A felmondási idő számításának rejtelmei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felmondási idő, s ezzel összefüggésben a munkaviszony megszűnése időpontjának pontos kiszámítása számos vonatkozásban – így különösen a volt munkavállaló elhelyezkedése, a megüresedett állás betöltése, továbbá a volt munkáltató bejelentési, igazolási, bérfizetési kötelezettségeinek megtétele szempontjából – nagy jelentőséggel bír.

 


Felmondás útján akár a munkavállaló, akár a munkáltató egyoldalúan megszüntetheti a jogviszonyt, azonban ez nem egyik pillanatról a másikra történik. A felmondási idő a felmondás közlése és a munkaviszony vége közötti időszak, mely biztosítja, hogy a másik fél felkészüljön a munkaviszony befejeződésével bekövetkező új helyzetre. A felmondási idő, s ezzel összefüggésben a munkaviszony megszűnése időpontjának pontos kiszámítása számos vonatkozásban – így különösen a volt munkavállaló elhelyezkedése, a megüresedett állás betöltése, továbbá a volt munkáltató bejelentési, igazolási, bérfizetési kötelezettségeinek megtétele szempontjából – nagy jelentőséggel bír. Cikkünkben a felmondási idő kalkulációjához adunk gyakorlati útmutatót.

1)         A felmondási idő kezdete

A felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődik. Ha tehát a munkáltató a felmondást november 10-ei dátummal keltezi, de csak november 12-én adja át a munkavállalónak, akkor a felmondási idő kezdete november 13-ika. Ha 30 napos felmondási időt kell számolni, akkor ez azt jelenti, hogy a november 12. számít a „0.” napnak, 13-ika pedig az elsőnek, és így tovább. Napon naptári napot – és nem munkanapot – kell érteni, vagyis ha november 13-ika például vasárnapra esik, vagy a munkavállalónak aznapra egyébként pihenőnap lett beosztva, akkor is elkezdődik e napon a felmondási idő.

Ezért is igen fontos, hogy a felmondás közlésének időpontja jól dokumentálható legyen. Elegendő, ha a felmondó fél kérésére az írásbeli felmondás egy példányára egy rövid, dátumozott nyilatkozatot ír az átvételről (pl. „Átvettem 2017. november 12-én. [aláírás]”). A közlés időpontját azonban máshogy is lehet igazolni (pl. az átadásnál jelenlévő tanúkkal, tértivevényes postai küldemény esetén a tértivevénnyel stb.).

2)         A felmondási idő kezdetének csúszása

Munkáltatói felmondás esetén előfordul, hogy a felmondási idő nem a közlést követő napon, hanem csak némi csúszással indul. A törvény három ilyen esetet ismer:

a)         ha a munkavállaló betegség miatt keresőképtelen;

b)         ha a munkavállaló beteg gyermekének ápolása okán keresőképtelen;

c)         ha a munkavállaló hozzátartozója otthoni ápolása céljából fizetés nélküli szabadságon van.

[htmlbox mt_kommentar]

Ilyenkor a felmondási idő a fenti időszakok lejártát követő napon kezdődik. Az a) esetben azonban a betegszabadság lejártát követő egy évet követő napon akkor is elindul a felmondási idő, ha a munkavállaló még mindig keresőképtelen lenne.

Ha a munkavállalónak csoportos létszámcsökkentés keretében mondanak fel, akkor csak abban az esetben részesül a felmondási idő csúszásával járó kedvezményben, ha már a csoportos létszámcsökkentésről kapott munkáltatói tájékoztatás időpontjában is fennáll az a)-c) pontban meghatározott helyzet. Természetesen a felmondás közlésekor is tartania kell a csúszásra okot adó állapotnak ahhoz, hogy a felmondási idő halasztott indulására hivatkozhasson.

Annak sincs akadálya, hogy a felmondási idő kezdetét a felek megállapodása a törvényben meghatározotthoz képest későbbi időpontban határozza meg, ha ez a munkavállalónak kedvezőbb. Fontos figyelemmel lenni arra, hogy a felmondási idő kezdetének elhalasztása ne vezessen a felmondási idő hosszára vonatkozó – alább ismertetendő – törvényi korlátozás kijátszására, hiszen egy ilyen megállapodás – mint a jogszabály megkerülésére irányuló rendelkezés – semmis lenne.

