Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Korábban két cikkben is írtunk a szerkezetátalakításról, mint új jogintézményről. Az elsőben már érintőlegesen foglalkoztunk a szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásával, de érdemes kicsit részletesebben is megvizsgálni ennek feltételeit.
Röviden felelevenítve a korábban írtakat, a szerkezetátalakítás során az adósnak szerkezetátalakítási tervet kell készítenie, amit írásba kell foglalni. Fontos feltétel, hogy a szerkezetátalakítási terv nem irányulhat kizárólag az adóssal szemben fennálló hitelezői követelések részbeni vagy teljes elengedésére. Az adósnak a szerkezetátalakítási tervet az érintett hitelezőkkel egyeztetnie kell, és a tárgyalások lezárását követően a szerkezetátalakítási tervet a szavazati joggal rendelkező érintett hitelezők számára határozathozatalra kell bocsátania. További előfeltétel, hogy a határozathozatalra bocsátott szerkezetátalakítási terv tervezetét előzetesen az adós döntéshozó szervének el kell fogadnia.
Ez után az adósnak a hitelezők által elfogadott szerkezetátalakítási tervet az elfogadásának napját követő 5 napon belül jóváhagyásra be kell nyújtania a bírósághoz. A szerkezetátalakítási terv jóváhagyása tárgyában a bíróság az ellenirat beérkezésétől vagy az ellenirat benyújtására adott határidő eredménytelen lejártától számított 30 munkanapon belül dönt.
A bírósági jóváhagyás kérelmezése azért is kiemelten fontos, mert amennyiben az adós az elfogadott szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásának kérelmezését elmulasztja – vagy a jóváhagyást a bíróság jogerősen megtagadja –, a szerkezetátalakítási tervhez joghatás akkor sem fűződik, ha azt a hitelezők elfogadják.
A bíróság először azt vizsgálja meg, hogy a kérelmet vissza kell-e utasítani.
Amennyiben ennek nincs helye, a bíróság – 15 napos határidővel – felhívja a nemmel szavazó hitelező(ke)t, továbbá – ha a szerkezetátalakítási tervet az adósra vonatkozó anyagi jogi szabályok alkalmazásával nem az adós döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja hagyta jóvá – a tőketulajdonosokat, hogy esetleges elleniratukat nyújtsák be. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
A szerkezetátalakítási tervre nemmel szavazó érintett hitelező vagy a tőketulajdonos arra hivatkozással terjeszthet elő elleniratot, hogy az elfogadott szerkezetátalakítási terv nem felel meg a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek. A tőketulajdonos ellenirat előterjesztésére nem jogosult, ha a szerkezetátalakítási tervet az adós döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja határozatával jóváhagyta.
A szerkezetátalakítási tervre nemmel szavazó érintett hitelező arra hivatkozással is előterjeszthet elleniratot, hogy a megszavazott és bírósági jóváhagyásra benyújtott szerkezetátalakítási terv nem alkalmas az adós fizetésképtelenségének megelőzésére, az adós életképességének biztosítására. Ha ellenirat benyújtására kerül sor, a bíróság az elleniratot 8 napos határidő tűzésével megküldi az adósnak – ha van kijelölt szerkezetátalakítási szakértő –, a szerkezetátalakítási szakértőnek, azzal, hogy az elleniratban foglaltakkal kapcsolatosan tegyen nyilatkozatot, az azt alátámasztó bizonyítékait csatolja.
A bíróságnak az alábbiakat kell vizsgálnia (az a) –c) pont tekintetében kizárólag erre vonatkozó ellenirat esetén):
a) minden érintett hitelező szabályszerűen be lett-e vonva a szerkezetátalakítási terv tárgyalásába,
b) az érintett hitelezők hitelezői osztályba sorolása és a szavazatszám megállapítása megfelelt-e a törvényben foglaltaknak, továbbá a vitatott hitelezői követelés esetén azt, hogy a vitatott hitelezői követelésként való minősítés megalapozott volt-e (kivéve, ha a bíróság e kérdésekben már jogerősen döntött),
c) ha nincs szerkezetátalakítási szakértő kijelölve, a szerkezetátalakítási tervet elfogadó hitelezői ülés vagy ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítása és az ülés jegyzőkönyve vagy az írásbeli döntéshozatal eredményének megállapítása megfelel-e a jogszabályoknak,
d) szabályszerűen besorolt vitatott hitelezői követelés esetén azt, hogy az adós a vitatott követelésekre megfelelően teljesítette-e az törvényben előírt kötelezettséget,
e) a szerkezetátalakítási terv tartalmazza-e mindazt, amit a törvény előír,
f) az elfogadott szerkezetátalakítási terv nyilvánvalóan és kirívóan nem sérti-e a törvényben meghatározott alapvető szabályokat, valamint
g) ha az elfogadott szerkezetátalakítási tervhez átmeneti vagy új finanszírozásra vonatkozó jogügylet vagy erre vonatkozó kötelezettségvállalás társul, az átmeneti vagy új finanszírozást nyújtó hitelező részére a finanszírozás fejében az adós által adott jogosultságok, kedvezmények arányosak-e a finanszírozó által az adósnak nyújtott forrásokkal, javakkal.
