Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltató egészségkárosodásért fennálló objektív kártérítési felelőssége alapján a kimentés eredménytelensége, a munkavállaló fokozott veszélynek kitett munkakörben foglalkoztatása és a védőoltás elmaradása azt bizonyítják, hogy a munkavállaló megbetegedése nem a munkaviszonyon kívül eső okból következett be – döntött a Kúria egy kártérítési ügyben.
A tényállás
A felperes 1995. július 1-jétől állt az alperes alkalmazásában csatornaüzemi gépkezelő munkakörben. Munkavégzési helye a szennyvíztelepen volt, ahol biztosítania kellett az üzemvitel folytonosságát és annak biztonságát. 2007. október 18-án a felperesnél hasmenés és erős hasi fájás jelentkezett, majd besárgult. A Megyei Önkormányzat Kórházának Infektológiai Osztályára irányították, ahol Hepatitis A és fertőző mononucleosis megbetegedést diagnosztizáltak nála. Ezt követően hosszabb ideig betegállományban volt, a 2008. március 3-án készült munkaköri orvosi vizsgálat eredménye munkakörére „alkalmas” eredménnyel zárult. A felperes a munkáját 2009. április 27-éig ellátta, amikor az alperes rendkívüli felmondással élt.
Az elsőfokú eljárás: a kárigény elutasítása
A felperes a keresetében arra hivatkozott, hogy üzemi balesetként fertőződött meg A típusú Hepatitis, valamint mononucleosis vírussal, ami maradandó egészségkárosodást okozott nála. Ennek ellentételezéseként a munkáltatót 6 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
A másodfokú ítélet: nem vagyoni kártérítés megállapítása
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperest 1,5 millió forint nem vagyoni kártérítés és annak 2008. január 1-jétől számított kamata megfizetésére kötelezte.
A döntés ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.
A felülvizsgálati eljárás
Az alperes által a jogerős határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem nem alapos, állapította meg a Kúria.
A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275. §-ának (1) bekezdésére tekintettel a rendelkezésre álló periratok alapján dönt, nincs helye a bizonyítékok újraértékelésének, azok felülmérlegelésének. Az ügy érdemét érintő jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen és logikátlan, iratellenes, nem megfelelően indokolt mérlegelése valósíthat meg.
A felek között nem volt vita abban a kérdésben, hogy a felperes a Hepatitis A vírusfertőzést a munkahelyén munkavégzésével összefüggésben szerezte. Emellett azzal egyidőben Ebstein-Barr vírussal is fertőződött, és mononucleosis infectiosa betegségben szenvedett. Ez utóbbi vonatkozásában – mint arra a másodfokú bíróság helytállóan mutatott rá – az igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján teljes bizonyítottsággal nem volt kizárható a munkahelyen történő megbetegedés, de ennek ellenkezőjét sem lehetett megállapítani.
Az alperes által sem volt vitatott, hogy a Hepatitis A elleni védőoltásban a felperes és munkatársai annak ellenére nem részesültek, hogy az átlagostól lényegesen eltérő, nagyobb fertőzésveszélynek kitett munkakörben látták el a tevékenységüket.
| Munkajogi kiskönyvtár csomag |
|---|
|
|
A munkáltató egészségkárosodásért fennálló objektív kártérítési felelőssége alapján a kimentés eredménytelensége, a felperes fokozott veszélynek kitett munkakörben történő foglalkoztatása és a védőoltás elmaradása azt bizonyítják, hogy a felperes megbetegedése nem a munkaviszonyon kívül eső okból következett be.
Indokolásában a Kúria rámutatott, hogy a jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy a régi Mt. 177. § (2) bekezdése és az Alkotmánybíróság 34/1992. (VI.1.) AB határozat alapján a testi épségben és egészségben sérelmet szenvedett ember joga, hogy nem vagyoni kárát megtérítsék. A munkavállaló egészségkárosodása esetén pedig nem szükséges maradandó fogyatékosság kialakulása, ezért a maradványtünetekkel és a gyógyulás rövid időtartamával összefüggő felülvizsgálati érvelés alaptalan.
A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Mfv.I.10.463/2013)
