A felmondást érő ebéd

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2016. december 23.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállaló korábbi, írásbeli figyelmeztetéssel szankcionált valamely magatartása önállóan nem képezheti később felmondás indokát, de egy hasonló magatartás miatt történő felmondás megalapozottságát alátámaszthatja – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a felperes óvodapedagógusként dolgozott az alperesnél. Az óvodában kialakult gyakorlat szerint a munkavállalók a gyermekek által el nem fogyasztott ételt vödrökben összegyűjthették, és a munkáltató engedélyével állataik számára hazavihették. Ugyanakkor a munkavállalók közül többen rendszeresen úgy étkeztek, hogy térítési díj fizetése nélkül alkalmanként fogyasztottak a gyermekek ebédjéből. Igazgatói utasításra az óvodavezető rendszeresen ellenőrizte a munkavállalók étkezését. Ennek során 2012-ben azt tapasztalta, hogy 12–13 fő, köztük a felperes is térítési díj befizetése nélkül vette igénybe az intézményi étkezést. 2013. májusában táskaellenőrzés során a felperes táskájában a gyermekek által el nem fogyasztott kb. 3–4 adagnyi ételt találtak, amit el akart vinni az intézményből, az óvodavezető ezért írásbeli figyelmeztetésben részesítette a felperest. Felhívta a figyelmét továbbá, hogy ez már a második figyelmeztetése, a következő a munkaviszony megszüntetését vonhatja maga után. Egy május 21-én tartott nevelőtestületi értekezleten több óvónő, köztük a felperes is elismerte, hogy úgy ült le ebédelni a gyerekekkel, hogy nem fizetett érte. 2013. május 30-án az alperes megszüntette a felperes munkaviszonyát. A felmondás indokát többek között a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten elismertek, valamint a felperes táskaellenőrzés során bebizonyosodott cselekedete képezte.

 

A kereseti kérelem

A felperes a munkaviszony megszüntetése jogellenességének megállapítását kérte. Azzal érvelt, hogy a gyermekétkeztetés során keletkezett maradék jogszabály szerint hulladék, melynek kezelése nincs megoldva, szóbeli engedéllyel el lehetett azt szállítani. A táskaellenőrzés alkalmával is ilyen maradék elszállításáról volt szó. Azt nem vitatta, hogy térítési díj megfizetése nélkül étkezett, ez azonban, hangsúlyozta, minden esetben olyan gyermekek után történt, akik aznap hiányoztak az intézményből, ezért az ebédjüket hulladékként kidobták volna.

 

Az első- és másodfokú eljárás

A közigazgatási és munkaügyi bíróság úgy ítélte meg, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. A felmondás okai közül a táskaellenőrzésről és az ételfogyasztásról szóló indokokat valósnak ítélte, azonban megállapította, hogy amiatt, hogy a táskaellenőrzéskor a gyermekek étkeztetésére szánt élelmiszereket találtak a felperesnél, már írásbeli figyelmeztetést kapott, így ezen indok a kétszeres értékelés tilalmába ütközött. Az ételfogyasztás indokát okszerűtlennek találta a bíróság, figyelemmel arra, hogy az alperes a többi munkavállalóval szemben e magatartás miatt szankciót nem alkalmazott.

[multibox]

A másodfokon eljárt törvényszék részében megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. Megállapította, hogy az igazgatói utasításnak mindenki tudatában volt, a felperes elismerte, hogy ennek ellenére a továbbiakban is rendszeresen, hetente kétszer a gyermekek ételét fogyasztotta. A tanúvallomásokból pedig az is kiderült, hogy a felperes nemcsak a munkáltató által engedélyezett hulladékot, hanem emberi fogyasztásra is alkalmas élelmiszereket is elvitte.

Az alperes a felperes korábbi magatartását ugyan már szankcionálta figyelmeztetéssel, de akkor még magatartását nem találta munkaviszony megszüntetésre alkalmas oknak. A nevelőtestületi ülésen tudomására jutott körülmény értékelésekor azonban a korábbi magatartását súlyosító körülménynek jogszerűen tekinthette. Ezért a bíróság szerint okszerűen szankcionálhatta a tudomására jutott újabb felperesi magatartást oly módon, hogy a munkaviszonya megszüntetéséről döntött. A bíróság szerint önmagában az, hogy más munkavállalók is elismerték, hogy fogyasztottak a gyermekek élelmiszeréből, még nem teszi okszerűtlenné a felmondást, mert a többi munkavállaló esetében nem volt olyan előzmény, hogy a munkáltató arról értesült volna, hogy élelmiszert visznek ki az intézményből.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes szerint nem volt bizonyított, hogy a nála a táskaellenőrzéskor talált étel érintetlen, a gyermekek által el nem fogyasztott, emberi fogyasztásra alkalmas ételnek minősült volna, így hogy az jogellenes élelmiszer-kivitelnek minősült volna. Hangsúlyozta, hogy az igazgató utasítása a térítési díj nélkül történő munkavállalói étkezéseket tiltotta, nem a maradék fogyasztásáról szólt. A maradék fogyasztása semmilyen esetben sem szolgálhat az előző magatartás súlyosító körülményeként, mivel azzal nem azonos.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria álláspontja szerint a törvényszék által értékelt tanúvallomásokból megállapítható volt, hogy a felperes nem maradékot, hanem a gyermekek étkeztetésére szánt élelmiszert akart kivinni az intézményből, amely miatt a munkáltató írásbeli figyelmeztetést alkalmazott. Az ebben foglalt magatartás a bírói gyakorlat szerint később nem képezheti felmondás indokát, azonban a munkaviszonynak egy hasonló magatartás miatt történő megszüntetése indokoltságát alátámaszthatja. A Kúria szerint a két cselekményt azt teszi hasonlóvá, hogy a felperes mindkét esetben ellenérték nélkül, tehát tilalmazottan vett el a gyermekeknek járó ételből. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Mfv. I. 10.120/2016.) a Kúriai Döntések 2016/12. számában M.27. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek:


Lelépti díj, avagy a munkavállaló illegális távozása
2018. augusztus 13.

Lelépti díj, avagy a munkavállaló illegális távozása

Bár nem gyakori, hogy a munkáltatók a szabálytalanul kilépő munkavállalókkal szemben jogi úton igényt érvényesítsenek, nem árt, ha mindkét fél tudja, milyen lehetőségei vannak az ilyen helyzetbe került munkáltatónak.

Megbírságolta a jegybank a City Hitelbróker Kft.-t
2018. augusztus 10.

A Magyar Nemzeti Bank 30 millió forint bírság megfizetésére és a jogsértések megszüntetésére kötelezte a pénzpiaci független közvetítőként működő City Hitelbróker Kft.-t, egyebek közt nyilvántartási, panaszkezelési és adatszolgáltatási hiányosságok miatt.

Nem mindig elég a végrendelet
2018. augusztus 9.

A rendszerváltás környékén alapított, a magyar gazdaság meghatározó szeletét kitevő családi vállalkozások vezetői tömegesen érik el a nyugdíjkorhatárt, miközben az utódlás sok helyen nem megoldott.

A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje
2018. augusztus 9.

A tudomásszerzés időpontja és a felszámolási kifogás határideje

A Csődtörvény egyértelműen fogalmaz: a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél, a hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál a felszámolóval szemben kifogással élhet; azonban a jogszabálysértő intézkedésről való tudomásszerzés időpontja nem minden esetben ilyen egyértelmű.