Átláthatóbb árfeltüntetést vállalt a CCC, így nem állapított meg a GVH jogsértést
A CCC Kft. vállalta, hogy átláthatóbban tünteti fel az árait, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa így lezárta a társaság elleni eljárást – közölte a GVH.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A koordinációs rendeletek valamennyi tagállamra kötelezőek és közvetlenül alkalmazandók, valamint felülírják a tagállami szabályokat. A cikk azokról a szabályokról ad áttekintést, amelyek alapján meghatározható, hogy a munkavállalók mely tagállam szociális biztonsági rendszerébe tartoznak. A továbbiakban tagállam alatt Svájc Norvégia, Izland és Liechtenstein is értendő.
Az Európai Unióban évtizedek óta működik a szociális biztonsági rendszerek koordinációja. A rendszert korszerűsítették, 2010. május 1-jétől új szabályok léptek életbe: a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet (a továbbiakban: koordinációs rendeletek) (1). A koordinációs rendeletek hatálya az Európai Unió minden állampolgárára kiterjed. A személyi hatályt 2011. január 1-jétől az 12312010/EU rendelettel a nem uniós országoknak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is kiterjesztették. (2) A korszerűsített koordinációt Svájc 2012. április 1-jétől, Norvégia, Izland és Liechtenstein 2012. június 1-jétől alkalmazza.
A koordinációs rendeletek valamennyi tagállamra kötelezőek és közvetlenül alkalmazandók, valamint felülírják a tagállami szabályokat. A cikk azokról a szabályokról ad áttekintést, amelyek alapján meghatározható, hogy a munkavállalók mely tagállam szociális biztonsági rendszerébe tartoznak. A továbbiakban tagállam alatt Svájc Norvégia, Izland és Liechtenstein is értendő.
Alapelv, hogy a koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam szociális biztonságról szóló jogszabályai alkalmazandók. A munkavállalók az általános szabály szerint abban a tagállamban biztosítottak, fizetnek járulékot, ahol a munkát végzik. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor az általános szabálytól el lehet térni. Ilyen kivétel a munkavállaló ideiglenes kiküldetése egy másik tagállamba, vagy a „párhuzamos munkavégzés”, amikor egy személy két vagy több tagállamban dolgozik. A kiküldetésre vonatkozó rendelkezéseket a munkaközvetítő vállalkozások nem alkalmazhatják.
1. Munkavállalók kiküldetése
Ha egy munkavállalót az egyik tagállamban (kiküldő állam) működő munkáltatója ideiglenesen egy másik tagállamba küldi ki abból a célból, hogy részére ott munkát végezzen (foglalkoztatás helye szerinti állam), a munkavállaló a kiküldetés időtartama alatt továbbra is a kiküldő államban biztosított, amennyiben teljesülnek a következő feltételek (883/2004/EK rendelet 12. cikk):
Huszonnégy hónapnál hosszabb kiküldetés – A 883/2004/EK rendelet 16. cikk (1) bekezdése engedélyezi, hogy a tagállamok illetékes hatóságai olyan megállapodást kössenek, amelyben kivételeket határoznak meg a kiküldetésre vonatkozó szabályok alól. A megállapodásban azonban kizárólag meghatározott személyek vagy személyek csoportjai érdekében rendelkezhetnek. Amikor előre látható, hogy a tevékenység huszonnégy hónapnál hosszabb időt vesz igénybe, a munkáltató vagy az érintett személy kérelmet nyújthat be annak a tagállamnak az illetékes hatóságához, amelynek a biztosítási rendszerében kíván maradni.
Azt, hogy munkáltató mikor végzi a tevékenységét szokásosan a kiküldő államban, a következő ismérvek figyelembevételével lehet meghatározni:
A kiküldött munkavállaló a tevékenységét egy munkáltató alkalmazásában végzi. Ez azt jelenti, hogy a kiküldetés időtartama alatt a kiküldött és a munkáltató között közvetlen kapcsolatnak kell lennie. Részben a szabályok értelmezéséből, részben a közösségi bírósági és napi gyakorlatból következően a közvetlen kapcsolatot a következők alapján lehet megítélni:
Az előzőekben ismertetett mérlegelési szempontok mellett a koordinációs rendeletek azt is meghatározzák, hogy milyen helyzetekben kizárt a kiküldetésre vonatkozó szabályok alkalmazása. Ez jellemzően a következő esetekben áll fenn:
Munkajogi kérdés válasz csomag
|
---|
2. Párhuzamos munkavégzés két vagy több tagállamban
A két vagy több tagállamban munkát végző személyek esetében speciális szabályok alapján kell megállapítani, hogy mely tagállam jogszabályai alkalmazandók (883/2004/EK rendelet 13. cikk). Viszonylag gyakori, hogy ezeknek a szabályoknak a figyelembevételére szükség van. Például, egy munkavállaló regionális feladatokat lát el egy munkáltató megbízásából, és ezért a munkát több tagállamban végzi, vagy egy magánszemély különböző tagállamokban bejegyezett társaságoknál ügyvezető.
Ha a munkavállaló lakóhelye és a munkáltató bejegyzett székhelye valamely tagállamban van, a munkavállaló a lakóhelye szerinti tagállamban biztosított, feltéve hogy tevékenységének jelentős részét ott folytatja, amennyiben nem, akkor a munkáltató székhelye szerinti tagállam jogszabályait kell alkalmazni. A tevékenység jelentős részének megállapításánál kötelező a munkaidőt és/vagy a díjazást figyelembe venni, de más szempontok mérlegelése is előírható. Ha a munkavállaló munkaidejének legalább 25 százalékát a lakóhelye szerinti államban tölti, és/vagy díjazásának legalább 25 százaléka ebben a tagállamban végzett munkájából származik, akkor ez azt jelentheti, hogy a tevékenységének jelentős részét ott folytatja [987/2009/EK rendelet 14. cikk (8) bekezdés].
A munkavállaló a lakóhely szerinti tagállamban biztosított, ha több olyan munkáltatóval áll munkaviszonyban, akiknek a székhelye különböző tagállamokban található, vagy különböző tagállamokban harmadik országban bejegyzett munkáltató részére végez munkát. Az utóbbi esetben nem feltétel, hogy tevékenységének jelentős részét ebben a tagállamban végezze.
Ha egy személy szokásosan munkavállalóként és önálló vállalkozóként egyaránt tevékenykedik, akkor annak a tagállamnak a biztosítási rendszerébe tartozik, ahol munkavállalóként dolgozik. A koordinációs rendeletek szerint munkavállalói tevékenység és önálló vállalkozói tevékenység minden olyan tevékenység, amelyet a munkavégzés helye szerinti tagállam szociális biztosítási rendszere ilyenként kezel. Előfordulhat, hogy egy tevékenység az egyik tagállam jogszabályai alapján önálló vállalkozásnak minősül, míg a másik tagállam munkaviszonynak tekinti. Ha emiatt a magánszemély hátrányos helyzetbe kerülhet, kérelmezhető a kivételes elbírálás a biztosítás helyének meghatározása tekintetében.
Látható, hogy a biztosítás helyének megállapítása szempontjából nagyon fontos a lakóhely meghatározása. A koordinációs rendeletek a lakóhely fogalmáról nem rendelkeznek, ez tagállami hatáskörbe tartozik. Előfordulhat, hogy az érintett tagállamok a lakóhely fogalmáról eltérően rendelkeznek, amelynek következtében a magánszemély nemcsak egy tagállamban rendelkezik lakóhellyel. Ilyen esetben a koordinációs rendeletek alkalmazásában a magánszemélynek abban a tagállamban lesz „lakóhelye”, ahol az érdekeltségének központja van. Erről a tagállamok illetékes intézményei közös megegyezéssel a döntenek a rendelkezésre álló információk átfogó értékelése alapján.
