A dolgozók fele nem vesz ki betegszabadságot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar munkavállalók alig fele szokott betegszabadságot kivenni és szinte mindenkivel megesett már, hogy betegen kellett dolgoznia – derül ki a Profession.hu „Munka és egészség” című kutatásából.


A Profession.hu több mint 2400 internetező bevonásával készült kutatásából kiderül, hogy a munkavállalók 57 százaléka soha, 33 százalékuk pedig maximum egy hétre vett ki betegszabadságot. A dolgozók 32 százaléka félti a munkahelyét, 26 százalékuknál pedig nem megoldott a helyettesítés, ezért nem élnek ezzel a lehetőséggel. A megkérdezett felső- vagy középvezetők 58 százaléka helyteleníti, ha beosztottjai betegen mennek be dolgozni és majdnem minden második kollégát is bosszant, hogy elkaphat egy fertőzést.

Minden tízedik válaszadót a táppénz miatti bevétel kiesés kényszeríti, hogy ilyenkor is munkába járjon. Betegen legnagyobb arányban a nők dolgoznak, náluk ez az arány 51, míg a férfiaknál csupán 37 százalék. A megelőzésnél nagyon eltérőek az adatok: a munkavállalók fele úgy gondolja, hogy a munkáltató fokozottan odafigyel erre télen, mégis csak 15 százalékuk küldi haza a beteg dolgozókat.

A válaszadók fele szerint kifejezetten gyakran fordul elő, hogy betegen kell bejárniuk a munkahelyükre. Amikor azonban a munkatársakról van szó, közel ugyanennyi, 43 százalék nem örül a beteg kolléga jelenlétének és inkább hazaküldené. Leginkább a felső- és középvezetőkre igaz ez a kettősség, hiszen több mint a felük rendszeresen jár ilyenkor is dolgozni, de 58 százalékuk helyteleníti, ha egy munkavállaló teszi ugyanezt.

                Munkaügyi és tb-nyilvántartás, adatszolgáltatás 2014
               

                    Bizonytalan az új szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak Farkasné Gondos Krisztina OEP osztályvezetőnek, dr. Kártyás Gábor munkajogásznak és dr. Kovács Ferenc adószakértőnek – jöjjön el 2014. március 20-án szakmai konferenciánkra

               

                    Ízelítő a tematikából:

               

  •                    
  •                         A bejelentési szabályok módosulásai
  •                    
  •                         A bevallások változásai, különös tekintettel a járulékbevallásokra
  •                    
  •                         Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség
  •                    
  •                         A munkaidő-nyilvántartás törvényi követelményei
  •                    
  •                         A szabadság és egyéb távollétek kezelése a nyilvántartásban
  •                

               

                    Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

               

                    Bővebb információk és jelentkezés itt

           

Annak ellenére, hogy a döntéshozók nem szeretnék, hogy a beosztottjaik betegen dolgozzanak, a munkavállalók állítása szerint negyedüknél nem megoldható a helyettesítés. Egy betegszabadság miatt a fizikai munkát végzők féltik leginkább (49 százalék) az állásukat, míg a vezetőknél ez a szám csak 9 százalék.

A megkérdezettek negyede úgy véli, nincs szüksége betegszabadságra, mert akkor is képes ellátni a munkáját, ha nem teljesen egészséges.

A közép- és felsővezetők 16 százaléka akkor sem adná át a feladatait, ha erre lenne lehetősége, mert nem bízik meg másban. A kutatás azt is feltárta, hogy a nők sokkal kevésbé gondolják, hogy lenne helyettesük (31 százalék), mint a férfiak (22 százalék).

Néhány szerencsésebb munkavállaló távmunkában otthonról is tud dolgozni, ezt azonban csak a válaszadók 27 százaléka látja lehetőségnek. A megkérdezettek 77 százaléka teljes mértékben a munkavégzés helyéhez van kötve. Leginkább a közép- és felsővezetők mobilak, 50 százalékuk állította, hogy feladatait az irodán kívül is el tudja látni – olvasható a közleményben.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

2024. április 10.

Randstad: a karrierépítési lehetőségnél fontosabb a munka és a magánélet egyensúlya a munkahelyválasztásnál

A Randstad 34 ország 27 000 munkavállalóját kérdezte meg arról, hogy mi a fontos számukra a munka világában és mit várnak el munkáltatójuktól. A legfrissebb Workmonitor felmérésből kiderül, hogy a munkavállalói elvárások hogyan írják át a munkaerő-menedzsment ABC-jét: hogyan kell átgondolniuk a cégeknek a munkaerő-menedzsment stratégiájukat annak érdekében, hogy a legkiválóbb tehetségeket magukhoz vonzzák és meg is tudják tartani őket.

2024. április 10.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.