnap benyújtásra került az Országgyűlés elé két, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő törvényjavaslat.