Befektetési szakjogász, angolszász jogi és német jogi képzések Szegeden


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogi diplomával LLM cím, egyéb társadalomtudományok területén megszerzett mester fokozatú diplomával szaktanácsadó végzettség szerezhető! A képzések nyelve angol, illetőleg a német.


Neves külhoni és magyar professzorok, mély elméleti és szakmai tapasztalattal és tekintéllyel rendelkező oktatók gondoskodnak a képzések tudományos színvonaláról.

Jelentkezési határidő a 2017/2018-as tanév őszi félévében induló képzésekre:

Nemzetközi és európai kereskedelmi és befektetési jogi szakjogász és szaktanácsadó képzés: 2016. szeptember 15.
Angolszász képzések esetén: 2016. szeptember 9.
Német jogi képzések esetén: 2016. szeptember 10.

További információk: www.oji.u-szeged.hu

 

Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGI INTÉZET

6721 Szeged, Bocskai utca 10-12. Tel./Fax: (62) 544-300

E-mail: oji@juris.u-szeged.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Fűszerezett érvelési bajnokság – Rekordok a 9. Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyen

Kozma Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ötödéves joghallgatója nyerte a kilencedik alkalommal megrendezett, idén több rekorddal is szolgáló Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt, ami e nehéz jogászi műfaj kiváló művelőjének, a 2013-ban fiatalon elhunyt ügyvédnek állít emléket. A rangos megmérettetésre története során először nem csak az összes hazai jogi karról – ráadásul rekordszámban – jöttek nevezések, hanem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről is érkezett pályázat.

2024. március 27.

A mesterséges intelligencia által generált tartalmak vízjelezése: megoldás vagy látszatmegoldás?

A generatív mesterséges intelligencia (generative artificial intelligence – GAI) felemelkedése elkerülhetetlenül maga után vonja a használatával létrehozott félrevezető tartalmak terjedését is. Nagyrészt az erre való reagálásként egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik a mesterségesen generált tartalmak (szövegek, videók, hanganyagok) explicit jelölésének problémája. A készülőben lévő szabályozások kapcsán komoly kérdés azok betartatása, nem beszélve a technológia rosszindulatú felhasználása során keletkező tartalmak azonosíthatóságáról.