A hét kérdése: lehet két teljes állásunk a közszférában?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fennállhat-e párhuzamosan két, 40 órás jogviszonya valakinek a közszférában? Lehet-e valaki főiskolán vagy egyetemen teljes munkaidőben, közalkalmazotti jogviszonyban oktató, miközben például szintén teljes munkaidős vezetői megbízása is van egy másik intézménynél? Ha ez nem ütközik jogszabályba, melyik lesz az ún. „főállása”? Például melyik intézményben kaphat jubileumi jutalmat?


A kérdésben említett, esetlegesen párhuzamosan fennálló közalkalmazotti jogviszonyokkal kapcsolatos kérdések tekintetében a főszabályok a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban Kjt.) találhatóak meg.

A Kjt. 44. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja. Tehát, amennyiben a közalkalmazott munkaidejét nem érintő további jogviszonyról lenne szó, abban az esetben a közalkalmazottnak előzetese írásbeli bejelentési kötelezettsége van a korábban fennálló közalkalmazotti jogviszonyában a munkáltató felé, és a munkáltató összeférhetetlenség fennállta esetén tilthatja meg a további jogviszony létesítését.

Munkajogi kiskönyvtár 5.: A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

A szerző a bírósági esetjog során tipikusan felmerülő jogalkalmazási kérdésekkel foglalkozik közérthetően.

A kiadvány az új Ptk. hatálybalépésével módosult jogszabályi rendelkezésekre is felhívja a figyelmet, mellékleteként iratminták is segítik a jogalkalmazást.

Bővebb információk és megrendelés

Abban az esetben azonban, amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészben – azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető a Kjt. 43. § (1) bekezdése alapján. Tehát a korábban fennálló közalkalmazotti jogviszony munkáltatójának hozzájárulását kell kérni az újabb jogviszony létesítéséhez.

Amennyiben a munkáltató megadja a hozzájárulását, csak abban az esetben lehet az újabb jogviszonyt létrehozni. A „főállás” fogalmát a munkajogi szabályozás már nem használja, ehelyett teljes és részmunkaidős foglalkoztatásról beszél, a kérdésben leírt esetben két teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszony létesülhet. Ebben az esetben a közalkalmazott dönthet abban, hogy melyik jogviszonyt minősíti a régi terminológia szerinti „főállásnak”, azaz a társadalombiztosítási járulékfizetés melyik jogviszony alapján történik.

A jubileumi jutalom tekintetében a Kjt. 87/A. § (5) bekezdése ad segítséget, amely kimondja, hogy, ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be. Ebből következően tehát a törvény kizárja a jubileumi jutalom kétszeres kifizetésének a lehetőségét, arra azonban nem ad a törvény választ, hogy a két munkáltató közül melyiknek kötelezettsége kifizetni a jutalmat, tehát minden egyedi esetben külön kell erről döntést hozni. A kommentárban olvashatóak szerint ezen mérlegelés során tekintetbe vehető, hogy melyik jogviszony keletkezett  korábban, melyik munkáltató részesedik nagyobb súllyal a közalkalmazott munkájából.

A kérdést Dr. Rácz Réka szakértőnk válaszolta meg. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

Munkajogi kiskönyvtár 4. rész: A munka- és pihenőidő szabályai

A munkaidő és pihenőidő szabályozási köréhez tartozó alapvető előírások ismertetésére szorítkozunk úgy, hogy példával, beosztásmintával illusztráljuk a szabály alkalmazását. A munkaidő és a pihenőidő rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazása a munkaügyi hatóság kiemelt ellenőrzési területe, ezért helyenként külön kiemeltük szempontjait.

Bővebb információk és megrendelés


Kapcsolódó cikkek

2024. november 11.

Újabb adókönnyítés segítheti a kockázati tőkebefektetéseket

Egy, a napokban kijött új törvényjavaslat alapján magánszemélyek adómentesen fogják tudni az általuk megalkotott szoftvert, szabadalmat vagy más szellemi alkotást vállalkozásuknak átadni. A várhatóan januártól hatályba lépő szabály – a tavaly elfogadott adóelőnyökkel együtt – remélhetőleg újabb lökést fog adni a start-upokba történő kockázati tőkebevonásoknak. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti a részleteket.

2024. november 8.

Szadai Benjámin: Digitális ellenállóképesség – Mit tehet érte az üzleti vezető?

A vállalkozások minden területen gyakran nagyon hasonló problémákkal küzdenek, ami alól a kiberbiztonság sem kivétel. Tapasztalataink alapján – legyen szó kisebb civil szervezetek támogatásáról vagy több millió eurós, évekig tartó projektekről – összegyűjtöttük azokat a legfontosabb tanulságokat, amelyek segíthetnek az üzleti vezetőknek abban, hogy jobban kezeljék cégük kiberbiztonságával és digitális rezilienciájával kapcsolatos kihívásaikat – írja Szadai Benjámin, a PwC szakértője.

2024. november 8.

Compliance kalandok (1. rész) – Beszélgetés dr. Sükösd Péterrel

A compliance kalandok cikksorozat azért jött létre, hogy jobban megismerjük egymást is, mint compliance közösséget, illetve egymás gondolatait, tapasztalatait a compliance gyakorlati oldaláról. Azok a kérdések, amelyek ebben az interjúban megfogalmazódnak, sokunkat foglalkoztatnak és biztos vagyok benne, hogy mindannyiunknak megvan rá a magunk válasza is.