A domain-névhasználat szabályozása


A szerző az alábbiakban azt az esetet elemzi, amikor más használja már domain-névként a cégnevünket. Vajon mit lehet tenni ebben az esetben?


Ma már minden vállalkozás törekszik arra, hogy megtalálható legyen az interneten és rendelkezzen saját internetes domain-névvel. Sokak számára az az ideális, ha a cégének a neve egyezik internetes elérhetőségének a domain-megnevezésével. Gyakran már a cég létrehozását megelőzően először az elérhető domain-neveket ellenőrzik az alapítói, mielőtt a cégüknek nevet adnak, annak érdekében, hogy az interneten is biztosan a cégnevükön legyenek megtalálhatóak, és ha sikerült a megfelelő domain-nevet lefoglalni, akkor vágnak csak bele ugyanezen cégnévvel a cégalapításba.

A gyakorlatban előfordul viszont az is, hogy a cég nevének megfelelő domain-nevet valaki már korábban használta, vagy éppen a már régen jól csengő cégnevet egy szemfüles lefoglalta saját domain-névként, függetlenül attól, hogy nincs mögötte élő vállalkozás, vagy bármilyen kapcsolat az adott elnevezéshez. Előfordul, hogy ezt valaki haszonszerzés érdekében teszi, de olyan esetek is vannak, amikor a kellő körültekintés hiánya miatt választ valaki a cégnevünkkel egyező domain-nevet.

Arra is utalni, kell egyes esetekben a cégnevünkkel egyező domain használatára a másik félnek ugyanolyan erős jogi alapja van. Példaként említhetjük, ha kiderül, hogy a mi cégnevünk és az érintett családneve azonos, de a családnév alapján már korábban lefoglalta a domaint a másik fél.

Mit tehet a társaság, ha szeretné az interneten domainként használni a saját cégnevét, de azt már valaki, feltehetően jogosulatlanul lefoglalta?

A magyarországi domainak regisztrációját, nyilvántartását a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesülete végzi, és a jogszabályi felhatalmazása alapján ebben a körben létrehozta a Domainregisztrációs Szabályzatot, amely a domain-nyilvántartás működését rögzítette.

A Domainregisztrációs Szabályzat a domain-nevekkel kapcsolatos vitákra vonatkozó eljárásokra is kiterjed. Több fórumot is meghatározott a domain-jogosultságokra vonatkozó eltérő igények elbírálására. Ide sorolhatjuk az Alternatív Vitarendező Fórumot, a független szakértőkből álló Tanácsadó Testületet, amely az Alternatív Vitarendező Fórum keretében működik, és a Regisztrációs Döntnököt is, amely szintén bíróságon kívüli vitarendező szolgáltatásként működik a domain-nevek delegálásának, visszavonásának és átruházásának kérdésben.

Az érintett cég tehát megkeresheti ezeket a szervezeteket a cégnevével egyező domain-névre irányuló igényének elbírálásával.

A Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesülete által működtetett szervezetek mellett a cég jogosult arra is, hogy a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) által szabályozott névviseléshez való jogára hivatkozással rendes bírósági úton érvényesíthesse a cégnevéhez kapcsolód érdekeit a domain-név használata tekintetében.

A hétköznapok során a jogvita lezárása sok esetben a fenti eljárásoknál egyszerűbb módon, a domain megvásárlásával történik, amely a korábbi használó, regisztráló és a cég között létrejövő szerződés útján, pereskedés nélkül valósulhat meg. Ez a megoldás főként akkor tűnik célszerűnek, ha a kialkudott ellenérték alacsonyabb, mint a jogvita peres vagy más eljárás során történő rendezésének, az igényérvényesítésnek az előre látható eljárási és jogi képviseleti költségei vagy az idő szorítása miatt nincs lehetősége arra a cégnek, hogy kivárja a jogérvényesítés jellemzően hosszabb időtartamát.

A fentieken túlmenően a versenyjog szabályainak alkalmazása is felmerülhet akkor, ha a másik fél a domain-nevet annak ellenére használja, hogy arról az elnevezésről a piacon kifejezetten a cégünket vagy cégünk termékét, szolgáltatását szokták felismerni.

Ha a cégnevünket, vagy szolgáltatásunk, termékünk egyedi elnevezését már korábban védjegyként regisztráltattuk, akkor a védjegyeztetés által létrejött külön védelem is segítségül szolgálhat az ezzel egyező, nagyban hasonlító kifejezést használó domain jogainak megszerzése során.

ECOVIS új logo

A cikk szerzője dr. Zalavári György senior partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.




Kapcsolódó cikkek

2021. december 1.

Akiknek hiányosak lesznek az adatai, tiltólistára kerülhetnek a pénzintézeteknél

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény értelmében már 2017 óta kötelező a vállalkozásoknak minősített adatokat szolgáltatni magukról, de hamarosan mindenki számára elérhetővé válik a nyilvántartási rendszer, ami hatással lesz a cégek mindennapjaira, olvasható a Jogászvilághoz eljuttatott közleményben. Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász elmondta, azok a tényleges tulajdonosok, akiknek hiányosak lesznek az adatai, tiltólistára kerülhetnek a pénzintézeteknél. Ez azt jelenti, hogy azok a cégvezetők, akik nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek és megbízhatatlan minősítést kapnak, tiltó listára kerülnek az adott pénzintézetnél. Ez azért nagyon aggasztó, mert ebben az esetben a pénzintézet mindaddig megtagadja a 4, 5 millió Ft felett a kifizetéseket, amíg az ügyfél nem kerül át a megbízható kockázati besorolásba. Kiemelte, a módosítás minden olyan területet hatványozottan érint, ahol nagyobb a kockázata annak, hogy legalizálni tudják a fekete pénzeket: példaként említette az ingatlan adás-vétellel foglalkozó cégeket és a generálkivitelezőket is.

2021. december 1.

Sok cégnek talált pénz az EUB döntése, de figyelni kell a jogvesztő határidőkre

Az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a NAV Fellebbviteli Igazgatósága közötti ügyben az Európai Unió Bírósága (EUB) döntése új lehetőségeket nyitott meg az elévült behajthatatlan követelések áfájának visszaigénylésére. A számos hazai vállalkozást nem várt bevétellel kecsegtető lehetőségek igénybevételéhez azonban két szoros – december eleji – jogvesztő határidő kapcsolódik, hívja fel az érintett vállalkozások figyelmét a Mazars.