A céges karácsonyi tombola szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legtöbb cégnél hagyománnyá vált a belső karácsonyi ünnepség rendezése. Valamelyik cég kisebbet, míg más cégek nagyobb méretű ünnepséggel lepik meg dolgozóikat. A nagyobb ünnepségeken pedig nem ritka a tombola játék szervezése, hiszen az emberek szeretnek szerencsét próbálni ezzel pedig a rendezvény hangulatát fokozzák a szervezők.

A tombola játék szervezése nem elhanyagolható előkészületeket igényel, hiszen néhány kivételtől eltekintve bejelentési kötelezettség terheli a tombola játékot szervező szerveztet.

A tombola játék szervezésének szabályait a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben találhatjuk (továbbiakban: Szjtv.).

A tombolajáték olyan nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék, amelynél a sorsjegyet kizárólag a rendezvény helyszínén jelen lévők között árusítják, a sorsolást a rendezvény helyszínén és annak ideje alatt tartják meg, továbbá a kibocsátott sorsjegyek száma (az árusítani tervezett sorsjegyek összessége) az 5 ezer darabot vagy összértéke a 2 millió forintot nem haladja meg továbbá a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.

Tehát ha egy szervezet 500 db sorjegyet vásárol, illetve kíván árusítani, a sorjegyek darabárát úgy kell meghatározni, hogy a megnyerhető ajándékok összértéke az árusított sorjegyekből befolyt összeg legalább 80%-át elérje. Azaz például, ha a megnyerhető ajándékok összértéke 200.000,-Ft, akkor a sorjegyek darabára 500,-Ft-nál nem lehet több, hiszen 500 db * 500,-Ft= 2.500.000, -Ft, ezen összeg 80%-a pedig pont 200.000, -Ft, így ezzel pontosan eleget tettünk a szabálynak. Ellenben, ha 1.000, -Ft-os darabáron árusítanánk a sorjegyeket, az már nem lenne megfelelő.

Az Szjtv. alapján a nevelési-oktatási intézmények bejelentési és végelszámolási kötelezettség nélkül szervezhetnek tombolajátékot, többek között idetartozik például az óvoda, általános iskola, gimnázium, bölcsőde, kollégium. Ám ennek feltétele, hogy az eladott sorsjegyek összértékét teljes egészében és igazoltan a játékosok részére előzetesen meghirdetett karitatív célra fordítják.

A nem nevelési-oktatási intézmények által szervezett tombolajáték esetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül szervezhető, azonban a tombolajáték szervezését a szerencsejáték-szervező legalább 10 nappal a tombolajáték meghirdetése előtt köteles bejelenti a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tombola lebonyolítását ellenőrizheti.

Ez a bejelentés postai úton, illetve elektronikusan e-papír útján is megtehető a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (továbbiakban: Hatóság) felé, amelyhez nincs külön formanyomtatvány kijelölve.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

  • a szervező neve (cége), lakóhelye (székhelye), fizetési számlaszáma,
  • a sorsjegyek ára,
  • a kibocsátásra kerülő sorsjegyek darabszáma,
  • a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzés (sorozat, sorszám stb.),
  • a sorsolásos játék nyereményalapja (nyereményalap= az eladott sorsjegyek darabszáma * a sorjegyek darabára)
  • a sorsolásos játék nyerőosztályai, a nyeremények leírása és értéke,
  • a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módja,
  • a sorsolás helye, ideje és lebonyolításának szabályai.

A bejelentés mellékletként elő kell terjeszteni a játékszabályzatot is.

Amennyiben a Hatóság megküldi a bejelentés nyilvántartásba vételéről szóló tájékoztatását, úgy a tombolajáték időpontja előtt legalább 10 nappal felügyeleti díj megfizetésére köteles a szervező. A fizetendő felügyeleti díj összege a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék (tombola) nyereményalapjának 1 ezreléke, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint. A felügyeleti díjat készpénz-átutalási megbízás vagy átutalás útján kell megfizetni a Hatóság felé, amelynek igazolását köteles a szervező eljuttatni a Hatóság részére az erre rendszeresített SZTFH-36 számú kitöltött formanyomtatvánnyal együtt.

Mindezeken túl, a tombolajáték lebonyolítását követő 150 napon végelszámolást kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a kibocsátott, játékra jogosított és az eladott sorjegyek számát, a játékból származó bevételt, a nyereményalapot, a játékosoknak átadott nyeremények értékét. Továbbá mellékelni kell a sorsolásról készített jegyzőkönyvet is. A végelszámolást tartalmazó bejelentés szintén megtehető postai úton, vagy elektronikusan, amelyhez nincs külön formanyomtatvány rendszeresítve.

Fontos még, hogy a sorsjegyeket szigorú számadású nyomtatványként meg kell őrizni, mind a nyertes, mind pedig az el nem adott sorsjegyeket is, amelyeket a Hatóság döntésének függvényében meg kell majd semmisíteni, a Hatóság végelszámolásra vonatkozó határozatának véglegessé válásától számított 30 napon belül. A megsemmisítésről pedig szintén jegyzőkönyvet kell majd készíteni.

Fentieket érdemes betartani mivel a tombola játék szabályainak megszegése esetén a Hatóság szankciót alkalmazhat.

A cikk szerzői dr. Molnár Gergő partner ügyvéd és dr. Bognár Ildikó ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

2024. április 10.

Randstad: a karrierépítési lehetőségnél fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya a munkahelyválasztásnál

A Randstad 34 ország 27 000 munkavállalóját kérdezte meg arról, hogy mi a fontos számukra a munka világában és mit várnak el munkáltatójuktól. A legfrissebb Workmonitor felmérésből kiderül, hogy a munkavállalói elvárások hogyan írják át a munkaerő-menedzsment ABC-jét: hogyan kell átgondolniuk a cégeknek a munkaerő-menedzsment stratégiájukat annak érdekében, hogy a legkiválóbb tehetségeket magukhoz vonzzák és meg is tudják tartani őket.

2024. április 10.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.