Értelemszerűen az eljárásban az érintett hitelező, valamint a tőketulajdonos akkor minősül félnek, ha elleniratot terjesztett elő. A szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakozó egyéb személyek pedig a bírósági eljárásba az adós érdekében beavatkozhatnak.
A szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról a bíróságnak az ellenirat beérkezésétől vagy az ellenirat benyújtására adott határidő eredménytelen lejártától számított 30 munkanapon belül kell döntenie.
Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a szerkezetátalakítási terv vagy a kérelemhez csatolt, a bíróság által vizsgálandó valamely okirat nem felel meg a törvény előírásainak, de a jogszabálysértés kiküszöbölhető, 45 napos határidő tűzésével felhívja az adóst, hogy a jogszabálysértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket – ideértve különösen, de nem kizárólagosan a szerkezetátalakítási terv újbóli egyeztetését, majd ismételt elfogadását – tegye meg, és a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyásra ismételten nyújtsa be.
Ha pedig a szerkezetátalakítási terv vagy a kérelemhez csatolt, a bíróság által vizsgálandó valamely okirat nem felel meg a törvényben előírtaknak, és a jogszabálysértés a fenti módon nem küszöbölhető ki, a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja.
Amennyiben az eljárásban elleniratot terjesztettek elő, a bíróság hivatalból szerkezetátalakítási szakértőt rendel ki, ha pedig kijelölt szerkezetátalakítási szakértő már közreműködik, másik szerkezetátalakítási szakértőt is kirendelhet abban az esetben, amennyiben a szerkezetátalakítási terv vagy az adós gazdasági tevékenységének, pénzügyi helyzetének kivételesen bonyolult jellege vagy az ellenirattal összefüggő szakkérdés miatt az indokolt.
A bíróságnak a kirendelő végzésben meg kell jelölnie azokat a szakkérdéseket, amelyeket a kirendelt szerkezetátalakítási szakértőnek meg kell válaszolnia és a vélemény elkészítésére legfeljebb 15 napos határidőt kell megállapítania. A szakkérdésekre a felek is javaslatot tehetnek.
Ha elleniratot nyújtottak be, és az elfogadott szerkezetátalakítási terv nem felel meg a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek, de a szerkezetátalakítási terv hiányosságait a bíróság kiküszöbölhetőnek tartja, a bíróság ebben az esetben is 45 napos határidő tűzésével kötelezi az adóst arra, hogy a szerkezetátalakítási terv átdolgozásával, egyeztetésével, majd ismételt elfogadásával kapcsolatos intézkedéseket tegye meg, és az újra elfogadott, átdolgozott szerkezetátalakítási tervet jóváhagyásra ismételten nyújtsa be.
Ha azonban a bíróság a szerkezetátalakítási terv hiányosságait nem tartja kiküszöbölhetőnek, az előző bekezdésben ismertetett előírásokat nem kell alkalmazni, és a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja.
Ha olyan tartalmú elleniratot nyújtottak be, mely szerint a szerkezetátalakítási terv nem alkalmas az adós fizetésképtelenségének megelőzésére, a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja, amennyiben azt állapítja meg, hogy a szerkezetátalakítási terv alapján észszerűen nem megalapozottak a kilátások arra, hogy a szerkezetátalakítási tervvel az adós fizetésképtelensége megelőzhető vagy az adós életképessége biztosítható.
Ha a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról dönt, határozata előzetesen végrehajtható.
Ellenirat benyújtása esetén az elleniratot benyújtó fél a bíróság végzésével szemben csak az elleniratban foglalt ok alapján nyújthat be fellebbezést.
A bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása tárgyában hozott végzésében határoz a szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetéséről és szükség szerint díjáról is.
Ha az adós általános moratóriumot kért, a bíróság a szerkezetátalakítási terv jogerős jóváhagyását követő 15 napon belül a Cégközlönyben közzéteszi a jogerős jóváhagyó végzés időpontját és azt a tényt, hogy a bíróság jóváhagyta a szerkezetátalakítási tervet.
A szerkezetátalakítási tervet jóváhagyó végzés ellen benyújtott fellebbezés nem érinti a terv végrehajtására vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A fellebbezésben a fellebbező fél kérheti a másodfokú bíróságot, hogy az adóst kötelezze biztosíték nyújtására, ha valószínűsíti, hogy a jóváhagyott szerkezetátalakítási terv jogszabálysértő, és annak végrehajtása a fellebbező fél számára kirívóan méltánytalan hátrányt okoz, és követeléseinek kielégítését veszélyezteti.
A másodfokú bíróság a fellebbezést 30 napon belül bírálja el.
A szerkezetátalakítási terv jóváhagyása tárgyában hozott jogerős végzés ellen pedig sem perújításnak, sem felülvizsgálatnak nincs helye.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
