A hét kérdése: munka rehabilitációs ellátás mellett
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Rehabilitációs ellátás mellett napi 4 órás munka végezhető. Kérdésem, hogy kell-e a munkavégzéshez rehabilitációs kártya, és milyen adókedvezmények illetik meg a munkáltatót, ha ilyen személyt alkalmaz? Esetünkben a kötelezően előírt felülvizsgálat ugyan még nem történt meg, de az utazási kedvezményen a korábbi „rokkantsági nyugdíjas” helyett „rehabilitációs ellátás” szerepel.
A 2011. évi CXCI. törvény alapján a megváltozott munkaképességű személyek új ellátási formája a rehabilitációs ellátás (foglalkoztatásra, rehabilitációra javasolt személyek jövedelempótló ellátása) ill. a rokkantsági ellátás (a foglalkoztatásra, rehabilitációra nem javasolt személyek jövedelempótló ellátása), és még kifutó rendszerben a rehabilitációs járadék.
Ez utóbbinál figyelni kell a kereső tevékenység folytatását, mivel korlátozott a jövedelem nagysága, azaz a törvényben meghatározott mértékűnél magasabb keresetet esetén a járadék összegét csökkenteni kell 50 százalékkal.
A rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás melletti munkavégzésre is törvényi korlátok vonatkoznak. Azon személyek, akik a jogszabály-változás következtében a komplex felülvizsgálat időpontjáig – mintegy ideiglenes jelleggel – rehabilitációs ellátásban részesülnek, a rájuk (a rokkantsági nyugdíjra és a rendszeres szociális járadékra) korábban vonatkozó rendelkezések szerint végezhetnek kereső tevékenységet.
Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet. A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.
Részletes információ >>
|
A Rehabilitációs kártya igénylésére az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítése szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel l (B1 és C1 kat.) a fenti idézett törvény alapján. A rehabilitációs kártyát az állami adóhatóság állítja ki, és küldi meg a jogosult személynek, ha nem jelölt meg munkáltatót, ha megjelölt akkor a kérelem szerint küldik meg a munkáltatónak.
A munkaadó szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe annak a megváltozott munkaképességű személynek az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyára tekintettel, az ezt terhelő számított adóból, aki érvényes rehabilitációs kártyával rendelkezik.
A kedvezmény mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 27 százaléka a 33/2012. NGM rendelet szerint.
A fentiek alapján a kedvezmény érvényesítésének feltétele a rehabilitációs kártya és nem a munkavégzésnek.
Válaszadó: Győri Éva