A kreatív szektor a harmadik legnagyobb munkaadó

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kreatív- és kulturális iparágban dolgoznak a legtöbben Európában az építőipar és a vendéglátóipar után, a szektor vonzza a helyi, fiatal munkaerőt – derült ki a EY (korábban Ernst&Young) tanácsadó cég friss felméréséből, amelynek eredményeit az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közölte.

A szerzők európai szervezete (GESAC) felkérésére készített kutatás szerint az évi 535,9 milliárd eurós (164 ezer milliárd forint) forgalmával a kreatív-és kulturális ipar az európai gazdaság egyik legmeghatározóbb szereplője, 4,2 százalékkal járul hozzá a kontinens hazai össztermékéhez (GDP).

A felmérés szerint a kreatív- és kulturális szektor erősen támaszkodik a helyi munkaerőre és sok fiatalt vonz: a dolgozók mintegy 19 százaléka harminc év alatti. Ezen felül még a gazdasági válság legnehezebb éveiben is 0,7 százalékkal tudott növekedni az iparágban dolgozók száma – írja az Artisjus közleménye.

A kutatás tizenegy alszektorra bontva vizsgálta a kreatív- és kulturális ipart: könyvpiac, újságok és magazinok, zene, előadóművészetek, televízió, film, rádió, videojátékok és egyéb játékok, vizuális művészetek, építészet és reklám.

Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása
2014. december 16. Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika Ízelító a tematikából: Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban Bővebb információ és jelentkezés >>

A tanulmány a zenei területet vizsgálva külön kitért a Sziget fesztiválra is. A felmérést készítők megkeresték Gerendai Károlyt, a Sziget fesztiváliroda ügyvezető igazgatóját, aki elmondta az elemző cégnek, hogy a Sziget iroda évközben 50-60 embert foglalkoztat, de a fesztivál ideje alatt ez a szám 9000-re emelkedik. „A fesztiválszervező cégek igen jelentős munkáltatók, amelyek elsősorban magasan képzett, helyi, fiatal munkaerővel dolgoznak. A feladatokat nem tudjuk távoli országokba kiszervezni, ezért helyi szinten különösen fontos a gazdasági szerepünk” – idézi a közlemény Gerendai Károlyt.

Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója a közleményben elmondta: sokan kizárólag úgy tekintenek a kreativitásra és a kultúrára, mint ami anyagi terhet jelent a társadalomnak és az államnak, amire mindig csak költeni kell. Ez az elemzés megmutatja, hogy valóban iparágként kell tekinteni erre a szektorra, ami mind gazdaságilag, mind a foglalkoztatásban jelentős értéket képvisel itt Európában – jegyezte meg.

Magyarországon a foglalkoztatottak 4,4 százaléka dolgozik a kreatív iparban, tevékenységük Magyarország GDP-jének 3,7 százalékát adja a Hétfa Kutatóintézet 2014-es felmérése szerint, amelyet a Design Terminál felkérésére készített.

A zenei szerzői jogdíjakat kezelő Artisjus 2013. évi teljes jogdíjbevétele 13 362 648 000 forint volt. Havi bruttó 1 millió forint felett tavaly 24 szerző kapott jogdíjkifizetést.

(Forrás: MTI)

---