Az érzékeny pont: szavazás mozgóurnával
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A mozgóurnás szavazás a választási eljárás egyik legérzékenyebb pontja. Ennek során ugyanis a szavazóurna és a szavazólapok kikerülnek a szavazatszámláló bizottság egészének felügyelete alól, és csupán annak két tagja viszi ki azokat a választópolgárokhoz. Ezen a két tagon múlik a szavazás tisztaságának biztosítása. A Velencei Bizottság ezzel kapcsolatban annyit rögzít, hogy a mozgóurnás szavazást csak olyan szigorú feltételekkel lehet megengedni, melyek kizárják a csalás minden lehetőségét. A hatályos szabályok szerint a mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi…
A mozgóurnás szavazás a választási eljárás egyik legérzékenyebb pontja. Ennek során ugyanis a szavazóurna és a szavazólapok kikerülnek a szavazatszámláló bizottság egészének felügyelete alól, és csupán annak két tagja viszi ki azokat a választópolgárokhoz. Ezen a két tagon múlik a szavazás tisztaságának biztosítása.
A Velencei Bizottság ezzel kapcsolatban annyit rögzít, hogy a mozgóurnás szavazást csak olyan szigorú feltételekkel lehet megengedni, melyek kizárják a csalás minden lehetőségét.
A hatályos szabályok szerint a mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgár nyújthatja be. Egyéb indokok (például munkavégzési kötelezettség teljesítése) alapján nincs lehetőség mozgóurna igénylésére.
Mozgóurna a lakóhely vagy 2019. június 26-ot megelőzően létesített tartózkodási hely szerinti szavazókörben lévő címre kérhető. Mindez jelenti azt is, hogy ha adott esetben a szavazókörén kívül eső kórházba kerül a választópolgár, akkor először át kellene jelentkeznie, amire önkormányzati választás esetén korlátozott lehetőségek vannak.
A kérelem benyújtása és tartalma
A mozgóurna iránti kérelmet az alábbi módon és időpontig lehet igényelni:
ONLINE a helyi választási irodához
- a) ügyfélkapus azonosítás nélkül: a szavazást megelőző 4. napon (szerdán) 16.00 óráig,
- b) ügyfélkapus azonosítással: a szavazás napján 12.00 óráignyújtható be.
SZEMÉLYESEN a helyi választási irodához a szavazást megelőző második napon (pénteken) 16.00 óráig nyújtható be.
POSTÁN a helyi választási irodának címezve a szavazást megelőző negyedik napon (szerdán) 16.00 óráig kell megérkeznie.
Írásbeli meghatalmazással rendelkező MEGHATALMAZOTT útján
- a) a szavazást megelőző második napon (pénteken) 16.00 óráiga helyi választási irodáhozvagy
- b) a szavazás napján 12.00 óráig a szavazatszámláló bizottsághoznyújtható be.
Írásbeli meghatalmazással nem rendelkező KÉZBESÍTŐVEL (futár, hozzátartozó vagy egyéb személy)
- a) a szavazást megelőző negyedik napon (szerdán) 16.00 óráiga helyi választási irodához vagy
- b) a szavazás napján 12.00 óráig a szavazatszámláló bizottsághoz nyújtható be.
A kérelem online benyújtása itt, a papír alapú formátum pedig itt érhető el, az elérhetőségeket pedig itt találja.
A kérelemnek tartalmaznia kell a mozgóurna-igénylés okát, valamint, ha nem a lakcímére kéri, akkor a pontos címet is, ahova a mozgóurna kivitelét kéri.
