Az elmúlt években állandóan központi téma volt a magyar ingatlan-nyilvántartás megújítására vonatkozó törvényalkotói szándék, lassan, több alkalommal történő halasztással meg is jelentek az irányadó jogszabályok. Mivel ez a változás jelentős informatikai fejlesztéseket, új rendszerek munkába állítását és több adatbázis összekapcsolását és igényel, a számítástechnikai feltételek megteremtése is további késedelmet generált.
A jelenlegi tervek szerint azonban 2025-ben végül elindul az új, elektronikus ingatlan- nyilvántartás Magyarországon.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény és a végrehajtására vonatkozó 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet hatályba lépése a cégbírósági eljárásokra és hatással lesz.
A cégnyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartás jellemzően akkor kapcsolódik össze egy ügyben, amikor egy gazdasági társaságban ingatlantulajdon jelenik meg, vagy az ilyen tulajdon éppen kivonják a cég vagyoni elemeik közül.
Az eddig megszokott eljárás az volt, hogy a cégbíróság a cégnyilvántartáshoz szükséges iratokat kezelte az ingatlanra vonatkozó tranzakció összefüggésében, majd az ezzel kapcsolatos eljárás lezárását követően a vállalkozás a cégbíróság végzésével, és az ingatlan nyilvántartási eljárásban elvált alakiságok okkal, tartalommal rendelkező további okiratokkal a kereste meg a földhivatal az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog vagy egyéb jog bejegyzése, törlése érdekében.
Ez a megszokott megoldás meg fog változni az új, elektronikus ingatlan-nyilvántartás elindulásával.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 2025. január 15. napjától hatályos módosításai új feladatkörben helyezik majd a cégbíróságot.
A bevezetésre kerülő új eljárásrend szerint a cégbíróság fogja elrendelni elrendeli a cégekhez kapcsolódó ingatlanokra vonatkozó jogok vagy tények keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásban, ha az eljárásában az ügy érdemében hozott jogerős végzés alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek van helye.
Ilyen eset lesz, ha az ingatlant nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, apportként szolgáltatja a cég tagja a vállalkozás cég bejegyzésre, vagy cégadat változásra irányuló bejegyzési kérelme alapján. a bejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelmében a jogszabályban előírt okiratok csatolása mellett.
Az ingatlanapport szolgáltatására irányuló kötelezettség teljesítését jogi képviselő útján kell majd bejelenteni, és ezzel egyidejűleg kérelmezni kell az ingatlan-nyilvántartás bejegyzésre irányuló döntés meghozatalát is.
Részletszabály, hogy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként csak olyan ingatlan jelölhető meg, amelynek tulajdoni lapjából az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható.”
A cégbíróságnak a cégbíróságnak lesz szerepe akkor is, ha a gazdasági társaság megszűnése esetén a fennmaradó vagyonra vonatkozó vagyonfelosztási javaslatban ingatlan is szerepel, mert ezen esetben egyértelműen kell megjelölni majd, hogy tulajdonjogát a cég törlésével ki fogja megszerezni. Jelen esetben a cég törlése mellett Az ingatlan tekintetében az új tulajdonos tulajdonjogának bejegyzésre irányuló kérelmet is elő kell terjeszteni a cégbíróság számára. A cég törlésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés esetén a cégbíróság az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről is rendelkezik majd.
Ha a cégbíróság jogerős végzése alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy tény keletkezését, változását vagy megszűnését kell átvezetni, a bíróság jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel intézkedik az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránt.
Az átmeneti időszakra vonatkozó előírások szerint ezeket az új rendelkezéseket már a 2025. január 15-én folyamatban lévő eljárásokban is kell majd alkalmazni, ha az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránti intézkedés 2025. január 15-én vagy azt követően válik szükségessé.
A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Zalavári Legal Hungary a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
Új év, új adótörvények – ahogy az ünnepi szezon közeledtével már megszokhattuk, ez az időszak korai „karácsonyi ajándékként” friss adószabályokat is hoz. Cikkünkben áttekintjük a 2025-ös adócsomag legfontosabb változásait, hogy Ön is időben kicsomagolhassa ezeket a „meglepetéseket”. Segítünk felkészülni, hogy az új évben magabiztosan és jól tájékozottan vághasson bele a teendőkbe!
Az évvégi ünnepek közeledtével legtöbben alig várjuk, hogy szabadságra mehessünk és számoljuk vissza az addig hátralévő napokat, mégis előállhat olyan élethelyzet, amikor nem tudunk vagy nem akarunk vakációzni. A szabadság márpedig „kötelező”, pénzben megváltani nem lehet, így valamilyen kompromisszumos megoldást kell találni arra az esetre, ha pihenés helyett inkább a munka hősei szeretnénk lenni.
Közzétették az ESG törvény újabb módosításának tervezetét, amely jelentős egyszerűsítéseket ígér a vállalkozások számára a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésének területén. A változások – a módosító törvény elfogadása esetén – a kihirdetés után 30 nappal lépnének hatályba, míg a módosult bírságolási rendelkezések csak 2026-tól válnának alkalmazhatóvá. A javaslat által bevezetni kívánt legfőbb változtatásokról a DLA Piper Hungary készített összefoglalót.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
