A domain-névhasználat szabályozása


A szerző az alábbiakban azt az esetet elemzi, amikor más használja már domain-névként a cégnevünket. Vajon mit lehet tenni ebben az esetben?


Ma már minden vállalkozás törekszik arra, hogy megtalálható legyen az interneten és rendelkezzen saját internetes domain-névvel. Sokak számára az az ideális, ha a cégének a neve egyezik internetes elérhetőségének a domain-megnevezésével. Gyakran már a cég létrehozását megelőzően először az elérhető domain-neveket ellenőrzik az alapítói, mielőtt a cégüknek nevet adnak, annak érdekében, hogy az interneten is biztosan a cégnevükön legyenek megtalálhatóak, és ha sikerült a megfelelő domain-nevet lefoglalni, akkor vágnak csak bele ugyanezen cégnévvel a cégalapításba.

A gyakorlatban előfordul viszont az is, hogy a cég nevének megfelelő domain-nevet valaki már korábban használta, vagy éppen a már régen jól csengő cégnevet egy szemfüles lefoglalta saját domain-névként, függetlenül attól, hogy nincs mögötte élő vállalkozás, vagy bármilyen kapcsolat az adott elnevezéshez. Előfordul, hogy ezt valaki haszonszerzés érdekében teszi, de olyan esetek is vannak, amikor a kellő körültekintés hiánya miatt választ valaki a cégnevünkkel egyező domain-nevet.

Arra is utalni, kell egyes esetekben a cégnevünkkel egyező domain használatára a másik félnek ugyanolyan erős jogi alapja van. Példaként említhetjük, ha kiderül, hogy a mi cégnevünk és az érintett családneve azonos, de a családnév alapján már korábban lefoglalta a domaint a másik fél.

Mit tehet a társaság, ha szeretné az interneten domainként használni a saját cégnevét, de azt már valaki, feltehetően jogosulatlanul lefoglalta?

A magyarországi domainak regisztrációját, nyilvántartását a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesülete végzi, és a jogszabályi felhatalmazása alapján ebben a körben létrehozta a Domainregisztrációs Szabályzatot, amely a domain-nyilvántartás működését rögzítette.

A Domainregisztrációs Szabályzat a domain-nevekkel kapcsolatos vitákra vonatkozó eljárásokra is kiterjed. Több fórumot is meghatározott a domain-jogosultságokra vonatkozó eltérő igények elbírálására. Ide sorolhatjuk az Alternatív Vitarendező Fórumot, a független szakértőkből álló Tanácsadó Testületet, amely az Alternatív Vitarendező Fórum keretében működik, és a Regisztrációs Döntnököt is, amely szintén bíróságon kívüli vitarendező szolgáltatásként működik a domain-nevek delegálásának, visszavonásának és átruházásának kérdésben.

Az érintett cég tehát megkeresheti ezeket a szervezeteket a cégnevével egyező domain-névre irányuló igényének elbírálásával.

A Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesülete által működtetett szervezetek mellett a cég jogosult arra is, hogy a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) által szabályozott névviseléshez való jogára hivatkozással rendes bírósági úton érvényesíthesse a cégnevéhez kapcsolód érdekeit a domain-név használata tekintetében.

A hétköznapok során a jogvita lezárása sok esetben a fenti eljárásoknál egyszerűbb módon, a domain megvásárlásával történik, amely a korábbi használó, regisztráló és a cég között létrejövő szerződés útján, pereskedés nélkül valósulhat meg. Ez a megoldás főként akkor tűnik célszerűnek, ha a kialkudott ellenérték alacsonyabb, mint a jogvita peres vagy más eljárás során történő rendezésének, az igényérvényesítésnek az előre látható eljárási és jogi képviseleti költségei vagy az idő szorítása miatt nincs lehetősége arra a cégnek, hogy kivárja a jogérvényesítés jellemzően hosszabb időtartamát.

A fentieken túlmenően a versenyjog szabályainak alkalmazása is felmerülhet akkor, ha a másik fél a domain-nevet annak ellenére használja, hogy arról az elnevezésről a piacon kifejezetten a cégünket vagy cégünk termékét, szolgáltatását szokták felismerni.

Ha a cégnevünket, vagy szolgáltatásunk, termékünk egyedi elnevezését már korábban védjegyként regisztráltattuk, akkor a védjegyeztetés által létrejött külön védelem is segítségül szolgálhat az ezzel egyező, nagyban hasonlító kifejezést használó domain jogainak megszerzése során.

ECOVIS új logo

A cikk szerzője dr. Zalavári György senior partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.




Kapcsolódó cikkek

2021. december 2.

EY: a cégek többsége számontartja a koronavírusos kollégákat   

A COVID-19 miatti technológiai átállás kapcsán egyre több kibertámadás éri a vállalatokat, miközben az IT-biztonság mellett az adatvédelem és a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése is kiemelt jelentőségű területté vált. Mára a cégek több mint fele rendelkezik adatokkal a koronavírussal diagnosztizált foglalkoztatottakról és ötödük megosztotta a fertőzött munkatársak nevét más kollégákkal vagy kormányzati szervekkel – derül ki az EY és az adatvédelmi szakértők nemzetközi szövetségének (IAPP) közös kutatásából.

2021. december 2.

Az internetes kereskedelem alakulása

Napról napra egyre több és több terméket és szolgáltatás vásárolunk online platformokon. Az online vásárlás térnyerése ráadásul a COVID-19 járvány alatt megjelenő korlátozások lazítását követően sem esett vissza.

2021. december 2.

Amikor a felszámoló perel – I.

Vannak esetek, amikor az adós ingatlana kikerül az adós vagyonából, így pedig a felszámolás során jelentősen kevesebb fedezet marad a hitelezői igények kielégítésre. Ilyenkor a felszámoló célja a vagyontárgy visszahelyezése a felszámolási vagyonba, a hitelezői igények kielégítésének reményében.