Brüsszel szigorítaná a kitoloncolási szabályokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egységesítené és szigorítaná az elutasított menedékkérők kitoloncolását szabályozó előírásokat az Európai Bizottság, reformterve alapján a Frontex európai uniós határ- és partvédelmi szervezet felfegyverzett egységei az EU-tagállamok nemzeti hatáskörén átlépve hajthatnának végre műveleteket, és a közösséghez nem tartozó országokban is elláthatnának határőrizeti feladatokat – írta a Die Welt című német lap. Az EU valamennyi tagállamában legkevesebb három hónapra kitoloncolási őrizetbe lehetne venni az elutasított menedékkérőket.

A brüsszeli bizottság még nem nyilvános javaslata szerint a Frontex létszámát 1500-ról 10 ezerre, költségvetését pedig csaknem háromszorosára, 35 milliárd euróra (11 450 milliárd forint) kell növelni a következő, 2021-2027-es EU-s költségvetési ciklusban.

Brüsszel kiemelten foglalkozik az elutasított menedékkérők kitoloncolásának kérdésével, mert 2017-ben az elutasított és jogerősen távozásra kötelezett menedékkérők csupán 36,6 százalékát juttatták vissza hazájába. Javaslata szerint a hazatoloncolások számának és hatékonyságának növeléséért erősíteni kell a Frontex szerepét, fel kell hatalmazni arra, hogy eljárási szabályokat írjon elő a tagállamoknak, és akár az adott tagállam kormányának beleegyezése nélkül bevesse úgynevezett kitoloncolási egységeit.

A reformterv a szabályok jelentős szigorítását is előirányozza, tartalmazza a többi között, hogy az EU valamennyi tagállamában legkevesebb három hónapra kitoloncolási őrizetbe lehet venni az elutasított menedékkérőket, a kitoloncolásról rendelkező menekültügyi hatósági határozat elleni jogorvoslat határidejét pedig öt napra kell csökkenteni.

A Frontexet a személyzet létszámának növelésével együtt fel kell szerelni fegyverekkel, repülőgépekkel és egyéb járművekkel – áll a brüsszeli javaslatban, amely szerint a megerősített EU-s szervezet bármelyik tagállamban átvehet határigazgatási feladatokat az adott ország kormányának beleegyezése nélkül is.

A Die Welt kiemelte: a korábban megismert bizottsági elképzelésekhez képest új elem, hogy a Frontex az EU-n kívül, úgynevezett harmadik országokban is tevékenykedhetne, az elutasított menedékkérők hazajuttatása mellett az adott ország beleegyezésével határvédelmi műveletekben is részt vehetne.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.

2024. április 24.

Az uniós adatvédelmi testület elfogadta a „consent or pay” modellel kapcsolatos véleményét

Az EDPB 2024. április 17-i ülésén a GDPR 64. cikk (2) bekezdése alapján a holland, a norvég és a hamburgi adatvédelmi hatóság kezdeményezésére 08/2024. számon a személyes adatok viselkedésalapú reklámozás céljából történő kezeléséhez való hozzájárulás érvényessége tárgyában a nagy online platformok által alkalmazott „hozzájárulás vagy fizetés” („consent or pay”) modellekkel összefüggésben kötelező véleményt fogadott el.