Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A behívás alapján történő munkavégzés a részmunkaidős munkaszerződés speciális fajtája, mely szerint a munkavállaló nem az általános munkaidő beosztási szabályok szerint, hanem a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti kötelezettségeit. Jól értjük-e, hogy bérfizetés szempontjából ez azt jelenti, hogy arra az időszakra, amely alatt nem merül fel a munkavállaló foglalkoztatásának szükségessége, munkabér sem jár a munkavállalónak?
1. Például, ha a munkavállaló foglalkoztatására a munkaszerződés szerint napi 4 órában, 2 havi munkaidőkeretben (havi 22 munkanappal számolva ez 176 munkaórát jelent) kerül sor, de a munkáltató a 2 havi keretben ténylegesen csak 150 órát foglalkoztatja a munkavállalót, akkor havi bér esetén a munkavállalót csak a ténylegesen ledolgozott órák alapján illeti meg a munkabér? A 150 óra feletti „kihasználatlan” 26 órára munkabér a munkavállalónak állásidő vagy egyéb más jogcímen nem jár?
2. Az Mt. 115.§ (1) bekezdés szerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap-és pótszabadságból áll. A (2) bekezdés meghatározza a munkában töltött időként figyelembe veendő időtartamokat. Kérdésünk, hogy behívásos munkavégzés esetén hogyan alakul a szabadság számítása? Jól értjük-e, hogy behívásos foglalkoztatás esetén az az időszak, amely alatt a foglalkoztatás szükségessége nem merül fel, nem minősül munkában töltött időnek, azaz a munkavállalót ezekre az időszakokra szabadság sem illeti meg?
A fenti értelmezés nem helyes.
Sem a bérfizetés, sem a szabadság kiszámítása szempontjából nincs eltérő szabályozás az általánoshoz képest behívás alapján történő foglalkoztatás esetén sem.
Az általános szabályok alkalmazandók erre a foglalkoztatási formára, azzal az egyetlen eltéréssel, hogy a munkaidő-beosztás 3 nappal előre közölhető.
Tehát munkabér munkavégzés hiányában is jár a munkavállalónak, részére ebben az esetben állásidő fizetendő. Amennyiben a munkaidőkeret végéig a munkáltató a munkavállalót nem osztotta be munkavégzésre kellő óraszámban, úgy az állásidő szabályait kell megfelelően alkalmazni. Szintén alkalmazni kell az Mt. 156. §-a szerinti átalánydíjazásra vonatkozó szabályait is.
A kérdést Dr. Fodor T. Gábor vááaszolta meg. További kérdéseket és válaszokat itt talál.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatokat indít az egyajánlatos közbeszerzések okainak feltárására, elsőként az orvosi képalkotó diagnosztikai berendezések piacát vizsgálják – közölte a nemzeti versenyhatóság csütörtökön.
Egy új vállalkozás megszületésekor az egyik központi kérdés, hogy a tulajdonosok milyen nevet adjanak az új cégük részére, főként, ha azt szeretnék a tevékenységük reklámozásához, akár egy új brand létrehozásához is felhasználni. De a cégnév felhasználása kapcsán vannak olyan szabályok, amelyek a tagok, részvényesek fantáziájának korlátokat szabnak.
Több mint száz vállalat írta alá a mesterséges intelligenciáról szóló, augusztus elsején érvénybe lépett uniós paktum vállalásait a megbízható és biztonságos mesterséges intelligencia-fejlesztés előmozdítása érdekében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
