Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2013. szeptember 1-jén hatályba léptek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény [Nkt.] azon rendelkezései, amelyeket még 2011-ben fogadott el az Országgyűlés. A jogalkalmazók számára azonban az utolsó pillanatig bizonytalan volt a szabályozás tartalma, hiszen az Nkt.-t a 2013. évi CXXIX. törvény még augusztusban is módosította, továbbá a végrehajtást szabályozó, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletet is csak augusztus legvégén hirdették ki a Magyar Közlönyben. A 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba átszervezett korábbi önkormányzati iskolák pedagógus közalkalmazottai számára a pedagógus életpálya és az ahhoz kapcsolódó illetményemelés tette teljessé az őket érintő átfogó változást. Ám az életpályát és az illetményszabályokat nem csak rájuk, de az önkormányzati fenntartásban maradó óvodákban, valamint a magánszféra (alapítványi, egyházi, magán) intézményeiben munkaviszonyban alkalmazottakra is alkalmazni kell.
A pedagógusok besorolása
A Kjt. A-J-ig terjedő besorolási osztályai helyett a pedagógusokat öt fokozatba lehet és kell besorolni: gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár [Nkt. 64. § (4) bekezdés]. 2013. szeptember 1-jével az első besorolást az Nkt. 97. § (20) bekezdésébe foglalt átmeneti szabály alapján kell végrehajtani, ekkor csak a következő két fokozat egyikébe kerülhet a pedagógus: aki 2013. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, azt pedagógus I. fokozatba, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, azt gyakornok fokozatba kellett besorolni.
A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményeket az Nkt. 3. melléklete sorolja fel. Így pl. az alsó tagozatos tanítónak tanítói szakképzettségre, a felső tagozatos vagy középiskolai tanárnak a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettségre van szüksége, de pl. 5-6. évfolyamon a tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett tanítói szakképzettség is elfogadandó. A kollégiumi nevelőtanári munkakör kollégiumi nevelőtanár, gyógypedagógus, szociálpedagógus, játék- és szabadidő-szervező tanár, tanulási és pályatanácsadó tanár, tehetségfejlesztő tanár, hittanár-nevelő tanár, a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszának megfelelően tanító, tanár végzettségek valamelyikével tölthető be. Mindezek közül azt a legmagasabb végzettséget, szakképesítést kell a besorolás alapjának tekinteni, amely egyfelől a munkakörhöz szükséges, másfelől amellyel a pedagógus rendelkezik.
A magasabb fokozatba sorolás egyik feltétele a megfelelő szakmai gyakorlati idő megszerzése. A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat a pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban eltöltött idő, emellett az óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében, az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban, pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel, vagy a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben eltöltött szakmai tevékenység ideje, kivéve a 30 napnál hosszabb jogviszony-szünetelések idejét [Vhr. 13. §]. Emellett az előresorolásnak egyéb szakmai feltételei is vannak (fokozattól függően: portfólióvédés, minősítés, tudományos vagy doktori fokozat, publikációk).
A 2013. szeptemberében gyakornok vagy pedagógus I. kategóriába besorolt pedagógusok magasabb fokozatba sorolásának feltételeit a 326/2013. Korm. rendelet tartalmazza. Gyakornokból pedagógus I. fokozatba két év gyakorlati idő elteltével úgy kerülhet a pedagógus, hogy minősítő vizsgát tesz. A minősítő vizsgát a kormányhivatal szervezi, a bizottság elnöke a kormányhivatal által delegált, mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzékben szereplő köznevelési szakértő. A minősítés része a portfólióvédés: a portfólió a pedagógus a szakmai önéletrajzát, az általa folytatott nevelő-oktató munka dokumentumait (pl. óratervet), a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek, valamint az önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait, a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását, továbbá a szakmai életút értékelését tartalmazó dokumentum. Emellett a minősítés másik fontos része az óralátogatás, illetőleg az egyéb minőségellenőrzési intézkedések (pl. országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, intézményi önértékelés) adott pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése. Ha a minősítő vizsgán a gyakornok „nem felelt meg” minősítést kapott, a gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik.
A további fokozatok megszerzésénél minősítő vizsga már nincs, csak minősítő eljárásban kell részt venni. A pedagógus II. fokozatba való átsoroláshoz legalább 6 évi szakmai gyakorlati idő szükséges, de 9 év elteltével a minősítő eljárást le kell folytatni. A mestertanári fokozathoz szintén további legalább 6 év szakmai gyakorlat, valamint pedagógus szakvizsga is szükséges, de e fokozat megszerzése mindig önkéntes alapon történik. Hasonló a helyzet a kutatótanári fokozattal is: ez is önkéntes. Kutatótanárnak pedagógus II. fokozatba soroltak is jelentkezhetnek, de itt a feltételek között már tudományos fokozat, doktori fokozat, rendszeres publikáció is szerepel, és a létszám is limitált: az összes pedagógus legfeljebb 1 %-a sorolható e körbe.
A 2013. szeptember 1-jén pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint 8 év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben, a pedagógus-szakvizsgával és 14 év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus 2014. április 30-áig kérelmezheti a pedagógus II. fokozatba történő besorolását.
A pedagógusok illetménye
Az életpályán történő előmenetel másik tényezője – a Kjt. szerinti fizetési fokozat helyett bevezetett – ún. fizetési kategória [Nkt. 64. § (5) bek.]. A pedagógus a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időre vonatkozó számítás szerinti jogosító idő alapján (tehát itt nem a szakmai gyakorlati idő, hanem az összes, munkaviszony jellegű jogviszonyban ledolgozott idő számít) háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. Az Nkt. 7. mellékletében szereplő táblázat tartalmazza a fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetmény-összegeket, az illetményalap százalékában (szorzatában). Maga az illetményalap is differenciált: 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között az Nkt. 97. § (20a) bekezdésében található átmeneti szabály alapján kell azt megállapítani. Így összege eltérő attól függően, hogy az adott pedagógus munkakörének betöltéséhez elegendő-e a középfokú végzettség, vagy ahhoz alapfokozat (BA), illetőleg mesterfokozat (MA) szükséges. Az első esetben 109.613 Ft, a másodikban 154.644 Ft, a harmadikban 169.442 Ft az illetményalap, ez szorzandó a 7. mellékletben szereplő szorzószámokkal.
Az „éles üzem” beindulásával a végrehajtókban számos kérdés merült fel. Például, át kell-e sorolni azokat a pedagógusokat, akik már felmentési idejüket töltik? Mivel e tekintetben az Nkt. átmeneti, mentesítő szabályt nem tartalmazott, a válasz igen; ha ebből illetményváltozás adódik, arra szintén jogosultakká válnak, és a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatos egyes juttatásaikat is korrigálni kell (pl. a felmentési időre havonta folyósított összeget).
| Munka törvénykönyve 2012-1992 |
|---|
|
Az új Mt. és a régi Mt. szövegét a jól ismert tükrös formába szerkesztettük. Naprakész segítséget nyújt munkajogászoknak, bíráknak, HR-eseknek, joghallgatóknak. |
A legnagyobb vita az új illetményrendszer által jelentett tényleges emelés kérdésében bontakozott ki, főleg azokat érintve, akik nem a törvényi, garantált minimumot kapták kinevezési illetményként, illetőleg, akik havi bérét a többlettanításért járó óradíj jelentősen megemelte. Ezzel kapcsolatosan az első kérdés az, hogy változhat-e az Nkt. szerint megállapított illetmény összege a korábbi Kjt. szerinti illetményhez képest ott, ahol ez alacsonyabb összeget jelent? Azaz: csak jogszabálysértés (pl. a besorolás alapját képező végzettség, jogosító idő helytelen figyelembe vétele) miatt vitathatja a pedagógus az összeg helytállóságát, vagy pedig tényleges alkuhelyzet áll fenn az összeg vonatkozásában?
Ennek mérlegelésénél a következőket kell tekintetbe venni. A Kjt. 21. § (1)–(3) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony az illetményt is tartalmazó kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Az Mt. 58. §-át, miszerint a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják, a közalkalmazottak kinevezésére is alkalmazni kell. A Kjt. nem tartalmaz továbbá olyan, a Kttv. 48. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakhoz hasonló szabályt, amely kimondja, hogy nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése kinevezése módosításához, illetményének a törvény szerinti megállapításakor. Az Nkt. ugyanakkor a Kjt-től teljesen önálló szabályt állapít meg mind a besorolási fokozatokra, mind az illetményalapra, mind az illetménytábla szorzóira, illetve a pótlékokra vonatkozóan. Emellett az Nkt. 64. § (2) bekezdése kategorikusan kimondja, hogy a köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a Kjt. előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései – a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével – nem alkalmazhatóak. Az Nkt-ban továbbá nem szerepel olyan átmeneti rendelkezés, amely előírná, hogy a korábbi, Kjt. alapján megállapított illetménynél nem lehet alacsonyabb az új, Nkt. szabályai alapján megállapítandó illetmény összege; eszerint elvileg tehát akár negatív irányú eltérésre is lehetőség van.
Ugyanakkor az Nkt. garantált illetményre vonatkozó szabályozást tartalmaz, tehát – hasonlóképpen a közalkalmazotti illetményrendszerhez – a pedagógus illetményrendszer is alsó határos, azaz a munkáltató az illetményminimumnál mérlegelési jogánál fogva magasabbat is megállapíthat a kinevezésben.
A jogi kérdés tehát valójában az, hogy a közalkalmazotti illetmény és a pedagógus illetmény egymástól eltérő jogintézmények-e (ez esetben az új jogalapon történő megállapításkor a munkáltató döntését csak a törvényi rendelkezések kötik, ha azoknak a felajánlott összeg megfelel, akkor a pedagógus nem támaszthat kifogást), vagy a közalkalmazotti jogviszony alapján járó illetményről, amelynek csak megállapítási módjára vonatkoznak 2013. szeptember 1-jétől új szabályok (ez esetben viszont a korábbi összeg megváltoztatásához kell a közalkalmazott beleegyezése). Olyan szabály, amely ezt a kérdést egyértelműen rendezné, nincs, a végleges jogértelmezési gyakorlatot tehát az esetleges perekben a bíróságok fogják kialakítani. Megítélésünk szerint, ha a jogalkotó egyértelműen ki kívánta volna zárni a pedagógus kinevezés-módosításhoz való egyetértési jogát, akkor erről speciális szabályt kellett volna alkotnia, vagy azt kellett volna kifejezetten kimondania, hogy a korábbi illetmény összege semmiféle hatással nincs a pedagógus-besorolás szerinti illetményre. Megjegyezzük, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a közoktatásért felelős tárca véleménye ettől eltér; információink szerint a problémás esetekben 2013. októberében terveznek egyedi felülvizsgálatot, és az illetményösszegek esetleges módosítását, ahol azonban a kirívóan magas (esetenként akár a besorolási illetményt többszörösen meghaladó) kiegészítéseket nem kívánják fenntartani.
A pedagógusok munkaideje
2013. szeptember 1-jétől megszűnt a pedagógusok kötelező óraszáma, helyette a pedagógusok munkaköri feladatait sorolja fel az Nkt., valamint az e feladatokra fordítandó időmennyiséget. Az Nkt. 62. § (6)–(7) bekezdése valamint a 326/2013. Korm. r. 17. §-a alapján a pedagógusok teljes munkaidejének 55-65 %-a az ún. neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, 15-25 %-a egyéb, kötött munkaidőbe tartozó feladatokkal (eseti helyettesítéssel, az órákra való felkészüléssel, a tanulók teljesítményének értékelésével, a tanulók felügyeletével, ügyviteli tevékenységgel, nevelőtestületi munkával, gyermekvédelmi, kulturális és sporttevékenységgel) töltendő el, és a maradék 20 % az, amit a pedagógus saját belátása szerint használhat fel. Ez egy heti 40 órában, teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógus esetén azt jelenti, hogy 32 óra az összes kötött munkaidő, amelyből 22-26 óra töltendő neveléssel, oktatással, és heti 8 óra használható fel szabadon. (Iskolaigazgatók, óvodapedagógusok stb. esetén a törvény ettől eltérő felosztási szabályt tartalmaz). A munkaidőt a kötetlen tevékenységre fordítandó idő kivételével főszabály szerint az iskolában kell tölteni [Vhr. 17. § (3) bek.], kivéve azokat a munkafeladatoknak az idejét, amelyek természetükből eredően az iskolán kívül láthatóak el (pl. tanulmányi kirándulás).
A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő mértéke nincs kihatással az illetményre: mivel az óradíj megszűnt, a 22 és a 26 órát tanító pedagógus illetménye is ugyanannyi, ha a besorolásukban nincs különbség. Persze azt nem zárja ki semmilyen szabály, hogy a munkáltató pl. határozott időre a garantált illetménynél magasabb illetményt állapítson meg annak a pedagógusnak, aki több neveléssel-oktatással lekötött órát teljesít. Az Nkt-nak a munkaidőben ellátandó feladatok arányáról szóló előírásai kógensek, azok betartása a munkáltató feladata, de ha mégis előfordul olyan eset, hogy – pl. tartósan betöltetlen munkakör miatt – a kötött munkaidő aránya a 80 %-ot meghaladja, akkor ez önmagában még nem feltétlenül jelent rendkívüli munkavégzést, csak akkor, ha emiatt a pedagógusnak a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőtől eltérő időpontban kell munkát végeznie (tehát pl. munkanapon ott kell maradnia a munkahelyen, vagy heti pihenőnapon, munkaszüneti napon kell munkát végeznie) [munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, Mt. 107–108. §]. Ez a munkaidő-nyilvántartásból állapítható meg. Helyettesítés esetén jár a Kjt. 24. § (1) bekezdése szerinti helyettesítési díj is: ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.
