A kijárási korlátozásról szakszerűen Koronavírus

Számos találgatás előzte meg a kormány március 27-én kihirdetett rendeletét. Sokan a szigorú, szinte mindenre kiterjedő kijárási tilalom bevezetéséről suttogtak, míg mások egyes városok karantén alá helyezéséről és a városok közigazgatási határainak lezárásáról beszéltek. Ám a kormány egy, a fentiektől eltérő megoldást választott.

Lássuk, miről is szól pontosan a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III.27.) Korm. rendelet (Rendelet).

Már önmagába a cím is igen beszédes, hiszen a Rendelet a szigorúbbnak hangzó „tilalom” szó helyett a „korlátozás” szót használja. A Rendelet alapvetésének tekinthető, hogy mindenki köteles a szociális érintkezéseit – így a tömegközlekedést is – a lehető legkisebb mértékűre korlátozni, és a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méteres távolságot tartani. Kivétel képez a fentiek alól a közös háztartásban élők köre. E rendelkezés érvényesítése a helyiség üzemeltetőjének felelőssége.

A másik alapvetés betiltja a vendéglátó üzletekben való tartózkodást, az ott foglalkoztatottak kivételével. További kivételt jelent a tiltás alól az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása. E rendelkezés érvényesítése szintén a helyiség üzemeltetőjének a felelőssége.

A Rendelet egyik, ha nem a legfontosabb rendelkezése pedig főszabályként megtiltja a lakóhely, tartózkodási hely, továbbá a magánlakás elhagyását.

Ez a tilalom önmagában igen szigorúan hangzik, ám a Rendeletet tovább olvasva kitűnik, hogy a fenti tilalom alól kivételt képez, ha valaki alapos indokkal hagyja el az otthonát. Az alapos indokokat pedig a kormány igen széleskörűen, és néhol igen tágan értelmezhetően határozza meg egy hosszú felsorolás formájában.

A bolt- gyógyszertár- munkahely „triumvirátus” számtalan további taggal bővül. Ilyen például a kiskorú gyermek kísérése napközbeni kiscsoportos felügyelet okán, a házasságkötés és temetés szigorúan szűk családi körben, a hitéleti tevékenység, a banki, postai és egyéb, legszükségesebb ügyintézés. Alapos indoknak számít továbbá a segítségre szorulóknak történő segítségnyújtás is.

Külön figyelmet kapnak továbbá a házi kedvencek. Ugyanis az állatok és mindennapi szükségleteik kielégítése (állateledel-beszerzés, sétáltatás stb.) a felsorolás több elemében megjelenik.

A házi kedvencek másik köre, a kerékpárok, gépjárművek és egyéb gépek karbantartása is megkapja a kitüntetett figyelmet. Sőt, még olyan – jelen veszélyhelyzetre tekintettel – luxusnak tűnő elfoglaltságok is bekerültek az alapos indokok díszes társaságába, mint a fodrász és a manikűrös szolgáltatások igénybevétele.

Végezetül pedig külön bekezdésben említendő az egyik legtágabban értelmezhető alapos indok, mégpedig az egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés. A kormány, e meghatározást tovább boncolgatva, rögzíti, hogy egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés külterületen, valamint a települések belterületén – lehetőség szerint a zöldterületeken – egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen folytatható azzal, hogy másoktól legalább 1,5 méteres távolságot kell tartani. Eme alapos indok értelmezésekor, nem minden hátsószándék nélkül, tisztelettel szeretnénk emlékeztetni a Kedves Olvasót a joggal való visszaélés általános tilalmára.

További fontos rendelkezés, hogy az élelmiszerüzletet, drogériát, piacot vagy gyógyszertárat 9.00 óra és 12.00 óra közötti időben kizárólag 65. életévét betöltött személy látogathatja. Azaz a 65. életévüket be nem töltött személyek a fenti idősávban nem tartózkodhatnak a fent említett helyeken. E rendelkezés érvényesítése szintén a helyiség üzemeltetőjének a felelőssége.

S most röviden vegyük számba, mi a következménye annak, ha valaki nem tartja be a fenti intézkedéseket.

Fontos, hogy a Rendelet korlátozó intézkedéseinek betartását a rendőrség ellenőrzi, amely tevékenységbe egyéb rendvédelmi szerveket is bevonhat. A Rendeletben foglaltak betartása érdekében pedig a rendőrség valamennyi, a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerinti intézkedést és kényszerítő eszközt bevethet a szükségesség és arányosság betartásával.

Fontos továbbá, hogy aki a Rendelet korlátozó intézkedéseit megszegi, szabálysértést követ el. E körben pedig a kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összegét ötezer forintban, legmagasabb összegét ötszázezer forintban határozza meg a kormány.

A fentiek értelmében tehát nem árt ismerni a Rendeletben foglaltakat. Továbbá nem árt kellő komolyságot és odafigyelést tanúsítani e tekintetben.

A Rendelet eredendően igen szűkre szabott, március 28-ától április 11-éig tartó hatálya azt sejteti, hogy a kormány egyelőre csak átmeneti, „kísérleti” jelleggel kívánta bevezetni a kijárási korlátozást. Ám magának a korlátozásnak vagy szűkebb körű, vagy tágabb körű további alkalmazása igen valószínűnek mutatkozik. Számításaink szerint, mire jelen cikk a Kedves Olvasóhoz eljut, már ismert lesz a kormány következő intézkedése a kijárási korlátozás körében.

De addig is, vigyázzunk egymásra!

(A kormány a kijárási korlátozást határozatlan időre meghosszabbította, a polgármesterek pedig szigorúbb szabályokat is bevezethetnek helyben – a szerk.)

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Szigeti-Szabó Andrea partner ügyvéd, társszerzője dr. Sokolowski András. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Az áfa változásának hatása a szerződés teljesítésére
2020. május 28.

Az áfa változásának hatása a szerződés teljesítésére

A bírói gyakorlat alapján az áfa utólagos jogszabályváltozás következtében történő csökkenése miatt bírói szerződésmódosításnak nincs helye és jogalap nélküli gazdagodás címén sem lehet igényt érvényesíteni (BH2020. 39.).

A nyertes ajánlattevő is bírságolható
2020. május 21.

A nyertes ajánlattevő is bírságolható

Az EUB döntése értelmében az uniós jog elveinek megfelelően a közbeszerzési ajánlattevőre is kiszabható bírság a közbeszerzési szerződés jogellenes módosítása esetén.

Home office örökre?
2020. május 15.

Home office örökre?

A Twitter lehetővé teszi alkalmazottainak, hogy „örökre” home officeból dolgozzanak, ha akarnak.

Diszkriminatív álláshirdetés
2020. május 14.

Diszkriminatív álláshirdetés

Diszkriminatív az álláshirdetés, ha a munkáltató csak hölgyek jelentkezését várja, miközben a munkakört férfi alkalmazott is el tudná látni.