Cégeljárás: a jogvesztő határidő elteltét követően hivatkozott újabb jogsértések érdemben nem vizsgálhatók

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2020. január 31.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,
A cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a cégtörvényben meghatározott jogvesztő határidő elteltét követően hivatkozott újabb jogsértések érdemben nem vizsgálhatók – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a cégjegyzékből 2007. június 30-i hatállyal többek között a III. rendű felperest mint az alperes képviselőjét és az I. és II. rendű felperest mint az alperes tagjait törölte, és X-t mint az alperes képviselőjét és egyedüli tagját bejegyezte. A felperesek keresetükben a cégbíróság végzésének hatályon…

A cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a cégtörvényben meghatározott jogvesztő határidő elteltét követően hivatkozott újabb jogsértések érdemben nem vizsgálhatók – a Kúria eseti döntése.

 

Ami a tényállást illeti, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a cégjegyzékből 2007. június 30-i hatállyal többek között a III. rendű felperest mint az alperes képviselőjét és az I. és II. rendű felperest mint az alperes tagjait törölte, és X-t mint az alperes képviselőjét és egyedüli tagját bejegyezte. A felperesek keresetükben a cégbíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérték és a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértéseken túl az eljárás folyamán további jogszabálysértésekre is hivatkoztak.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a felperesek keresetét, döntését a másodfokú bíróság helybenhagyta. Az ítélet indokolása szerint a felperesek által a jogvesztő határidőn belül megjelölt jogszabálysértések nem helytállóak, a jogvesztő határidőn túl előadott hivatkozások pedig nem voltak a perben érdemben vizsgálhatók.

A változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül előterjesztendő keresetlevélnek már valamennyi, a keresetet megalapozó jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozást, tényállítást tartalmaznia kell, a kereset csak jogszabálysértésre alapítottan és jogvesztés terhe mellett, az előírt határidőben nyújtható be. E határidőn túl meghivatkozott újabb jogszabálysértések érdemben már nem vizsgálhatók.

A cégtörvény 65. § (1) bekezdése értelmében a végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. Az ezen az alapon indított per a bíróság szerint nem jelenti a cégbíróság változásbejegyzési eljárásának és határozatának teljes vizsgálatát. A perben eljáró bíróságnak a perben nincs olyan kötelezettsége és jogi felhatalmazása, hogy a cégeljárás bármely eljárási szabálysértését és hiányosságát, vagy az alapul szolgáló valamely irat jogszabálysértését hivatalból észlelje.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperesek hivatkozási alapja a felülvizsgálati kérelmükben a cégtörvény 65. § (3) bekezdése volt. E jogszabályhely értelmében a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság ennek megsértésével, illetve figyelmen kívül hagyásával nem bírálta el érdemben a fellebbezést megsértve ezzel a jogviták elbírálásához fűződő jogát, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn túl meghivatkozott újabb jogszabálysértések érdemben már nem vizsgálhatók.

A Kúria megállapításai

A Kúria úgy ítélte meg, hogy a felperesek joghatályosan előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben olyan jogi érvelést nem adtak elő, miszerint a jogvesztő határidőn belül előterjesztett keresetük elbírálása során a perben eljárt bíróságok jogszabálysértően találták alaptalannak keresetüket. Kizárólag azt állították, hogy a perben eljárt másodfokú bíróság azzal követett el jogsértést, hogy a jogvesztő határidő után, a per során előadott érvelésüket nem vette figyelembe.

A cégtörvény a perindítás határidejét a cégbírósági végzés közzétételétől számított 30 napban határozza meg azzal, hogy a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A perindításra megszabott határidő anyagi jogi határidő. Mindez azt jelenti, hogy a jogosultaknak a keresetlevelet ezen határidőn belül kell benyújtaniuk a perbírósághoz megjelölve azt, hogy a végzés hatályon kívül helyezését milyen okból, mely jogszabálysértésre alapítják.

A keresetlevél bírósághoz történő benyújtása nem perbeli cselekmény, a jogszabályban megállapított keresetindítási határidő nem a bírósági eljárás része, hanem, mint az érvényesíthetőség létszakába jutott igény idővetülete. A határidő elmulasztásának a jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be, azaz a felperesek alanyi joga ezt követően elenyészik. Mindebből az következik, hogy ezen időpontig a keresetet elő kell terjeszteni és az azt benyújtónak meg kell jelölnie, milyen indokokkal, milyen okból tartja az adott végzést jogszabálysértőnek. A felperes a keresetlevelet a jogvesztő határidőn belül bármikor, akár a határidő első napján előterjesztheti, ebben az esetben a bírósági eljárás megindul, az eljárásjogi és az anyagi jogi határidő az anyagi határidő elteltéig párhuzamosan folyik. A felperes a keresetét megalapozó jogszabálysértéseket a keresetlevelében kell, hogy előadja, de – mivel a cégbírósági végzés hatályon kívül helyezése iránti eljárás a keresetlevél benyújtásával megindul – keresetét a keresetváltoztatás eljárásjogi keretei között kiegészítheti, pontosíthatja a már folyamatban lévő eljárásban is, azonban csak a cégtörvényben megszabott 30 napos anyagi jogi határidő leteltét megelőzően.

A Kúria kiemelte, hogy a felperesek keresetlevelüket az anyagi jogi jogvesztő határidő utolsó napján terjesztették elő, így az adott tényállás mellett nem jogszabálysértő a jogerős ítélet azon megállapítása, hogy a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül előterjesztendő keresetlevélnek már valamennyi, a keresetet megalapozó jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozást, tényállítást tartalmaznia kell.

Azon jogértelmezést, miszerint a felperesnek a jogvesztő határidőn belül kell valamennyi jogi érvét előadnia a Kúria meglátása szerint a bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti per kontroll per jellege indokolja, ugyanis, csak olyan jogszabálysértések, hiányosságok vizsgálhatók e perben, amelyeket a cégbíróságnak eljárása során észlelnie kellett volna. Épp e sajátosságokból következően a felperesnek már a kereset jogvesztő határidőn belüli előterjesztésekor rendelkezésére áll minden olyan tényállási adat, amelyre hivatkozással a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérheti a megfelelő jogszabályi hivatkozásokkal. Az ezzel ellentétes értelmezés e pertípusban kiüresítené a határidő elmulasztásához fűzött jogkövetkezményt, meghiúsítaná a cégnyilvántartás közhitelességét veszélyeztető bizonytalan jogi helyzetek lehető legrövidebb időn belüli lezárása érdekében a per soron kívüli tárgyalását. A per során előadott újabb és újabb jogsértések vizsgálata ugyanis a per szükségképpeni elhúzódásához vezet.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30.548/2018.) a Kúriai Döntések 2020/1. számában 20. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2006. évi V. törvény 65. § (2) és (3) bekezdés.

Kapcsolódó cikkek:


Birtokbavétel birtoklás nélkül
2020. január 17.

Birtokbavétel birtoklás nélkül

Részletvétel alapján a vevő megszerzi a dolog tulajdonjogát, ha a vételárat teljes egészében megfizeti és a dolog a birtokába kerül. A dolog birtokbavétele megvalósulhat úgy is, hogy a dolog feletti közvetlen uralom továbbra is a tulajdonosnál marad, ő azonban a dolgot ezentúl más jogcím alapján birtokolja – a Kúria eseti döntése.