A felmentési korlátozás alatt álló közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nem megfelelő munkavégzés felmentési okra alapított felmentés tekintetében is vizsgálni szükséges, hogy fennáll-e a különösen indokolt eset, amennyiben a közalkalmazott felmentési korlátozás alatt áll – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a felperes közalkalmazottként szakgyógyszerész munkakörben dolgozott az alperesnél, valamint gyógyszertárvezetői feladatokat is ellátott. Felmentésénél az alábbi körülmények játszottak döntő szerepet:

2010. június 9-én az ÁNTSZ az alperesnek előre jelzett helyszíni ellenőrzést követően az intézeti gyógyszertár működési engedélyét visszavonta. A felperes az ellenőrzés során tett nyilatkozatával szemben elmulasztotta az ellenőrzési jegyzőkönyvet elküldeni az intézmény vezetőjének, így a főigazgató főorvos nem tudott a jegyzőkönyvre észrevételeket tenni, és a feltárt hiányosságok megszüntetése iránt intézkedni. Az ellenőrzés során a felperes olyan belső levelezést bocsátott a hatóság rendelkezésére, amelyhez az érintett nem járult hozzá, olyan jegyzőkönyvet adott ki a gyógyszerellenőrzésről, amit az érintettek nem írtak alá, valamint az engedély visszavonásának egyik okaként megjelölt hiányt (a manipulátor üzembe helyezésének hiánya) ezt követően sem helyezte üzembe.

A 2010. augusztus 30-ai ellenőrzésen kiderült, hogy az egyik eszköz sterilizálási érvényessége, és a gyógyszerkészítéshez használt gyógyszeranyagok bevizsgálásához szükséges kémiai reagensek is lejártak, azonban a hiányosságokról a felperes nem tájékoztatta az intézmény vezetőjét.

A vezető tisztségviselő felelőssége
Könyv és e-könyv

A kézikönyv nem csak arra vállalkozik, hogy bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait, hanem ezen túl, jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is.

A könyv ára: 4 990 Ft + 5% áfa
 

Az alperes 2010. szeptember 2-án visszavonta a felperes vezetői megbízását és közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntette, mivel a felperes nem megengedhető magatartást tanúsított, munkáját nem végezte megfelelően, így jogviszonyának fenntartása lehetetlenné vált.

A felperes szerint a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésére jogellenesen került sor. Hivatkozott arra, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint a közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel, ha a közalkalmazott egyedülálló, egészen eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig [32. § (1) bekezdés b) pont]. Mivel ez a körülmény fennállt, nem lehetett volna felmenteni.

Az első- és másodfokú bíróság eljárása

A közigazgatási és munkaügyi bíróság elutasította a felperes keresetét. A bíróság álláspontja szerint a felmentésben rögzített indokok valósak és okszerűek voltak, így a munkáltatói intézkedés jogszerűnek minősült. A felperes által felhozott kifogással kapcsolatban kifejtette, a perben a munkáltatónak kell azt bizonyítani, hogy a felmentés körében fennállt a különös indokoltság, illetve hogy nem volt olyan más munkakör, ami a közalkalmazottnak felajánlható lett volna. Meglátása szerint azonban a felperes huzamosabb időn keresztül tanúsított viselkedése, a menedzsmenttel való nem teljes körű együttműködése, és az intézményi gyógyszertárban tapasztalt hiányosságok miatt jogszerűen került sor jogviszonyának megszüntetésére.

A törvényszék ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, annak ellenére, hogy az elsőfokú bírósággal szemben csupán egyetlen esetben tekintette valósnak a felmentési indokot. Álláspontja szerint többek között az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a felperes kötelezettségszegést követett el, amikor a munkáltató belső levelezését és a jegyzőkönyvet kiadta az ÁNTSZ-nek, valamint úgy vélte, hogy a manipulátor üzembe helyezésének elmaradása sem minősült valós felmentési indoknak. A bíróság az általa valósnak elfogadott indokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a felperest vezetőként fokozott együttműködési kötelezettség terhelte, amely alapján elvárható lett volna, hogy mindent megtegyen a munkáltatót várhatóan sújtó következmény elmaradása érdekében. A bíróság szerint a felperes elmulasztotta a szükséges gondosságot, az alperesnek az ÁNTSZ határozatából kellett értesülnie az intézeti gyógyszertár működési engedélyének visszavonásáról, így helytálló az a megállapítás, hogy a felperes nem végezte megfelelően a munkáját, hozzáállása, magatartása, az együttműködési szándék hiánya pedig ellehetetlenítette a jogviszony fenntartását. Mivel a felmentésre a felperes nem megfelelő munkavégzése miatt került sor, így álláspontja szerint a munkáltatónak nem kellett figyelemmel lennie a felmentési korlátozásra.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes vitatta, hogy nem tájékoztatta munkáltatóját az ellenőrzésről. Állította továbbá, hogyha igaz is lenne ez, akkor sem tekinthető különösen indokolt esetnek egyetlen mulasztás, figyelemmel arra, hogy a feltárt hiányosságokat már hónapokkal korábban jelezte, és a szükséges intézkedéseket a felettesek megtehették volna.

A Kúria megállapításai

A Kúria egyetértett a felperes kérelmével. Hangsúlyozta, hogy a felmentési korlátozások nem tiltják meg a felmentést, csupán bizonyos többletkritériumtól, különleges feltételek fennálltától teszik függővé azt. Az ilyen többletfeltételek hiányában közölt felmentés azonban jogellenesnek tekinthető. A Kúria szerint a törvény két különálló kötelezettséget ró a felmentési korlátozások fennállta esetén a munkáltatóra.

Amiről biztosan szó lesz:

  • A munkavállalók személyes adatainak védelme a nemzetközi jogi normák és az európai uniós jog keretében
  • Az adatvédelmi szabályozás fejlődése a magyar munkajogban
  • A munkavállaló ellenőrzésével összefüggő

Időpont: 2016.06.02.
Előadó: dr. Arany-Tóth Mariann
Helyszín: Hotel Hungária City Center (Budapest VII. ker., Rákóczi út 90.)
 

Először is a felmentést megelőzően azt kell vizsgálnia a munkáltatónak, hogy fennáll-e olyan súlyos indok az adott esetben, amely a védelmi helyzet fennállta ellenére indokolttá teszi a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetését. Ha ez nem áll fenn, úgy a munkáltató nem élhet a felmentés eszközével. De még akkor is, ha fennáll ilyen különös indok, sem szüntetheti meg az adott, ha van olyan munkakör, amely ellátására a közalkalmazott alkalmas. Ilyenkor a közalkalmazottat át kell helyezni az ilyen munkahelyre, amennyiben ezt elvállalja. A munkakör-felajánlási kötelezettség alól biztosít mentességet a törvény abban az esetben, ha a felmentésre azért került sor, mert a közalkalmazott nem végezte megfelelően a munkáját. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ilyen esetben a felmentési korlátozásokat nem kell alkalmazni, állapította meg a Kúria.

Vizsgálni kellett volna tehát, hogy a valós felmentési ok minősül-e olyan súlyos oknak, amelynek fennállta esetén a jogviszony a továbbiakban nem tartható fenn. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria, Mfv. II. 10.301/2015.) a Kúriai Döntések 2016/3. számában M.5. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

2024. március 25.

Az EU vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

2024. március 25.

Duna House: a tavalyinál 7 százalékkal költöttek többet ingatlanvásárlásra az év elején

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, csaknem 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél – közölte a Duna House ingatlanforgalmazó értékesítési adatai alapján hétfőn.