Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Ptk.-ban a szerződésszegés általános szabályai között elhelyezett kártérítési felelősség a hibás teljesítéshez kapcsolódóan is érvényesül.
A jogszabály mégis tartalmaz speciális rendelkezéseket, mert a hibás teljesítés miatti vagyoni hátrány egyik fajtájára, a szolgáltatás hibájában álló érdeksérelemre (a „tapadó kárra”) a törvény különös jogintézményként a szavatosságot alkalmazza.
A hibás teljesítés jogkövetkezményei általában ahhoz igazodnak, hogy a szolgáltatás fogyatékossága a jogosultnak milyen természetű vagyoni hátrányt okoz. A legközvetlenebb érdeksérelem, ha a hiba valamilyen módon a szolgáltatás (a dolog) értékét csökkenti, korlátozza használhatóságát, hátrányosan érinti esztétikai megjelenését.
A vagyoni érdeksérelem közvetett – ezek az úgynevezett következménykárok –, amikor a szolgáltatás fogyatékosságai olyan oksági folyamatot indítanak el, amelynek következtében sérülhet az emberi élet, egészség, testi épség (személyi károk), vagy károsodhatnak a jogosult más, a szolgáltatás tárgyán kívüli vagyontárgyai (dologi károk).
A szolgáltatás hibája a dolog rendeltetésétől függően megfoszthatja a jogosultat attól a várt előnytől, vagyongyarapodástól, amelyhez hibátlan szolgáltatás esetén hozzájutott volna; a kellékhiba például a hasznot hajtó termelésben gazdasági kiesést okozhat (elmaradthaszon-jellegű károk). Vagyoni érdeksérelmet okoz a hibás teljesítés további következményeinek elhárítása, az érdeksérelem enyhítése érdekében felmerült indokolt kiadások (költségek) is.
A kártérítés így elsősorban a következménykárokra vonatkozik és a vagyoni érdeksérelem pénzbeli reparációját biztosítja, amikor a szolgáltatás hibájával okozati összefüggésben, de magán a hibán kívül keletkezik hátrány a jogosult vagyontárgyaiban.
A kellékszavatosságnak ezzel szemben lényegében az a szerepe, hogy a szolgáltatás hibájában álló kárt a hibásan teljesítő fél kimentésétől függetlenül rendezze. Más szóval: a szavatosság a szolgáltatás hibájában álló vagyoni érdeksérelem behatárolt körében a kártérítés általános funkcióihoz képest hasonló szerepet tölt be, e vonatkozásban a szavatosság a kártérítéshez képest tehát speciális jogintézmény.
A Ptk.-s kellékszavatosság kizárólag a szolgáltatás hibájában álló vagyoni érdeksérelemre hat, és elsősorban a hiba természetbeni orvoslására irányul (Ptk. 6:159. §), a pénzbeli reparáció pedig a szavatossági jogok rendszerében csak a második lépcsőben alkalmazható, és feltételektől függő jogkövetkezmény (Ptk. 6: 174. § (2) bekezdés).
A Ptk. koncepciója az, hogy a hibás teljesítésből eredő kártérítési igényt a kellékszavatossági határidők lejárta után (az általános elévülési határidőn belül) csak a szavatossági jogokkal nem reparálható „következménykárok” tekintetében kívánja megengedni (Ptk. 6: 174. § (1) bekezdés).
A jogosult hibás teljesítése miatti, a szolgáltatás tárgyában keletkezett károk iránti kártérítési igénye a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el.
A Ptk. tehát nem akarja lehetővé tenni, hogy a jogosult a szavatossági határidők elmulasztása után kártérítés címén követelhesse mindazt, ami szavatosság címén már nem volt érvényesíthető.
A szolgáltatás hibájában álló vagyoni érdeksérelem reparálására a Ptk. a kellékszavatosságnak ad prioritást. Ebből a törvényi alapállásból következik, hogy a szolgáltatás hibájában álló vagyoni hátrány miatt kártérítés – mint ahogy az árleszállítás szavatossági igény is – csak a természetbeni kellékszavatossági jogok feltételei hiányában követelhető!
Ez közelebbről azt jelenti, hogy a hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk pénzbeli megtérítését a jogosult csak akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélését nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt (Ptk. 6: 174. § (2) bekezdés).
A bírói gyakorlat ugyanakkor a törvényi feltételeket, így különösen a természetbeni reparációhoz fűződő érdekmúlást a konkrét tényállás feltételei szerint rugalmasan, nem pedig merev értelmezésben kezeli.
Hibás teljesítés esetén a kötelezett költségére történő javításra, vagy javíttatásra tehát akkor kerülhet sor, ha a jogosultnak a hibás teljesítés körülményeire, vagy a kötelezett hozzáállására, illetve a mindezek miatt bekövetkező bizalomvesztésre figyelemmel, megszűnt az ahhoz fűződő érdeke, hogy a hibát a kötelezettel javíttassa ki (BH2013.242).
Vagyis a jogosult érdekmúlásának alátámasztásául lényegében ugyanazon körülményekre hivatkozhat, mint a második lépcsőben gyakorolható kellékszavatossági jogok esetén, más szóval ebből a szempontból a kártérítés, illetve a kijavíttatási költség megtérítése az árleszállítás és elállás szavatossági jogok mellé lép, azokhoz hasonlóan alkalmazható.
A cikk szerzője dr. Jean Kornél irodavezető partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
