Az ügynek a terhelt távollétében történő befejezése csak akkor perújítási ok, ha azt „távollétes” külön eljárásban hozták

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ami a tényállást illeti, a terhelt a 2011. június 20-án beadványában kérelmezte a további eljárás távollétében történő lefolytatását a Be. alapján. A tanács elnöke június 22-én telefonon tájékoztatta a terhelt védőjét, hogy a bíróság nem biztosítja a terhelt távolmaradásának lehetőségét, jelenléte a tárgyaláson kötelező. Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson jegyzőkönyvbe vette, hogy a terhelt szabályszerű idézésre nem jelent meg, valamint ismertette a kérelmet, de arról nem döntött, és így a távollétében hozott ítéletet. A terhelt nem vett részt a másodfokú…

Ami a tényállást illeti, a terhelt a 2011. június 20-án beadványában kérelmezte a további eljárás távollétében történő lefolytatását a Be. alapján. A tanács elnöke június 22-én telefonon tájékoztatta a terhelt védőjét, hogy a bíróság nem biztosítja a terhelt távolmaradásának lehetőségét, jelenléte a tárgyaláson kötelező. Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson jegyzőkönyvbe vette, hogy a terhelt szabályszerű idézésre nem jelent meg, valamint ismertette a kérelmet, de arról nem döntött, és így a távollétében hozott ítéletet. A terhelt nem vett részt a másodfokú nyilvános ülésen sem. Az ítélőtábla döntése ellen a terhelt védője perújítási indítvánnyal élt, amelyben sérelmezte, hogy a bíróságok a terhelt távollétében folytatták le az eljárást.

Az első- és másodfokú eljárás

Az ítélőtábla elutasította a védő perújítási indítványát, mivel alaptalannak tartotta azt. Álláspontja szerint a Be. 637. § (1) bekezdés g) pontja akkor teszi kötelezővé a perújítás elrendelését, ha a bíróságok az alapeljárást a távollévő terhelttel szembeni eljárás vagy a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint folytatták le [Be. CI. vagy CII. Fejezet]. A Be. alapján távollévő terhelttel szemben vádemelésnek és azt követően a bíróság eljárásának akkor van helye, ha

a) a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált,

b) a terhelt felkutatása érdekében tett intézkedések észszerű időn belül nem vezettek eredményre, és

c) azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja.

Bár ennek a feltételei nem álltak fenn, mégis úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság ugyan nem hozott alakszerű határozatot a terhelt kérelméről, mivel azonban a tárgyalás megtartása és az ügydöntő határozat meghozatala mellett döntött, ez arra utal, hogy a kérelemnek helyt adott, és a terhelt távolmaradását engedélyezte. Ennek következtében a Be. CI. Fejezetében meghatározott külön eljárásra sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárásban nem került sor.

A fellebbezés tartalma

A védő tévesnek találta az ítélőtábla álláspontját, mert meglátása szerint a terhelt távollétében nem lehetett volna lefolytatni az eljárást. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a perújítási indítvány a tartalma szerint abszolút eljárási szabálysértésre hivatkozott, amely felülvizsgálati ok és nem perújítási, ezért az ügyben alaptalan a fellebbezés, mivel eleve nincs helye perújításnak.

A Kúria megállapításai

A Kúria kiemelte, hogy a bíróság jogerős ügydöntő határozatával befejezett büntetőeljárás esetén perújításnak van helye, ha az alapügyet a CI-CII. Fejezet szerint fejezték be [Be. 637. § (1) bekezdés g) pont]. A perújítási eljárás lefolytatása kötelező, ha a terhelt elérhető [Be. 637. § (5) bekezdés]. A Be. CI. Fejezete szabályozza a terhelt távollétében folytatandó eljárás szabályait, amennyiben a terhelt elérhetetlenné vált [Be. 747. § (1) bek.], a CII. Fejezete rendezi a külföldön tartózkodó terhelttel szembeni eljárást. A terhelt elérhetetlenné válása tartalmilag megegyezik azzal, amikor a terhelt ismeretlen helyre távozik.

Az ítélőtábla ugyanakkor tényszerűen megállapította, hogy a bíróságok nem a terhelt elérhetetlensége miatt, hanem a szabályszerű idézés ellenére való meg nem jelenése miatt, a jelenléte nélkül tartott tárgyaláson, majd nyilvános ülésen hozott ügydöntő határozattal fejezték be az alapügyet. Ez viszont kizárja az adott perújítási ok alaposságát.

A Kúria kiemelte, hogy a terhelt nem volt ismeretlen helyen vagy külföldön. Az elsőfokú ítéletet a tértivevény tanúsága szerint maga vette át. A másodfokú bíróság a terheltet kétszer is megidézte, s azok egyaránt „nem kereste” postai jelzéssel érkeztek vissza. A többszöri sikertelen idézést követően a másodfokú bíróság a terhelt távollétében hozta meg és hirdette ki a helybenhagyó végzését. Vagyis az alapügyben nem külön-eljárás, hanem ún. rendes eljárás folyt a terhelt ellen.

Az alapügynek az elérhetetlen (korábban ismeretlen helyen tartózkodó) vagy külföldön tartózkodó terhelt távollétében hozott határozattal történő befejezése csak akkor perújítási ok, ha a jogerős ügydöntő határozatot a külön eljárást képező, a Be. CI. és CII. Fejezete keretében hozták. Ellenben az alapeljárás rendje szerint az elsőfokú, másodfokú vagy harmadfokú eljárásban a terhelt jelenléte nélkül tartott tárgyaláson, nyilvános ülésen, tanácsülésen hozott határozat nem perújítási ok. A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerint feltétlen (abszolút) hatályon kívül helyezési ok, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. A Kúria egyetértett azzal, hogy a védő perújítási indítványa, annak tartalma szerint a szerinti abszolút eljárási szabálysértésre hivatkozás, amely viszont felülvizsgálati oknak minősül.

A két rendkívüli jogorvoslat nem esik egybe. Amennyiben maga az elérhetetlen (ismeretlen helyen tartózkodó) vagy a külföldön tartózkodó terhelt távollétében folytatott külön eljárás esik kifogás alá, akkor a perújítás, míg ha a kifogás tárgya a terhelt távollétében folytatott alapeljárás, akkor a felülvizsgálat biztosítja a rendkívüli jogorvoslat lehetőségét. Ha az indítványozó által választott perújítási indítvány kerül előterjesztésre, közömbös, hogy a távollévő terhelttel szemben az alapeljárás szabályszerűen folyt-e, mert az erről való tartalmi vizsgálódás a felülvizsgálati eljárásra tartozik. Mindezek alapján a Kúria a támadott döntést helybenhagyta.

Az ismertetett döntés (Kúria Bpkf. II. 1.600/2018.) a Kúriai Döntések 2019/6. számában 161. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2017. évi XC. törvény CI. és CII. Fejezet, 608. § (1) bekezdés d) pont, 637. § (1) bekezdés g) pont, 649. § (2) bekezdés d) pont.