Az értékelésnél figyelembe veszik a tartózkodás időtartamát és folyamatosságát az egyes tagállamok területén továbbá az érintett személy helyzetével kapcsolatos körülményeket, így
A két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő személyt illetően két változat lehetséges.
3. Röviden az eljárási szabályokról
A munkáltató, aki egy másik tagállamba küld ki munkavállalót, a kiküldetés előtt köteles megkeresni a kiküldő állam illetékes intézményét, amely jogosult kiadni az A1 igazolást. Ezzel lehet igazolni, hogy a munkavállalóra egy meghatározott időszakban a kiküldöttekre vonatkozó speciális szabályok vonatkoznak, azaz a kiküldetés időtartama alatt a kiküldő államban biztosított. Az A1 igazolásra akkor is szükség van, ha a magánszemély több tagállamban párhuzamosan végez tevékenységet. Az illetékes intézmények a koordinációs rendeletben meghatározott szempontok mérlegelése alapján a helyi jogszabályokban előírt eljárási rend alapján határozzák meg, hogy az érintett magánszemély esetében mely tagállam szociális biztonsági rendszerébe tartozik.
Az új uniós rendeletekkel összefüggésben módosult a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet, amely meghatározza a koordinációs rendeletek magyarországi végrehajtásával kapcsolatos szabályokat. A kormányrendelet 23-27/B. §-a részletesen ismerteti az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP) az alkalmazandó jog megállapítása céljából benyújtandó kérelemmel kapcsolatos tudnivalókat. A kormányrendeletben olyan feltételek is találhatók, amelyek a koordinációs rendeletekben konkrét szabályként nem jelennek meg, de a koordinációs rendeletek felhatalmazást adnak egyedi kritériumok megalkotására.
Egy magyar munkáltató más tagállamba kiküldött munkavállalója a foglalkoztatás helye szerinti tagállamban lesz biztosított, ha a koordinációs rendeletek és a kormányrendelet alapján a kiküldetésre vonatkozó feltételek nem teljesülnek vagy a huszonnégy hónapos kiküldetési időtartam meghosszabbítását nem engedélyezték. Fontos, hogy ilyen esetben a munkáltatók tájékozódjanak a munkavégzés helye szerinti tagállamban érvényes, a kötelező biztosítással kapcsolatos eljárási szabályokról (például bejelentés, járulékfizetés, bevallás). Ezek a szabályok tagállamonként eltérőek. Van rá példa, hogy a külföldi munkáltató számára írnak elő kötelezettségeket.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) bekezdése előírja, hogy a TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár köteles a külföldön létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak. Bejelentési kötelezettsége annak van, aki az EGT tagállamokban és Svájcban, továbbá a Magyarországgal érvényes és hatályos szociális biztonsági egyezményt kötött államokban rendelkezik biztosítással. A bejelentést a magyarországi lakóhely szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél kell megtenni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, amely az OEP honlapjáról (www.oep.hu) letölthető. A külföldi biztosítás időtartama alatt a TAJ számot ideiglenesen érvénytelenítik.
1 Ld. az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 883/2004/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról, az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról.
4 Ld. az igazgatási bizottság A2. határozatát.
A CCC Kft. vállalta, hogy átláthatóbban tünteti fel az árait, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa így lezárta a társaság elleni eljárást – közölte a GVH.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatokat indít az egyajánlatos közbeszerzések okainak feltárására, elsőként az orvosi képalkotó diagnosztikai berendezések piacát vizsgálják – közölte a nemzeti versenyhatóság csütörtökön.
Egy új vállalkozás megszületésekor az egyik központi kérdés, hogy a tulajdonosok milyen nevet adjanak az új cégük részére, főként, ha azt szeretnék a tevékenységük reklámozásához, akár egy új brand létrehozásához is felhasználni. De a cégnév felhasználása kapcsán vannak olyan szabályok, amelyek a tagok, részvényesek fantáziájának korlátokat szabnak.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!