Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A felperes vezérigazgató munkakörben állt az alperes alkalmazásában, egyben a munkáltató ügyvezető szerve, az igazgatóság tagja is volt. Munkaszerződése szerint felette a munkáltatói jogkört az adott területet felügyelő miniszter gyakorolta. A tulajdonosi jogok jogszabályi változás folytán más szervhez kerültek, és az alapító okiratot akként módosították, hogy az alperesnél igazgatóság választására nem került sor, annak jogait az újonnan megválasztott vezérigazgató gyakorolta. A felperest visszahívták az igazgatóságból, és tájékoztatták a vezérigazgató személyében bekövetkezett változásról.
Az új vezérigazgató egyeztetést folytatott felperes munkaviszonya közös megegyezéssel való megszüntetése tárgyában, majd az időközben tudomására jutott súlyos kötelezettségszegésekre figyelemmel rendkívüli felmondással szüntette meg munkaviszonyát.
A felperes keresetében az intézkedés jogellenességének megállapítását, elmaradt munkabér, egyéb juttatása és felmerült kára, valamint átalány-kártérítést, és végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a rendkívüli felmondás kibocsátására a jogszabályban rögzített szubjektív határidőn túl került sor, továbbá annak indoka nem valós és okszerű. Az eljárás későbbi szakaszában hivatkozott arra, hogy a rendkívüli felmondás nem az arra jogosulttól származott. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A Kúria döntése másodfokon
Az elsőfokú bíróság az alperesi intézkedés jogellenességét állapította meg arra figyelemmel, hogy a rendkívüli felmondást nem az arra jogosult gyakorolta, megállapította azonban, hogy amennyiben e körülmény nem állt volna fenn, úgy az új vezérigazgató határidőben gyakorolta a jogát, és a rendkívüli felmondás indoka valós és okszerű volt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján indult eljárásban a Kúria a jogerős rész-közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a felperes munkaszerződésében megjelölt munkaköre az igazgatóságból történő visszahívásával, és az alapító okirat módosításával kiüresedett.
| HR & Munkajog |
|---|
|
|
A tulajdonos döntése folytán az alperesnél egyszemélyes ügyvezetés valósult meg, és az Igazgatóságnak mint testületnek a jogait egy vezető tisztségviselő gyakorolta, e munkakör ellátására azonban nem a felperest, hanem egy új személyt neveztek ki.
A felperes így már nem a korábbi munkakörében állt az alperes alkalmazásában, az a körülmény pedig, hogy a felperes munkaszerződésének módosítása körében intézkedési kötelezettsége volt a munkáltatónak, nem zárta ki a tulajdonos döntése alapján megváltozott, az alapító okiratban átvezetett új szabályok alkalmazását. Az alapító okirat szerint az új vezérigató gyakorolta a társaság más munkavállalói, így a felperes felett is a munkáltatói jogkört, így a rendkívüli felmondás az arra jogosulttól származott.