Fontos kiemelni, hogy ha a választópolgár nem a lakcímére kéri a mozgóurnát, akkor a kérelemben meg kell jelölnie a pontos címet, ahol a szavazatszámláló bizottság tagjai a mozgóurnával felkereshetik. Mivel a szavazatszámláló bizottság csak a szavazókör területén található címre viheti ki a mozgóurnát, ennek a címnek a szavazókör területén kell lennie. A mozgóurnás szavazás során előfordulhat, hogy olyan választópolgárok is észlelik a mozgóurna kivitelét, akik azt nem igényelték, és kérelmüket a szavazatszámláló bizottság jelen lévő két tagjához intézik. Mivel az igényt nem a szavazatszámláló bizottság két tagjánál lehet előterjeszteni, hanem a szavazóhelyiségbe kell eljuttatni, ahol a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai együttesen döntenek az igény teljesíthetőségéről, így nem vehető igénybe a mozgó urna. [Lásd részletesen: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos / Péteri Attila]
A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke
A helyi választási iroda a mozgóurnát igénylő választópolgárokról külön jegyzéket készít. Ez a jegyzék tartalmazza az abba felvett választópolgárok szavazóköri névjegyzékben szereplő adatait, továbbá azt a címet, ahova a mozgóurnát ki kell vinni. A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét és a szavazóköri névjegyzéket párhuzamosan kell vezetni (a változásokat, törléseket mindkettőn át kell vezetni) azok szavazást megelőző második napon történő lezárásáig. A szavazást megelőző második napon 16 óráig bekövetkező változások átvezetését követően ugyanis a Nemzeti Választási Iroda a szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét lezárja, ezt követően azokba választópolgárt felvenni és azokból törölni már nem lehet, de a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzékből a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe átteszi a nála mozgóurnát igénylő választópolgárokat. A helyi választási iroda vagy megbízása alapján a területi választási iroda a lezárt szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét legkésőbb a szavazást megelőző napon kinyomtatja. A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék nem tartalmazza a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárok adatait.
A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékét 2020. január 13-án kell megsemmisíteni. A szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének adatait 2020. január 13-án kell törölni.
Szavazás a mozgóurnával
A választópolgár a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat a szavazóhelyiségben vagy mozgóurnával. A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnába ellenőrző lapot helyez, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását. Ha a mozgóurnában nem található az ellenőrző lap, a mozgóurnában lévő valamennyi szavazólap érvénytelen.
A rontott szavazólap cseréjére mozgóurnás szavazás során is szükség lehet, ezért az esetleges rontott szavazólapok kicserélése érdekében a mozgóurnás szavazáshoz a választópolgárok számánál legfeljebb tízzel több szavazólapot visz ki a szavazatszámláló bizottság két tagja. A mozgóurnás szavazáshoz a szavazólapot előzetesen, még a szavazóhelyiségben bélyegzőlenyomattal kell ellátni, és a visszaélések elkerülése érdekében a mozgóurnázásból visszatérő szavazatszámláló bizottsági tagoknak a szavazólapokkal szigorúan el kell számolniuk. A mozgóurnás szavazás során fel nem használt, előre lebélyegzett szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségbe történő visszaérkezésükkor felhasználásra alkalmatlanná teszik, és külön csomagolják.
Korábban a mozgóurna iránti kérelemnek a szavazás napján, legkésőbb 15 óráig kellett megérkeznie a szavazatszámláló bizottsághoz, a 2018. szeptember 1-jétől hatályos szabályok szerint már a mozgóurnás szavazás kérelmezésének utolsó időpontja a szavazás napján 12 óra. A szavazatszámláló bizottságnak hét órája van arra, hogy a legutolsó lehetséges időpontban beérkezett kérelmeket is teljesítse. Ennek korlátja, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjainak 19 óráig vissza kell érniük a szavazóhelyiségbe. A mozgóurnázás megkezdésével azonban nem kell megvárni a 12 órás határidőt, már a reggeli órákban is elindulhatnak a szavazatszámláló bizottság tagjai a mozgóurnás szavazás lebonyolítására. [Lásd részletesen: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos / Péteri Attila]
A szavazás titkosságának, mint alkotmányos követelménynek a mozgó urnás szavazás során is érvényesülnie kell, ezért a szavazásra például külön szoba biztosítható, vagy egyéb olyan helyzetet kell teremteni, melynek során a választópolgár titkosan tud élni szavazati jogával. Mindez azt jelenti, hogy a bizottság tagjai nem állhatnak a választópolgár mellett, miközben kitölti a szavazólapokat, nem ültethetik egy asztalhoz, egymás mellé az adott intézményben mozgóurnát kérőket. A szavazatszámláló bizottság tagjainak a titkosság biztosítása mellett feladata a választások tisztaságának megőrzése is, ezért joguk van ésszerű, a titkosságot nem sértő lépésekkel biztosítani azt.
A borítókép forrása: itt.
