A felülvizsgálati eljárás lehetősége kényszertörlési eljárásban

A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, az elsőfokú bíróság a cégtörvény alapján elrendelte a cég kényszertörlését, és a vezető tisztségviselő mellett a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő volt vezető tisztségviselőt…

A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi – a Kúria eseti döntése.

 

Ami a tényállást illeti, az elsőfokú bíróság a cégtörvény alapján elrendelte a cég kényszertörlését, és a vezető tisztségviselő mellett a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő volt vezető tisztségviselőt is eltiltotta a végzés jogerőre emelkedésétől számított öt évig attól, hogy más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, a közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen.

A másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfok helyes indokaira hivatkozással helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Meglátása szerint az elsőfokú bíróság végzésének az eltiltást tartalmazó rendelkezése a jogszabályoknak megfelel.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A volt vezető tisztségviselő felülvizsgálati kérelmében a jogerős döntés hatályon kívül helyezését és az eltiltás mellőzését kérte. A felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt engedélyezés iránti kérelmet, az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott.

Global Legal Hackaton 2020

A Kúria megállapításai

A Kúria úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el. A cégtörvény értelmében a kényszertörlési eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell. Az új Pp. 408. § (2) bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ha a felülvizsgálatnak eszerint nem lenne helye – ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki – a felülvizsgálatot a Kúria kivételesen engedélyezheti. Ilyen, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata

a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,

b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,

c) – a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában – az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, vagy

d) a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés

miatt indokolt.

A Kúria kiemelte, hogy a Pp. három pertípust különböztet meg: személyállapoti, személyiségi jogi és vagyonjogi pereket. Vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető. A vagyonjogi per fogalma a korábbi gyakorlathoz képest kiegészült azokkal a pénzösszegben nem meghatározható értékű perekkel, amelyekben a perben érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul. A kényszertörlési eljárás – az ahhoz esetlegesen kapcsolódó vezető tisztségviselői (volt vezető tisztségviselői) eltiltás tárgyában hozott döntés – a vagyonjogi tárgyú nemperes eljárások közé tartozik. Az eltiltás a vezető tisztségviselő gazdasági társaságokban tulajdonosként, illetve vezető tisztségviselőként való részvételét korlátozza a jövőre nézve, ebből kifolyólag vagyoni viszonyait – és nem a személyi állapotát vagy a személyiségi jogát – érinti.

A felülvizsgálat korlátozására, illetve a felülvizsgálat engedélyezésére vonatkozó szabályokat ezekben az ügyekben is alkalmazni kell. A kényszertörlési eljárásban mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálatot engedélyezi. A felülvizsgálat engedélyezése minden esetben a fél előzetesen előterjesztett kérelmén alapul, erre vonatkozóan hiánypótlás elrendelésének nincs helye.

Ha a Pp. 408. §-a alapján nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, és a felülvizsgálati kérelem előterjesztetője a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtott be engedélyezés iránti kérelmet, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja.

Mivel a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben az elsőfokú bíróság határozatát, és a volt vezető tisztségviselő felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet nem terjesztett elő, a Kúria a felülvizsgálati kérelmét érdemben nem vizsgálhatta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30.155/2019.) a Kúriai Döntések 2020/2. számában 46. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX. törvény 408. §, 409. §, 415. § (1) bekezdés e) pont.

Kapcsolódó cikkek: