A fogyasztói jogok kollektív védelme a vállalkozások jogsértő tevekénységével szemben I. rész
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tanulmány a fogyasztóvédelem egyik tipikus eszközének, a közérdekű igényérvényesítésnek a szabályozását, a kollektív fogyasztói érdekek védelmének alapvető jogintézményeit tekinti át. Ismerteti a kollektív fogyasztói érdekek védelmének fejlődését, a perben megjelenő feleket (a vállalkozás, a keresetindításra jogosult), továbbá a perindítás feltételeit és a feltételek perjogi értelmezését. A perindítás feltételei közül a tanulmány most közlésre kerülő első része csak a jogszabályba ütköző tevékenységet vázolja fel, míg a perindítás további feltételeit a tanulmánynak a Fogyasztóvédelmi Jog Online következő számában publikálásra kerülő második része fogja a joggyakorlati szempontokra fókuszálva tárgyalni.
Hivatkozott jogszabályhelyek: 1997. évi CLV. törvény 2. § a), b), 38. §, 39. §, Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve, 2016. évi CXXX. törvény 176. § d), 571-579. §, 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 11. pont, 1997. évi CXXXII. törvény 2. § d) pont, 2009. évi CXV. törvény 2. § (1) bek., 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (1) bek., 2007. évi CXXVII. törvény 6. § (1) bek.
Címkék: gazdasági tevékenység, keresetindítás joga, keresetindítás feltételei, kollektív fogyasztói érdek, közérdekű igényérvényesítés, önálló foglalkozás, vállalkozás
1. A kollektív fogyasztói érdekek védelmének fejlődése
[1] A fogyasztó jogait sértő magatartásokkal szembeni közérdekű[1] fellépés a modern piacgazdasági körülmények között alapvetően szükséges eleme egy jogállami rendszernek. A magánjog hagyományosan a magánfelek autonómiájára épül, ebből következően a jogérvényesítést is az abban érdekeltekre bízza. Azonban a társadalom szempontjából kiemelt érdekek védelmét nem lehet csupán a jogsérelemmel érintettekre bízni, és nem is célszerű. Különösen így van ez a fogyasztói jogviszonyok területén, ahol a fogyasztó jelentősen gyengébb pozícióban van a vállalkozásokkal szemben. Ezért a közérdekű igényérvényesítés a fogyasztóvédelem, illetve a versenyjog tipikus eszköze.[2] [2] A modern piacgazdasági körülmények között rendkívüli mértékben megnövekedtek az elérhető szolgáltatások, az információs technológiák fejlődésével és az internet lehetőségeinek kihasználásával a 21. századra a kereskedelmi ügyletek lényegi átalakuláson mentek keresztül, mind mennyiségükben, mind bonyolultságukban. Az információs társadalom megjelenése, valamint a távértékesítések és az elektronikus kereskedelem által teremtett lehetőségek új előnyöket kínálnak a fogyasztóknak, ugyanakkor újfajta nyomás alá kerülhetnek és új veszélyekkel szembesülhetnek a szerződések megkötésekor. A nyilvános ajánlatok, a fogyasztói csoportok, az agresszív hirdetésözön és marketing, a szerződéskötés előtti nem megfelelő tájékoztatás, az általánossá vált tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, valamint a versenyellenes magatartások elburjánzása kárt okozhat, az esetek túlnyomó részében nem is azonosított, illetve nehezen azonosítható, jelentős fogyasztói rétegeknek.[3] Ezen a meglátáson alapul a fogyasztói társadalmakban a…Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!
Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.
Kapcsolódó cikkek
2024. április 23.
Szolgáltatásnyújtás vagy bújtatott munkaerő-kölcsönzés? Az „employer of record” jelenség
2024. április 19.