A szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat egyes szabályai
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egyes uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat kezdeményezését is részletesen meg kell indokolnia a kedvezményezettnek ahhoz, hogy elkerülje kérelmének érdemi vizsgálat nélküli elutasítását.
„Jobb félni, mint megijedni” – tartja a közmondás. Ez az elővigyázatosság különösen fontos akkor, ha az irányító hatóság a szabálytalansági gyanú miatt az uniós támogatás kedvezményezettjével szemben szabálytalansági eljárást kezdeményez. De mi történik akkor, ha a kedvezményezett nem követte a közmondás szerinti bölcsességet és sor került a szabálytalanság megállapítására, valamint hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására?
A 2014-2020 és a 2021-2027 közötti programozási időszakokra vonatkozó, az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendeletek is szabályozzák a szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat lehetőségét.
A kedvezményezettnek gyorsan fel kell eszmélnie a döntés okozta megdöbbenéséből, ugyanis a jogorvoslati kérelem benyújtására egy viszonylag rövid, mindösszesen tíz napos határidő áll a rendelkezésére. A puszta „ellenkezésen” túlmenően a kedvezményezettnek a jogorvoslat kezdeményezésének indokait is részletesen elő kell adnia annak érdekében, hogy elkerülje a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. A jogorvoslati kérelmet az irányító hatóságnál kell előterjeszteni a törvényben meghatározott határidő belül.
A jogorvoslati kérelemről az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a kérelem kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül dönt. A miniszter legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével a jogorvoslati kérelem kiegészítésére szólítja fel a kedvezményezettet, ha a tényállás tisztázásához, illetve a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges.
A szabálytalansági döntésben meghatározott jogkövetkezmények érvényesítése a jogorvoslati eljárás lezárásáig vagy megszüntetéséig nem kezdhető meg, tehát úgymond végrehajtást felfüggesztő hatálya van a jogorvoslati kérelemnek. A tárcavezető nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.
A miniszter a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
a) a kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet határidőn túl nyújtotta be,
b) a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be,
c) a jogorvoslati kérelmet ugyanazon kedvezményezett ugyanazon szabálytalansági döntés ellen terjesztette elő,
d) a kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet jogorvoslati döntés ellen nyújtotta be,
e) a jogorvoslati kérelem nem tartalmazza a megsértett jogszabályban, felhívásban vagy támogatási szerződésben foglalt rendelkezésre vonatkozó pontos hivatkozást vagy a megsértett rendelkezésre vonatkozó indok részletes kifejtését,
f) a kedvezményezett a jogorvoslati kérelmet az irányító hatóság által megismételt szabálytalansági eljárásban hozott szabálytalansági döntés ellen nyújtja be, kivéve, ha a jogorvoslati kérelemben új, a korábbi eljárás során nem vizsgált tényre, adatra, körülményre hivatkozik.
Az irányító hatóság a jogorvoslati eljárás során saját hatáskörben vagy a miniszter kezdeményezésére elrendelheti a kifizetés felfüggesztését.
Az irányító hatóságnak a jogorvoslati kérelem alapján lehetősége van egyfajta önrevízióra: ha megállapítja, hogy a szabálytalansági döntés jogszabályt sért, a támogatási szerződésbe vagy a felhívásba ütközik, még a miniszternek való megküldést megelőzően, a szabálytalansági döntést visszavonja. Ha nem él ez utóbbi lehetőségével, akkor megküldi a jogorvoslati kérelmet a miniszter részére a kérelem beérkezését követő tíz napon belül. Az irányító hatóság a jogorvoslati kérelemhez mellékeli a szabálytalansági eljárás dokumentumait, a kérelemben foglaltakkal kapcsolatos részletes szakmai álláspontját és a szabálytalansági eljárással összefüggésben folyamatban lévő szabálytalansági, közbeszerzési döntőbizottsági vagy egyéb eljárásról szóló tájékoztatást.
A miniszter a jogorvoslati eljárás során az alábbiak szerint határozhat:
a) szabálytalansági döntést helybenhagyja,
b szabálytalansági döntést megsemmisíti, vagy
c) a szabálytalansági döntést megsemmisíti, és kezdeményezi az irányító hatóságnál új szabálytalansági eljárás lefolytatását.
Új szabálytalansági eljárás lefolytatását akkor kezdeményezi a miniszter az irányító hatóságnál, ha
a) a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat,
b) a szabálytalansági döntésben megállapított jogkövetkezmény nem igazodik a szabálytalanság súlyához,
c) a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel, vagy
d) a tényállás további tisztázása szükséges, de arra a jogorvoslati kérelem kiegészítése keretében nincs lehetőség.
A miniszter a jogorvoslati döntésről haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet és az irányító hatóságot is. Mivel a miniszter által hozott jogorvoslati döntés ellen további szabálytalansági jogorvoslati kérelem előterjesztésének nincs helye, ezért fontos, hogy a kedvezményezett ne bízza a véletlenre az eljárás számára pozitív kimenetelét.
A cikk szerzője dr. Szigeti-Szabó Andrea partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
