A fizetési felszólításokról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szerzők értekezésükben arra keresik a választ, van-e eltérés a különböző tartalmú és formájú fizetési felszólítások között, netán van-e olyan, amely más hatást is kivált(hat), mint más hasonló tartalmú levelek.

A gazdasági élet mindennapjaihoz – sajnos – hozzátartozik, hogy egy vállalkozásnak van olyan céges partnere (vevő/megrendelő/megbízó), amelyik az esedékesség idején belül nem egyenlítette ki a számlát, tehát késedelemben van tartozásának megfizetésével. Számos vállalatirányítási rendszer automatikusan generál fizetési felszólításokat, amelyeket pár gombnyomásra ki is küldhetünk, ugyanakkor egy egyszerű e-mailben is kérhetjük partnerünket a számla kifizetésére. Gyakran előforduló eset, hogy jogi képviselőn keresztül szólítjuk fel partnerünket a fizetésre. Jelen cikkünkben arra keressük a választ, van-e eltérés a különböző tartalmú és formájú fizetési felszólítások között, van-e olyan, amely más hatást is kivált(hat), mint más ilyen tartalmú levelek. (Cikkünk alapkiindulása, hogy az adós gazdálkodó szervezet.)

A válaszhoz a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (ismertebb nevén: csődtörvény) kell elővennünk, ugyanis, ha a követelésünk (kamatok és járulékok nélkül számítva) a nettó 200 ezer forintot meghaladja, akkor lehetőségünk van úgynevezett „csődtörvény szerinti” fizetési felszólítást küldeni a nemfizető partnerünknek.

Lássuk, melyek a többlethatással felruházott fizetési felszólítás feltételei. A csődtörvény 27. §-a szerint „A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg.”

A bíróság az adós fizetésképtelenségét négy fő esetben állapítja meg.

  1. Alapvetések: szabályszerűen lett kiállítva a nettó 200 ezer forintot meghaladó értékű számla és az nem lett kiegyenlítve.
  2. Az adós a tartozását – határidőben – nem vitatta vagy elismerte.

A csődtörvény szerint „akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye.” (Csődtörvény 27. § (2c) bekezdés.)

  1. A teljesítési határidő 20 napja letelt (azaz a teljesítési határidő utolsó napjától számított 21. nap) és nem egyenlítette ki vagy nem vitatta a követelést.
  2. Az adós írásbeli fizetési felszólítást kapott, amelyben megjelölték:
  • a tartozás jogcímét,
  • a tartozás összegét,
  • a teljesítési határidőt,
  • a végső új határidőt (pl.: kézhezvételtől számított 3 nap), amelynek eredménytelen eltelte után a hitelező meg akarja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton szeretné érvényesíteni a követelését.

A fizetési felszólítást postai út esetében tértivevényes különszolgáltatással kell feladni. Nagyon fontos szabály, hogy a küldeményt a feladástól számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhez vettnek kell tekinteni, ha

a) a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott,

b) a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy

c) a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett. (Csődtörvény 27. § (3) bekezdés.)

Ha a fenti feltételeknek megfelelő fizetési felszólítást küldünk a nemfizető partnerünknek, úgy hitelezőként lehetőségünk nyílik felszámolási eljárást kezdeményezni, így a feltételek fennállása esetében az adós székhelye szerint illetékes törvényszék megállapítja az adós fizetésképtelenségét és elrendeli az adós felszámolását. A többlethatást eredményező fizetési felszólítások kulcsa tehát ez. A fenti feltételek közül egyetlent is nélkülöző fizetési felszólítások nem alkalmasak arra, hogy a bíróság döntsön az adós fizetésképtelenségéről és a felszámolási eljárás megindulásáról.

Tapasztalataink szerint a felszámolási eljárás megindulása (vagy reális bekövetkezésének lehetősége) nagyobb fizetési hajlandóságot eredményez, mint a fizetési meghagyásos eljárás (FMH) indításával való fenyegetettség, mivel a felszámolás elrendelése esetén a cég megszűnésére irányuló eljárás kezdődik, míg FMH esetén „csak” peres eljárás.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak.

A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd és dr. Kaltenecker Dániel ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

2024. március 25.

Az EU vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

2024. március 25.

Duna House: a tavalyinál 7 százalékkal költöttek többet ingatlanvásárlásra az év elején

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, csaknem 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél – közölte a Duna House ingatlanforgalmazó értékesítési adatai alapján hétfőn.