3)         A felmondási idő hossza

A felmondási idő hossza általános esetben 30 nap. A munkaviszonyban töltött idő hosszával azonban a törvény erejénél fogva nő ez az időtartam, ha a munkáltató a felmondó fél. Ha a munkavállaló legalább 3 évet töltött a felmondással érintett munkaviszonyban, akkor a felmondási idő 5 nappal hosszabbodik meg. Ugyanígy 5 év munkaviszony után 15, 8 év után 20, 10 év után 25, 15 év után 30, 18 év után 40, végül 20 év után 60 napot kell hozzáadni a felmondási idő tartamához.

A felmondási idő számításához alapul fekvő munkaviszony hosszának vizsgálatánál ki kell hagyni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, például egy tartós betegség okán felmerült táppénzes időszakot. Ez alól kivételt képez az alábbi három, fizetés nélküli távollét:

a)         a szülési szabadság;

b)         a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság;

c)         a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama;

d)         2012. június 1-jét megelőzően létesített munkaviszony esetén a sorkatonai szolgálat tartama.

Annak sincs akadálya, hogy a felmondási idő kezdetét a felek megállapodása a törvényben meghatározotthoz képest későbbi időpontban határozza meg, ha ez a munkavállalónak kedvezőbb

Megjegyzendő, hogy a b) esetben nem a gyermekápolási táppénz, hanem a gyermek hároméves koráig tartó, otthoni gondozása céljából nyújtott fizetés nélküli szabadságról (vagyis a „gyed/gyes” időszaka, függetlenül az igénybe vett ellátás típusától) van szó. Ha a munkavállaló tartósan beteg, fogyatékos gyermekére vagy ikergyermekeire tekintettel a gyermek hároméves koránál hosszabban volt gyesen, a három éven túli időszakot már le kell levonni a felmondási idő alapjául szolgáló munkaviszony tartamának számításakor.

A felmondási időt a felek megállapodása alapján meghosszabbítható, de legfeljebb hat havi felmondási időt lehet kikötni. A fentiekkel összevetve ez azt jelenti, hogy ha a munkaszerződésben a felek hat havi felmondási időről állapodtak meg, akkor a felmondási idő mértéke három év munkaviszonyban töltött időt követően nem nő a törvényben megadott mértéknek megfelelően.

Kollektív szerződés szintén rendelkezhet a 30 napos „alap” felmondási idő meghosszabbításáról. Ráadásul a törvény nem limitálja a kollektív szerződésben foglalt hosszabbítás mértékét. Nincs kizárva tehát akár egyéves felmondási idő kikötése sem. Ezt azonban a kollektív szerződést kötő feleknek alaposan meg kell fontolniuk, mert a hosszú felmondási idő adott esetben hátrányos is lehet, mégpedig elsősorban a felmondó félre, aki alkalmasint szabadulni szeretne a jogviszonyáról (legyen az akár a munkavállaló, akár a munkáltató). Továbbá a kollektív szerződés általi hosszabbítással együtt alkalmazhatók a törvény általi – a munkaviszonyban töltött évek számához igazodó – hosszabbítás szabályai. Ha tehát a kollektív szerződés hat havi felmondási időt ír elő, akkor ez a törvény erejénél fogva 3 év munkaviszony után 15 nappal hosszabbodik meg, és így tovább.

Köztulajdonban álló munkáltatónál a felmondási idő nem térhet el a törvényben meghatározott tartamtól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés útján. Ez biztosítja, hogy közpénzen ne lehessen ésszerűtlen időtartamban finanszírozni már rendeltetésüket vesztett munkaviszonyokat. Munkaerő-kölcsönzés esetén szintén speciális szabály vonatkozik a felmondási idő hosszára: ekkor az általánosnál rövidebb, 15 napos felmondási idővel kell számolniuk a feleknek.

4)         A felmondási idő vége

Ha sikerült is pontosan meghatároznunk a felmondási idő kezdő időpontját és tartamát, még ekkor sem mindig egyértelmű, hogy mikor jár le a felmondási idő, azaz mikor lesz a munkaviszony utolsó napja.

A felmondási időt tipikusan vagy napokban, vagy hónapokban határozzák meg. A munka törvénykönyve (Mt.) a határidők számításánál pontosan megadja, hogy mit kell tekinteni egy napokban, hetekben, hónapokban, években meghatározott határidő utolsó napjának. Azonban e szabályok a felmondási idő számításánál nem irányadók, ugyanis a felmondási idő nem számít határidőnek (hiszen nem valamely cselekmény megtételére szabott időről van szó). Ehelyett a felmondási idő egyszerű, úgynevezett „időtartamnak” minősül, melynél – a törvény megfogalmazása szerint – a „naptár az irányadó”. Vagyis, ha a napokban történő felmondási idő hétvégén járna le, a felmondási idő nem hosszabbodik meg a következő munkanapig – eltérően a napokban meghatározott határidők lejáratára vonatkozó szabálytól –, hanem már a hétvégén lejár. Továbbá, ha a munkaszerződésben foglaltak szerint két hónap tartamú felmondási idő január 1-jén kezdődik, akkor nem március 1-jén, hanem már február 28-án (szökőévben: 29-én) lejár, s ez lesz a munkaviszony utolsó napja.

Ha a munkaviszony határozott időtartamra létesült, akkor a határozott idő lejártával a munkaviszony mindenképpen befejeződik, még akkor is, ha a felmondási idő ez időponton túlnyúlna.

5)         Felmondási és felmentési idő

A munkáltatói és a munkavállalói felmondással járó felmondási időre többségében ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni (ez alól kivételként láttuk már például a felmondási idő csúszására vonatkozó szabályokat). A munkavállalói és a munkáltatói felmondás között fontos különbség azonban, hogy míg a munkavállaló a saját felmondása esetén a teljes felmondási idő ledolgozására köteles, munkáltatói felmondás esetén a felmondási idejének legalább felére fel kell őt menteni a munkavégzés alól (páratlan számú napot kitevő felmondási idő esetén a felezésnél felfelé kell kerekíteni). Erre az úgynevezett felmentési időre távolléti díj jár. A felmentési időt a munkavállaló kérésének megfelelően, legfeljebb két részletben köteles a munkavállaló kiadni.

[htmlbox Tb_Kommentár]

Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó felmondását követően a felmondási idő teljes tartamára fel kell menteni a munkavállalót. A felek azonban ettől eltérő megállapodást is köthetnek, ami különösen indokolt lehet például, ha a volt kölcsönbevevő a kölcsönzésre irányuló munkaviszony lezárását követően a volt munkavállalót saját állományába átveszi.

6)         Távollétek a felmondási idő alatt

Ha a munkavállaló éves szabadságából még nem vett ki annyit, amennyi a munkaviszony tárgyévi hosszát tekintve időarányosan járna, akkor azt a munkaviszony végéhez közeledve vagy természetben ki kell adni neki, vagy a munkaviszony lezárásakor pénzben kell megváltani. Ha egy munkavállaló az évi 32 munkanap szabadságából még egy napot sem vett ki, és a felmondási ideje március 31-én jár le, akkor nyolc munkanapot célszerű kiadni neki a felmondási idő alatt. A szabadságot azonban csak a felmondási idő munkában töltendő részére szabad kiadni. Így ha a munkavállalót felmentési idő illeti meg, ez nem váltható ki szabadság kiadásával. Ha a természetbeni kiadás nem oldható meg (például mivel a munkakör átadásához szükséges a leköszönő munkavállaló jelenléte a felmondási idő ledolgozandó részének teljes tartamában), akkor marad a pénzbeli megváltás.

A felmondási idő nem hosszabbodik meg, ha a munkavállaló ennek tartama alatt akár fizetett, akár fizetés nélküli távollétet vesz igénybe (pl. az üzemorvosi záróvizsgálat, keresőképtelen betegség idejével). Azonban ha a felmentési idő alatt a munkavállaló fizetés nélküli távolléten lenne (pl. táppénzes állományban), akkor erre az időre távolléti díj nem illeti meg. A már kifizetett munkabért azonban visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be (vagyis az előző példánál maradva: a felmentés megkezdését követően vették keresőképtelen állományba).


Kapcsolódó cikkek

2024. október 10.

A NIS2 hatályba lépésére figyelmeztet az EY

Pár nap és élesedik a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv, amely több ezer cégre vonatkozik Magyarországon. A regisztrációt elmulasztó társaságok akár szankciókra is számíthatnak a hatóságtól. Az érintett vállalkozásoknak az év végéig le kell szerződniük a biztonsági vizsgálatra jogosult auditorral is, ugyanis, ha nem végzik el időben az IT rendszereik felülvizsgálatát akár több millió eurós büntetésre is számíthatnak.

2024. október 10.

Mi is az logisztikai park?

Alábbi cikkében a szerző a logisztikai parkok mibenlétét, típusait, létrejöttét és előnyeit ismerteti.